Minden egyes elköltött forint számít a fejlesztésekben

A fürdők fejlesztésénél még van teendő bőven, az úthálózatot is tovább kell fejleszteni, de sokmilliárdnyi fejlesztés már elkészült az 5. számú választókerületben – többek között ezekről beszélgettünk Bodó Sándor államtitkárral, a megye egyik országgyűlési képviselőjével. Évértékelőjében elmondta, a Magyar falu program a 2021-es évben is jól jött az önkormányzatoknak, de a városoknak is volt mihez nyúlni, s ahol kellett, a TOP-os pályázatokhoz a többletforrásokat is megkapták a települések. 

A koronavírus árnyékában telt a tavalyi évünk is, hogyan értékeli a 2021-es esztendőt? Sikerült a helyzetből kihozni a maximumot? 

Nem erre készültünk, 2019 őszéig olyan mutatószámok, olyan hangulat volt az országban, ami abszolút nem tett fel kérdést: például a munkanélküliségi ráta 3,3 volt. Amikor megjött a járvány, 2020 márciusában, akkor a korlátozások bevezetése elkerülhetetlenné vált. Onnantól kezdve egy nagyon erős ciklikusság jellemző a foglalkoztatási és gazdasági adatokban is, olykor havonta változott a helyzet. Az első időszakban nem tudtuk, ki az ellenfél, akkor nagyon megijedt az egész ország, megnőtt a munkanélküliség. 2020 nyarán javult a helyzet, s amikor visszajött a vírus, sejtettük, hol lehet nagyobb baj, ezért a turizmust, a vendéglátást, fürdőket célirányosan tudtuk támogatni, s ezzel egy időben megjöttek az oltások.Ahogy az oltottság növekedett, úgy lazult a korlátozó intézkedések sora, és a gazdaság új lendületet vett. Bizonyos ágazatok, szektorok soha nem látott ambíciókkal jelentek meg, a mi térségünkben például a vidékfejlesztés volt ilyen. Látszott, hogy a vállalkozókban a bizakodás megvan, és akkor már-már mindenki azt gondolta, hogy minden rendben, de a negyedik hullám megint tartózkodást hozott. Az látszik, hogy alapvetően, ha a munkaerőpiacot meg tudjuk védeni, akkor az ország működik. 

Melyek voltak a kulcslépések? 

Ha az embereknek nem kell otthon maradni, el tudnak menni a munkahelyekre, akkor az intézkedéssorozatok életben tartják a magyar gazdaságot és minden javul: a GDP, a minimálbér, a garantált bérminimum. Ha viszont nem vigyázunk magunkra, s nem tudunk elmenni dolgozni, akkor baj van. A kormányzat tud segíteni, segített eddig is, készen vannak a programok, de úgy nem fog működni az ország, ha mindig csak az állami költségvetésből veszünk ki, ezért kell oltakozni, a szabályokat betartani.A veszélyhelyzetet jól kezeltük, sajnos vannak áldozataink, de látható, hogy a kivezető út ott van előttünk. Tavaly év végén nyugdíjprémiumot tudtunk adni, most februárban érkezik a teljes 13. havi nyugdíj. A családokat adó-visszatérítéssel segítjük, januártól pedig nem kell jövedelemadót fizetni a 25 év alattiaknak, ezzel havi több tízezer forinttal emelkedik a keresetük. 

Térjünk át a választókerületre s a különböző támogatási formákra. Hogyan segítette például a Magyar falu program a kistelepüléseink boldogulását? 

A Magyar falu program az ötezer fő alatti településeket támogatja. A korábbi évtizedekben általában az volt a hozzáállás, hogy minél nagyobb egy település, annál nagyobb fejlesztési forrásokhoz jut, és sokszor bizony a vidéki önkormányzatokról, a falvakról, a kisvárosokról megfeledkeztünk. A program népszerűsége pont abban áll, hogy oda tudunk figyelni a kisebb településekre, és megvalósulhatnak azok a fejlesztések, amik a helyben lévőket leginkább foglalkoztatják.Kellően rugalmas is, több fejezete van: az első időszakban az önkormányzatok, aztán a civilek, az egyházi közösségek, most már kisebb mértékben a vállalkozások is bekapcsolódhatnak. 

Mennyire voltak sikeresek az önkormányzatok a kiírásokon? 

Az elmúlt 3 évre visszatekintve 1 milliárd 370 millió forintot költöttünk a választókerület tíz településére ebben a kategóriában. Tavaly 547 millió, 2020-ban 419 millió, 2019-ben 399 millió forint érkezett a térségbe a program keretében. A településekről mindig érkeznek be pályázatok, és lakosságszám-arányosan juthatnak forráshoz. 

A legkisebb és a nagyobbacska önkormányzatok egyaránt kaptak, az értékhatár nagyjából 21-től 70 millió forintig terjed egy adott éven belül, ez több pályázatot jelent, általában kettőt, hármat településenként. Tavaly Báránd 70 millió, Ebes 71 millió, Földes 70 millió, Hajdúszovát 41 millió, Hortobágy 20, Nagyhegyes 54 millió, Sárrétudvari 59, Szerep 34, Tetétlen 46, Tiszacsege – város ugyan, de 5 ezer fő alatt van – 78 millió forintot nyert el.A legnépszerűbb kategorikusan az út, híd, járda, kerékpárút építése, felújítása volt, de kedveltek még az intézményi korszerűsítések, illetve nagyon új, de látszik, hogy van igény az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok, szolgálati lakások rekonstrukciójára is. 

A városok milyen tervekkel vágtak neki az évnek? 

Az 5 és 10 ezer fő közötti városokban, Egyeken, Nádudvaron és Kabán első lépésként igényfelmérés történt. Egyek és Kaba belterületi utak építésében gondolkodik, erre 100 millió forintot meghaladó lehetőség nyílik településenként, Nádudvar esetében a forrást megosztanák: belterületi út, illetve a fürdő környezetének és a temető rendbetételére költenének. Minden papír be lett adva, azt vizionáltuk, az építkezés idén megtörténik. A 10 ezer fő fölötti településeknél a TOP Plusz mellett egyedi fejlesztési programokban is gondolkodunk. Hajdúszoboszlón például a rendezvényközpont megépítése egy kiemelt beruházás, Püspökladányban pedig a fürdőfejlesztés és a tanuszoda megépítése egy fontos csomag, ahogyan a rég várt birkózócsarnok is. 

Vannak még ebben a térségben is olyan települések, ahol nem sikerült minden, a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban elnyert TOP-os pályázatokat megvalósítani. Időközben azonban emelkedtek a költségek, többletforrást kellett biztosítani. 

Közel 13 milliárd forint állt a választókerületben rendelkezésre, amikor a TOP indult. Mire a ciklus végére értünk, ez az összeg közel 18 milliárd forintra emelkedett. A településeink körülbelül 90 százalékban felhasználták a forrásokat, még hátravan néhány bölcsődefelújítás vagy -építés, egy-két kerékpárút megépítése, és lényegében egy minimális szociális városrehabilitáció. Az idő haladtával többletforrást kellett igényelni, lényegében ez a különbség abból is adódik.Általában az volt a szabály, hogy minden projektet egyesével megvizsgáltak, és projektenként maximum 30 százalékkal lehetett megemelni a költségeket. Óriási szerencse, hogy a településeink nemcsak ki voltak ezekre a pályázatokra hegyezve, hanem rá is pörögtek, gyorsan megcsinálták, ezért még az építőanyagár-robbanás előtt sok esetben elkészültek a fejlesztések. Ahol nem – az a 10 százalék –, ott vannak bajban, egyébként a legutolsó áremelés a hajdúszoboszlói bölcsőde esetében volt. 

A térségben melyek azok az ágazatok, amelyekre a jövőben is lehet támaszkodni? 

Amikor megnézzük, hogy a térségünkből mire pályáznak a legtöbben, akkor teljesen egyértelmű, hogy toronymagasan az agrárium vezet, legyen szó akár mezőgazdasági gépek, eszközök beszerzéséről, akár állattartó telepek korszerűsítéséről, technológiai megújításról. Az is teljesen egyértelmű, hogy az élelmiszer-feldolgozásban 3-4 megye van, ahol az ország minőségi élelmiszerét tudják előállítani, ebben Hajdú-Bihar megye láthatóan az egyik csúcstartó. Itt is vannak még tartalékok és lehetőségek, bár ez egy nehéz munka. 

Az is látszik, hogy a kitörési pont a közlekedési infrastruktúra, ami településeken belül és a települések között is nagyon fontos. A 100-as vasútvonallal nagyjából megvagyunk, a biharkeresztesi szakasz is el fog készülni, látható, hogy a vonatközlekedés akár még jó is lehet. A világ hullámzó, volt egy időszak, amikor a vonat mindent uralt, aztán a komfort miatt sokan autóra váltottak.Láthatóan körülbelül 5-10 éven belül olyan mértékben fognak bedugulni az utak, hogy a kamionok, teherautók ott fognak állni sorban, miközben a vasúti pályán van hely. Valószínűleg a célvonatok visszafoglalják a helyüket. 

Mely területeken vannak még tennivalók? 

A következő időszakban várható a fürdők fejlesztése. Az ország 9 legnagyobb fürdőjének egyike itt van nálunk, Hajdúszoboszlót nem kell bemutatni. Mindig kell attrakció, de nekünk az a speciális helyzetünk van, hogy a választókerületben nagyon sok fürdő van, például Püspökladány kiváló vízminőséggel, picit leamortizálódott műszaki háttérrel. De ugyanez jellemző Földesre, Kabára, Nádudvar is fejleszthető, vagy akár Tiszacsege. A kis strandoknak is van jövője, van rájuk igény, sokkal családiasabbak, a gyerek nem fog elveszni a strandon.Ezen fürdők fejlesztése előtt két út áll: az egyik az, hogy új élmény­elemekkel gazdagodjanak, erre is van elvárás, de azt sajnos be kell látnunk, hogy ebben a választókerületben nem lesz hat olyan strand, ahol csúszdapark van. A másik út az, hogy biztonságos, normális műszaki háttérrel, gépészettel rendelkező fürdők legyenek. Az első lépés, hogy a fürdők műszaki hátterét tegyük rendbe. Ezzel egy időben például Püspökladány esetében már megindult az a tervezési fázis, hogy élményt is tudjon nyújtani a helyi strand. Most úgy látom, hogy a szakma oldaláról a műszaki fejlesztéseket preferálják, ez sok száz milliós tétel fürdőnként. 

A 4-es számú főút 2x2 sávosítása igen időszerű, de az M4 folytatásának kérdése is időről időre előkerül. Merre lépünk tovább az úthálózat fejlesztésében? 

Az úthálózatnál fontos, hogy a megyeszékhelyek legyenek elérhetőek autópályával, ez Debrecen esetében nem egy extra kívánság, mert az ország legnagyobb vidéki városa. De mi nem Debrecen vagyunk, nekünk a térségben két irányba kell gondolkodnunk. Debrecen és valamilyen viszonylatban Budapest között vagyunk, ezért az egész közlekedésfejlesztésben a térségnek két alternatívában kell gondolkodnia. A megyeszékhely irányába teljesen egyértelmű a 4-es számú főút 2x2 sávosítása, ennek első lépése az, hogy a Debrecen–Hajdúszoboszló vonatkozás legyen meg, de ez nem azt jelenti, hogy onnantól elengedjük, mert jönni kell tovább Kaba, majd Püspökladány felé. A másik az M4, mert az látható, hogy nekünk az M3-as autóút nem ideális.Az M4-es szolnoki csomópontjával megint közelebb vagyunk, de az igazi közelség akkor adódik majd, amikor a Törökszentmiklós–Püspökladány–Nagykereki szakasz is meglesz. A NIF-fel folyamatosan tárgyalunk a pontos ütemtervről. Mi már készen vagyunk, mindenképpen szeretném, hogy belátható időn belül kézzelfogható eredmény legyen, amit az emberek is látnak, mert akkor tudják magukénak érezni. 

Püspökladány az ipari park ügyében végre most már konkrét lépéseket is tudott tenni, ez jó, hiszen egy autópálya-csomópont környékén elkerülhetetlen, hogy ipari park épüljön. Ha azt látják, hogy már vállalkozások dolgoznak benne, akkor bekopog a következő cég is, hogy van-e még ott hely. Teljesen egyértelmű, hogy a püspökladányi csomópont a Nagykereki felé vezető szakasznak lesz a lába, itt azonban van egy pici csavar, felkanyarodik majd Kaba felé az út – ezek a következő időszak tervei. Minden egyes elköltött forint számít, de van néhány fontos stratégiai döntés, ezek azok. 

Kiss Dóra