5 órája
Döbbenet, mennyien buknak meg a KRESZ-vizsgákon, a forgalmiról nem is beszélve…
Egyre csökkenő koncentráció, fogalmi zavarok, visszás kényelem… És akkor még csak néhány infót csepegtettünk arról, hogy miért buknak meg egyre többen a KRESZ- és a forgalmi vizsgákon.
Vajon miért buknak meg egyre többen a KRESZ- és a forgalmi vizsgákon?
Forrás: Illusztráció / MW-archív
Tömegével hasalnak el a tanulók a vizsgákon, mielőtt megszerzik a jogosítványt. És nem feltétlenül kell eljutni a forgalmi vizsgáig sem, a KRESZ-teszt is kíméletlenül szedi „áldozatait”. A vezess.hu például arról számol be a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) adataira hivatkozva, hogy komoly emelkedésnek indultak a KRESZ bukási arányai: 2020-ban és 2021-ben 41 százalék volt, 2022-ben és 2023-ban pedig már 44 százalék (az első vizsgázók és a pótvizsgázók eredményeivel együtt számolva). A portál azt is részletezi, hogy tavaly összesen 157 063 KRESZ-vizsgaeseményt bonyolítottak le, ebből közel 70 ezer bukással végződött. De vajon miért?
Forrás: Illusztráció / MW-archív
Sokan inkább bemagolják a KRESZ-teszt kérdéseit, csak hogy átmenjenek majd a vizsgán
Megkértük a debreceni gépjármű-szakoktatót, Horváth Lászlót, hogy ossza meg velünk tapasztalatait a témával kapcsolatban. Beszéltünk a KRESZ- és a forgalmi vizsga bukások körülményeiről is.
A fiatalok most már otthon szeretnek készülni, nem kedvelik annyira a tantermi képzést, ezt pedig a koronavírus hozta magával. Ennek az oktatási formának az a hátránya, hogy bár a tanulóknak ugyanúgy lehetőségük van segítséget kérni, eddig mégse nagyon láttunk olyat, aki felhívta volna az autósiskolát, hogy nem ért egy adott kérdést, ezért legyen szíves, magyarázza el neki valaki. Volt olyan eset, amikor az illető addig csinálta a teszteket, míg meg nem tanulta (tehát bemagolta) a kérdéseket, és úgy ment át a KRESZ-teszten. Majd aztán azzal szembesültünk, amikor kikerültünk a forgalomba, hogy nem ismeri a táblákat, sem a szituációkat. Ezért is emelkedett meg az óraszám, mire eljutottunk a forgalmi vizsgáig, mert tulajdonképpen nem ismerte a KRESZ-t
– osztotta meg tapasztalatait a gépjármű-szakoktató.
Forrás: Napló-archív
Hogy miért magasak a KRESZ bukási arányai? Mint Horváth László összefoglalta, a következők miatt biztosan:
- nem ismerik fel a tanulók a forgalmi szituációkat (például: kié az elsőbbség, ha jön a villamos)
- sokan nem értik a táblákon lévő jelzéseket, kiegészítéseket
Elenyésző ideig képesek koncentrálni a fiatalok forgalmi vizsga közben
Egy kis széljegyzet az óraszámhoz: nyilván nem nehéz kitalálni, hogyha túllépi a tanuló a 29 órányi, kötelező vezetést (ez ma már szinte teljesen normális), akkor a jogsi végösszege is (sokkal) több lesz. Még egy kis statisztika a vezess.hu adatai alapján:
2014-ben az elméleti vizsga díja 4600 forint volt, a gyakorlati vizsgáké 11 ezer forint, a gyakorlati oktatási óráké pedig mintegy 3000 forint. Noha, 10 év távlatában a vizsgadíjak mondhatni, változatlanok, a gyakorlati óráké kb. a négyszeresére (10-12 ezer forint) nőtt. Szóval, ezek alapján ki lehet számolni, mennyivel lesz több a jogosítvány ára 2024-ben, ha 40-50 órát is szükséges levezetni (nem megfeledkezve arról, hogy még 580 kilométert is teljesíteni kell)…
Forrás: Illusztráció / MW-archív
És akkor ha már „sávot váltottunk”, folytassuk a forgalmi vizsga problémáival:
Kimutatták, hogy a mostani fiatal generáció nagy része hét percig tud koncentrálni. 25-30 perc után nagyon keveseknek marad türelmük, ezért lankad a figyelem, és 35 perc után következik be a forgalmi bukások túlnyomó többsége (úgy, hogy 50 perc a vizsga)
– fejtette ki Horváth László.
Mint részletezte, gyakori hibák a forgalmi vizsgákon, hogy
- a tanulók nem veszik észre a sebességkorlátozásra vonatkozó táblákat;
- sokszor elmarad a körültekintés: nem néznek oldalra, hátra, elindulnak úgy sokszor, hogy csak belenéznek a tükörbe;
- és a fékek ellenőrzéséről is sűrűn megfeledkeznek.
