A tudás kincs a jövő gazdaságában

Az egyetemek szerepe az innovációs ökoszisztémában címen tartott konferenciát a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) a Debreceni Szakképzési Centrummal és a Debreceni Egyetemmel közösen az egyetem főépületének Karácsony Sándor termében kedden. 

– Az innovációt nehéz megfogalmazni és még nehezebb sikerre vinni. Mi a felfedező kutatásoktól a sorozatgyártásig és a forgalmazásig terjedő láncot értjük innováció alatt. A Debreceni Egyetem az elmúlt időszakban igyekezett felfejlődni ahhoz a feladathoz, hogy sikeresen működjön egy kiterjedt vállalati együttműködési rendszerben – mondta nyitóbeszédében Janzsó Antal. A GTTSZ főtitkár helyettese szerint azt a muníciót, amivel az oktatási rendszer rendelkezik, elsősorban a haza javára kell fordítani.  

– Az állam két dolgot tűzött ki célul ebből a szempontból: az intézményrendszer erősítését, amelyek jellemzően az egyetemek, szakképzési centrumok, valamint, hogy helyet teremtsen a szabad kreativitás számára. Magyarország kutatási és innovációs szemszögből világszinten a középmezőnyben van, megelőzve a gazdasági teljesítményünket. Ezt fontos megőrizni, mert az elkövetkező húsz évben azok az országok fognak fejlődni, ahol a kutatás és a kreativitás húzóerő – mondta Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Szerinte már nem igaz az az évekkel ezelőtti kijelentés, miszerint összeszerelő ország vagyunk.

–  A magyar kormány 2018 után az egyetem központú innovációs ökoszisztéma építésébe kezdett, mivel az ország gazdasági terében toronymagasan a magyar egyetemi hálózat a legfelkészültebb. Ezért célunk minden megyében olyan egyetemi centrumot kiépíteni, amely képes olyan tudományos és piaci szemléletet képviselni, amellyel a gazdasági szereplőket csomópontszerűen, humán erőforrással és tudással egyaránt képes ellátni – vetítette előre Birkner Zoltán, hozzátéve, nem mindenhol olyan érett a piaci gondolkodás, mint a Debreceni Egyetemen.

– Az oktatási intézmények olyan tudásvagyonon ülnek, amely különböző szakokkal szolgálja ki a magyar társadalom gazdasági érdekeit. Másik oldalról az egyetem voltaképp egy gazdasági társaság, mely önfenntartásra képes azáltal, hogy tudásával új termékek és szolgáltatások előállítását teszi lehetővé – fogalmazott. Birkner Zoltán kifejtette, a NKFIH többféle pályázati konstrukciót fejlesztett ki az elmúlt három évben. Ennek köszönhetően a Kiválósági programra évente négyezer fiatal jelentkezik az egyetemekről.

– Emellett a Start-up programunkban szintén négyezer olyan fiatalt támogatunk, akiknek van egy megvalósítható ötletük, és nem félnek a vállalkozóvá válás gondolatától. A Kooperatív doktori programunk négyszáz főt számlál. Ez a magas ösztöndíjazású rendszer azon mesterszakos diplomával rendelkezők számára hasznos, akik szeretnének versenyképes keresettel hazai tudományos pályán maradni – tette hozzá.

– Hamarosan indul a Tudományos és Innovációs park program, országosan tizennégy park létrehozásával. A kormány 600 milliárdos beruházása új iparágak technológiai bázisait hozza létre az egyetemeken. Laboratóriumok, szakok és iparcsarnokok építésével létrehozunk egy olyan fizikai és szellemi teret, amelynek segítségével Magyarország a nyertese lehet a világban láthatóan zajló ipari szerkezetváltásnak. Ebben a Debreceni Egyetem is kimagasló szerepet fog játszani – fogalmazott Birkner Zoltán. Az elnök szerint mindez időbe fog kerülni, de 2025-re látványos eredménye lesz a kutatás-fejlesztésnek hazánkban, ami a gazdasági fejlődést is automatikusan maga után vonja.

– Tudomásul kell venni, hogy humán erőforrás nélkül a laborok és a gyárak életképtelenek. Ahhoz, hogy egy innováció sikeres legyen, a hallgatókat is be kell vonni – mondta Pintér Ákos. A Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese szerint a különböző tématerületeken számos fiatallal együttműködve végeznek munkát. Többek közt a terápiás célú fejlesztések, a biotechnológia, az energetika, a vízzel kapcsolatos kutatások és a big data területén is sikeres eredményeket értek el a hallgatókkal közösen.

HL