Pazarlás, rossz minőség és tengernyi szemét: segítünk, hogy idén ne ezekről szóljon a karácsony!

Az év utolsó hónapjában megduplázódik az üzletek és a csomagküldők forgalma, a rengeteg vásárlás ugyanakkor pazarlással is jár: 

rossz minőségű, fölösleges ajándékok, játékok, valamint hatalmas mennyiségű szemét; csomagolóanyag, műanyag- és papírhulladék, ami utána rossz kukába kerül, továbbá túlzott ételfelhalmozás a karácsonyi mérleg 

– mutatott rá Bakosné dr. Kiss Virág Ágnes, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézetének adjunktusa. Az ünnepek kapcsán immár harmadik éve vizsgálja a tudatos szülői ajándékozási szokásokat netnográfiai kutatás segítségével, vagyis internetes fórumok, csoportok nyomon követésével, mintegy kétezer embert érintően. Az így megismert fogyasztói döntésekről, trendekről beszélt a Naplónak, és a csoporttagok egymásnak adott jó ötleteiből is megosztott velünk néhányat. 

A kevesebb több 

– Ahhoz, hogy a szülő ne vásároljon a gyerekének felesleges tárgyakat karácsonyra, kell, hogy figyeljen rá, ismerje a vágyait, vagy trükkösen kiderítse azokat. Egy-két jól eltalált ajándék is kiválthatja azt a hatást, amit egyébként 5-10 apróbb vagy rosszul választott tenne, viszont az élmény kisebb; mint amikor sok rossz minőségű csokival töltünk meg egy mikulás­zsákot, szemben 1-2 igazán finom csokiszelettel. 

A mennyiségi hatás kevesebb ideig tart, mint a minőségi 

– hangsúlyozta Bakosné dr. Kiss Virág Ágnes. – Persze, bizonyos körökben nagy a nyomás a szülőkön, hogy a gyermek ne kerüljön szégyenbe társai előtt, amikor elmeséli, miket is kapott. Sokan egymásra licitálva halmozzák el gyermekeiket, mintegy presztízsként mások előtt. Ez viszont rossz mintát mutat a gyereknek: úgy tűnhet, akinek több anyagi java van, több dolgot kap, az többet is ér, vagy jobban szeretik. A tudatos szülők kerülik az ilyen gondolkodást – tette hozzá. 

Úgy véli, a legjobb, ha a szülő listát készít, és abból az ajándékozók (családtagok, nagyszülők stb.) választhatnak egyet-egyet, amit szívesen megvennének, majd a szülő mindenki nevében vásárolja meg a minőségi ajándékokat. Az is jó megoldás lehet, ha mindenki egy fontosabb, értékesebb ajándékba ad bele (például egy drágább építőjátékba vagy elektronikai eszközbe). Ily módon azt is elkerülhetjük, hogy a rosszabb anyagi körülmények között élő rokonok frusztráltnak érezzék magukat, mert nem tudnak akkora ajándékot venni, mint a másik; ehelyett ők is egy közös élmény részesei lehetnek. 

Mindenki belead 

– A tudatos felnőttek egymás között jellemzően egyre kevésbé vagy egyáltalán nem ajándékoznak egymásnak, de ha mégis, itt is találhatunk a kutatásunk alapján jó gyakorlatokat. Például mindenki belead a megajándékozott személy által kiválasztott, számára tényleg fontos vagy hasznos tárgyba vagy élménybe, így biztosan nem egy sokadik illatgyertyát vagy tusfürdőcsomagot kap majd. Örvendetes trendként terjed, hogy élményt adunk a másiknak: ez lehet wellnesshétvége, utazás, koncert- vagy színházjegy, de akár szobabicikli is. Az elmúlt tíz évben nőtt meg azok száma, akik karácsonyi ajándékként wellnessprogramot vásárolnak, a szolgáltatók pedig év vége felé közeledve kuponokkal, akciókkal erősítenek erre. Ez jellemzően csoportos ajándék, a szülőknek a családtól – mondta Bakosné dr. Kiss Virág Ágnes. 

Arról is beszélt, hogy egyre népszerűbbek a felnőtt családtagok és barátok ajándékozására az apró, saját készítésű különlegességek: mézeskalácsok, lekvárok, pesztók, vagy éppen szappangolyók, fürdősók, továbbá a személyes apróságok, mint a keretezett fénykép, közös emléket idéző kreatív tárgyak. Az ilyen meglepetések biztosan elfogynak, vagy a polcra kerülnek. Gyakran a nagyszülőknek adják az unokákról egy doboz bonbon, gyermekrajz vagy kedvenc csoki kíséretében. – Ezek eszmei, érzelmi értéke meghaladja a vásárolt tárgyi eszközökét – tette hozzá. – Az ilyen ajándékozás az elmúlt 5-10 évben vált nagyon népszerűvé főleg minimalista közösségekben. Lecsökkenti a csomagolóanyag mennyiségét és a fölösleges pénzkidobást is. Nagyon sok szabadon elérhető recept van hozzá, illetve egy-egy csoport tagjai egymással is megosztják a sajátjaikat, azzal együtt, hogy milyen alapanyagokat és hol érdemes beszerezni.

Interneten kevesebbet veszünk

Habár egyre többen interneten szerzik be a karácsonyi ajándékot, sokak számára az internetes vásárlás mumusként jelenik meg. – Sokkal tudatosabban vásárolhatunk így, jellemzően konkrét terméket keresve, mint a szupermarketben, ahol értékesítésösztönzők; reklámtáblák, óriás akciós kiírások, díszítés és zene össz­tüzében sétálunk végig. Hatásukra gyakoribb az úgynevezett impulzusvásárlás, mely nem csak fölösleges kacatokat tud generálni, mondván, ennyiért nem hagyom itt, majd jó lesz valamire/valakinek, hanem súlyos összegeket is elköltünk az üzletben – ismertette Bakosné dr. Kiss Virág Ágnes. Hozzátette: – Van olyan boltlánc, ahová betérve örülünk a sok 300 vagy 1200 forintos terméknek, ami nagyon olcsó, de nem az, ha azt nézzük, hogy egyébként eszünkben sem volt még több holmit venni. A webáruházak is bevetnek mindent, hogy impulzusvásárlásra bírjanak minket, például kapcsolódó termékeket kínálnak, vagy „csak ma!” akciókkal sürgetnek, a tapasztalat az, hogy ezek kevésbé érnek célt. 

Egy képernyő előtt ülve kevésbé csábulunk el 

– fejtette ki a szakember. Mint mondta, a lakossági fogyasztási hitelezésre specializálódott intézmények adatai alapján még mindig sokan vásárolnak hitelből karácsonyra olyan ajándékot, amit egyébként nem engedhetnének meg maguknak. Megjegyezte, míg az USA-ban a „black friday” és hasonló kereskedelmi akciók robbanásszerűen növelik a forgalmat, nálunk az elmúlt években közel sem generáltak olyan költekezést, mint amire előzetesen számítottak a boltok. Végezetül beszélt az ünnepi menü készítésének észszerűsítéséről is. – A pazarlás elkerülésére sokaknál a menü legalább fele olyan fogásokból áll, ami jól bírja a fagyasztást, mint például a töltött káposzta, pörkölt, natúr húsok; ezekkel elkerülhető, hogy nagy mennyiségű megmaradt étel a kukában végezze. Habos süti helyett mézeskalács, csokis keksz kerül az asztalra, ami sokkal tovább fogyasztható. Tudatosabb előkészítést, tervezést igényel, ha többen egyeztetik, ki mit főz. Így nem ugyanazt viszik a közös étkezéshez, vagy egymást vendégül látva senki sem főz otthon fölöslegesen sokat. A maradékot pedig szétosztják egymás között. Ez tipikusan a fiatalokra jellemző, akik emellett ugyanakkor szívesen fogadják az idősebbek hagyományos ételeit is – tette hozzá Bakosné dr. Kiss Virág Ágnes. Érdeklődésünkre azt is elmondta még, hogy a fent említett szokásokat és tippeket megosztó csoportok tagjai nem tekinthetők átlagosnak; annál sokkal tudatosabb vásárlók, inkább városiak, fiatalok, és jobb anyagi körülmények közt élnek, érettségizettek vagy diplomások. Fontos, hogy nagyon aktív információkeresők az interneten, jellemzően innen tájékozódnak, és már nem a nagymama receptjeit készítik el, hanem a csoportból átvetteket.

Szőke Tímea