Tovább nőhet a kenyér ára – A jelenről és a várható jövőről is beszélt a Hajdú Gabona elnöke

– A világon exportált gabona 30 százalékát Oroszország és Ukrajna adja, utóbbi országban azonban most 15-20 millió tonna tavalyi termésű búza, kukorica és napraforgó vár szállításra. Már a háború elején kilőtték az odesszai tengeri kikötőt, és nemrég Volócot is eltalálták, ahol a vasúti ki-beszállítás irányító központja van – mondta el érdeklődésünkre Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Gabonaszövetség malmos tagozatának elnöke. Nagyságrendileg is érzékeltette a fentieket:

tengeren heti 1 millió tonna gabonát csak Ukrajna vitt ki, jelenleg legjobb esetben is 500 ezer tonnát szállíthat ki havonta, ha teljes egészében terheli a vasutat.

A romániai Konstanca kikötője felé próbálkozik, ez viszont Magyarország számára is nehézséget jelent, mert a vagonok jelentős része le van kötve Ukrajna részére, amikor egyébként is gond a szállítási eszközök elérése: nincs elég vagon, nincs elég kamion. 

Duplája lett

A búza ára igen magas, a nemzetközi forgalma pillanatnyilag áll, mindenki kivár, hogy mi fog következni

– mutatott rá Lakatos Zoltán. – Itthon tavaly júliusban az új búza tonnája 62 ezer forinttal indult, ez a valaha jegyzett legmagasabb aratáskori induló ár volt akkor, és most megsúrolta a 130-135 ezer forint/tonna árat, vagyis több mint duplájára nőtt. Nyilván ennek a következménye megy tovább: a liszt, a kenyér, a takarmány és a hús ára is emelkedik. A nemzetközi helyzeten túl Magyarországon volt az elmúlt időszakban egy nagyon erős, soha nem tapasztalt termelői összefogás: arra biztatták egymást, hogy ne adják el az árut, kivárással a legutolsó pillanatban minél magasabb áron próbálják a búzájukat értékesíteni – mondta az elnök.

Régi és új búza

– A Hajdú Gabona jelenlegi lisztárai kilónként 100-102 forintos búzára vannak alapozva, abból őrlünk, vagyis az olcsóbban és drágábban vett búzát átlagoljuk.

Ezt május végéig tudjuk tartani, onnantól már lesz egy emelés, és júliustól, amikor teljes egészében az új búzából kell őrölni, drasztikus emelés várható. Ez azt jelenti, hogy ha 130-135 forintos lesz a búzaár kilónként, akkor a finomliszt kilója a mostani árszintről 220 forintra fog felmenni.

Ez egyszerű matematika, még nyereség sincs benne. Sajnos, a búza specialitása, hogy körülbelül 75 százalék fehér lisztet lehet kihozni belőle, a többi korpa, pelyva és egyéb; így a 75 százalékból kell a búza árnövekedését fedezni, a többi árát nem tudjuk magasra emelni, mert takarmányként nem megfizethető. Emiatt nyilván áremelkedés lesz a liszteknél, és ez megy tovább a sütőiparhoz, ami beárazza a termékeibe – vetítette előre Lakatos Zoltán.

Fele export

Mint kifejtette, Magyarországon évi mintegy 5 millió tonna búza terem, ennek nagyjából fele export. Bár a magyar kormány próbálja bent tartani a gabonát az országban, ehhez nem sok eszköze van. Eddig is külföldre adta el a magyar gazda, ha ott jobb ára volt. – Nincs mese, ha belföldön nem fizetjük meg, akkor kiviszik. Ezt srófolta meg a termelői összefogás, és magasabb ár alakult ki, mint az exportár; drágább volt nálunk a búza, mint a környező országokban, mert visszatartották a termelők. Emiatt például a mi lisztünket is sokkal nehezebb volt eladni Románia felé, mert ott olcsóbb árak alakultak ki – tette hozzá.

– Az állam megpróbál szabályozni, de nehéz dolga van. Rendszeresen járunk az illetékes államtitkárhoz, leül velünk egyeztetni; a takarmányosokkal, malmosokkal, kereskedőkkel. Tiltani, korlátozni nem lehet az Európai Unióban az áruforgalmat. A búza ki fog menni, nem lehet megállítani. Azt teheti a kormány, hogy a már lekötött mennyiségekre vételi opciót alakít ki, illetve elővásárlási jogot kötött ki, de lehet, hogy ez sem elfogadható az uniós szabályok szerint.

Eddig még nem tartott vissza semmit az állam, de amilyen ütemben megy ki a régi búza az országból, az itteni készlet az új búzáig, vagyis nagyjából június 30-áig elég lesz

– hangsúlyozta Lakatos Zoltán, az ez utáni időszakra viszont nem tudott előrejelezni.

Bizonytalanság

Én több mint 40 éve vagyok ebben a szakmában, de ilyen bizonytalanul még nem indultunk neki a készletezésnek, mint ahogy most fogunk!

A búza túl van értékelve, hazánkban és a világban is, és ez a nagyon magas ár a végén beomolhat. De ha csak megbillen, mert például elindulhat a búza Ukrajnából kifelé, én pedig bevásároltam mondjuk két hónapra a 135 forintos kilónkénti árú búzából, vagyis 3 milliárdos készletem van, és ha csak 10-20 forinttal lesz olcsóbb, az nekem több száz milliós veszteséget jelent. Mert a sütőipar abban a pillanatban jelezni fogja, hogy vigyem lejjebb a liszt árát! Az eddigi kicsi árváltozásokat benyeltük, de most az 50-100 forintokat már nem tudjuk. Ha meg nem vásárolunk be, hanem a piacról veszünk az aktuális áron, akkor meg az a veszély, hogy külföldre kiviszik előlünk, és nekünk nem marad elegendő búza az őrlésre – osztotta meg a dilemmát a cégvezető.

Szabályozottan termelnek

Sajnos, úgy néz ki, a háború nem ér véget hamar, a következményei még itt fognak maradni. Ezzel együtt sem vagyok pesszimista, egyelőre tudunk dolgozni. Egymillió ember ellátásáról gondoskodunk, ez komoly felelősség is. Ha eladtuk volna a búzát őrlés helyett, tízszer annyi nyereségünk lett volna

– mutatott rá.

Felidézte, amikor elindult a háború, a Covid-helyzethez hasonló pánikvásárlás kezdődött, az emberek két kiló helyett tíz kiló lisztet vettek. A lakossági fogyasztás az előállított liszt 10-15 százaléka, és ha a vásárlási mennyiség megsokszorozódik, az felborít mindent, ráadásul a sütőipar is elkezdett bespájzolni.

– Szabályoztuk a termelést a biztonságos ellátás érdekében, ahogyan a többi nagy malom is. Mi a szokásos havi 8 ezer helyett 7 ezer tonnás őrlést ütemeztünk be, ezt június 30-áig tartjuk. A termelést kilóra leosztottuk a vevőinkre, akik megértően fogadták az intézkedést, és most szinte szabályosabban dolgozunk, mint korábban; rendszerezettebben rendelnek és viszik el az árut, ami úgy néz ki, elegendő is.

Hozzá kell tennem, jó 10 százalékkal a lakosság pékáru fogyasztása csökkent, szerintem a Covid és az infláció miatt, ami rávette az embereket arra, hogy takarékoskodjanak az alapvető élelmiszerekkel, köztük a kenyérrel is

– mondta Lakatos Zoltán.

SzT