A gazdaság leégetőbb problémáit boncolgatták Debrecenben

Míg rövid távon a kkv-knak stagnáló gazdasági környezettel és magas árakkal kell megküzdeniük, hosszabb távon csak képességeik megerősítésével válhatnak versenyképesebbé. Mindkét kihívásban kulcsfontosságú a vállalkozásfejlesztési politika, amelynek aktuális kérdéseiről, megújításának lehetőségeiről az Egyensúly Intézet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) partnerségben indított konzultációt. A sorozat debreceni rendezvényén a megszólalók egyetértettek abban, hogy a térségi kis- és középvállalkozások továbbfejlődésének legnagyobb akadályát a munkaerőhiány és a tőkebevonási, finanszírozási nehézségek jelentik. Ugyanakkor az előrelépéshez a vállalatirányítási rendszereket és a kutatás-fejlesztést érintő többlet ráfordításokra is szükség van.

Legutóbb tehát Debrecen adott otthont az Egyensúly Intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett konzultációsorozat soron következő rendezvényének. A tíz vidéki nagyvárost érintő eseménysorozaton több mint kétszáz gazdasági és politikai szereplővel, polgármesterekkel, helyi képviselőkkel, kis- és közepes vállalkozások döntéshozóival folytat párbeszédet Magyarország legnagyobb független agytrösztje és a VOSZ. Az Egyensúly Intézet szakpolitikaalkotó munkájának eredményei így egész Magyarországon hasznosulhatnak, a cégvezetők visszajelzései pedig beépülhetnek a döntéshozók elé kerülő ajánlásokba.

Az eseményen részt vett dr. Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere. Helyzetértékelésében a kis- és középvállalkozások informálásának, képzésének a jelentőségét emelte ki. Emlékeztetett, hogy a város és a térség életében fontos szerepet játszó vállalkozások támogatása érdekében folyamatosan igyekeznek informatív előadásokat, ingyenes képzéseket szervezni. Az alpolgármester a legfontosabb jelenlegi problémának a rezsiválságot nevezte, amely minden gazdasági szereplőt, így az önkormányzatot és a vállalkozói szektort is kedvezőtlenül érinti. A terhek enyhítésében remélhetőleg sokat segít majd a következő uniós ciklus és az így érkező támogatási források is.

Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója előadásában a hazai vállalkozásfejlesztés-politika jellegzetességeiről beszélt. Az agytröszt most zajló kutatásának részeredményeit bemutató prezentációjából kiderült, hogy „Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelten nagy hangsúlyt kap az állami támogatáspolitika. Ugyanakkor itthon sokkal jellemzőbb a külföldi tulajdonú vállalatok támogatása – ez különösen érvényes a legnagyobb összegű támogatásokra. A vállalkozásfejlesztés tanulsága az, hogy a támogatások pozitív hatása a vártnál kisebb mértékben gyűrűzik le a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokhoz.” A megrendelések, a beszállítói, alvállalkozói rendszerek és a vállalati kultúra sem fejlődött, illetve nőtt olyan mértékben, mint azt a szakértők a korábbi évtizedekben remélték. A kkv-k közvetlen támogatásának egyik fő tapasztalata is az, hogy a termelékenység javult ugyan az elmúlt években, de még mindig nagyon alacsony mértékű, különösen az itt működő multinacionális cégekkel összevetve. Mindez ráadásul úgy is igaz, hogy az uniós és a hazai fejlesztési támogatások GDP-arányosan meglehetősen magasak.

Soltész József a VOSZ vármegyei elnöke, aki egyben a rendezvény házigazdájaként is köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta, a vállalkozások képviseletét ellátó szervezetként kiemelt figyelmet fordítanak mindazokra a szolgáltatásokra, amelyek segítenek a kkv-szektor szereplőinek abban, hogy a stratégiájukat, döntéseiket megalapozó információkat megszerezzék.

Az eseményt kötetlen fórumbeszélgetés zárta, amelyet Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója moderált. A beszélgetés során kiemelten foglalkoztak a résztvevők az exportot és ezzel összefüggésben is a szektor növekedését és fejlődését akadályozó nehézségekkel. Ezek között megemlítették az erős versenyhelyzetet, illetve a tőkehiányt is. A további tőkebevonás gátja a magas kamatkörnyezet. Megfelelő tőkeellátottság, jó finanszírozási környezet esetén az elengedhetetlenül fontos digitalizáció is nagyobb léptekkel haladhatna előre. Mindenekelőtt a vállalatirányítási rendszerek fejlesztésére kellene forrás, ám a képzés, a kutatás-fejlesztés és az innováció területéről is hiányoznak a támogatások. A napi problémákat értékelve a vállalkozók leginkább a munkaerőhiányra panaszkodtak; a fennálló helyzetet a térségben a BMW munkaerő-elszívó hatása is súlyosbítja – állapították meg.