Utánajártunk, tovább drágul-e a sertéshús

A koronavírus-járvány után az orosz-ukrán háború és a történelmi mértékű aszály teremtett egy kihívásokkal teli évet hazánk és Európa számára. A gazdaság minden-mindenre ható összekapcsolódásai a sok kisebb negatívumból képes lépcsőről-lépcsőre egyre nagyobb, egyre nehezebben kezelhető problémákat generálni. Az elmúlt egy év alatt jelentősen nőttek az élelmiszerárak, a tavaly bevezetett élelmiszerár-stop pedig csak egy vékony mezsgyén tud a lakosság helyzetén könnyíteni.  

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) decemberi összegzése szerint, a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal nőttek egy év alatt, ami havonta 1,9 százalékos növekedést jelentett. Az élelmiszerek mintegy 44,8 százalékkal drágultak, ezen belül is leginkább a sajt (83,2%), a tojás (82,7%), a kenyér (81,1%), a vaj és vajkrém (79,4%), a tejtermékek (79,2%), az édesipari lisztesáru (71,0%), a száraztészta (70,8%), a margarin (58,0%), a péksütemények (57,2%), a tej (52,1%) és a baromfihús (51,5%) drágult. A KSH adatai szerint, a sertéscomb kilogrammonkénti ára 2022. januárjában átlagosan 1440 forint, míg decemberben 1580 forint volt; a rövidkaraj ugyanezen időszak alatt 1710 forintról 2510 forintra változott. Egy kilogramm sertésvirsliért múlt év elején 2090 forintot, a végén pedig már 3050 forintot fizettünk.

Pecze László, az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatósági tagja a Hajdú Online megkeresésére elmondta: a hatósági árak mellett a kereslet és a kínálat is meghatározza a sertéshúsból előállított termékek kereskedelmi árait. Az előállítás és feldolgozás költségei közvetetten, míg a vágás, feldolgozás közvetlenül. – A 2022-es év alacsony átvételi árral indult, ami a második negyedévtől emelkedett, az utolsó negyedévben viszont némi visszarendeződés volt tapasztalható. A hazai, azon belül is a kelet-magyarországi átvételi árakat a kereslet-kínálaton túl meghatározza a német tőzsdei-ár, az euró árfolyama, valamint a Romániába irányuló élősertés és hús ára is – fogalmazott.

A hústermékek és az élő vágósertés ára az előző év utolsó negyedévéhez képest nem változott, viszont a kiskereskedelemnek is van profit-igénye. Ez utóbbi költségei – mint például az energiaköltségek, munkabérek – miatt a boltokban ez év eleje óta tapasztalhatóak árnövekedések a nem ársapkás termékek esetében. Pecze László szerint, a következő időszakban termelői, feldolgozói oldalról kínálatcsökkenés várható.  

– Az európai piac Unión kívülre irányuló exportja az elmúlt évek során alacsony szinten stagnált, aminek csökkenése nem, inkább a növekedése a valószínűbb. Az élősertés kínálat, tagországonként változó mértékben, de folyamatosan csökken. Várhatóan a mérséklődő Európai Unión (EU) belüli keresletet meghaladó mértékben fog változni a kínálat is, ami az árak emelkedését prognosztizálja. Ez EU-n kívülre irányuló exportnövekedés ezt a tendenciát jelentősen fokozhatja – mutatott rá. Mindezek hatására a hazai kiskereskedelmi láncok sertéshús-pultjain enyhe emelkedéssel számolhatunk 2023. első negyedévében, melyet egy drasztikusabb növekedés válthat fel.

Csökkenő kereslet a drágább termékek iránt

Lassan egy éve annak, hogy 2022. február 1-től a Kormány hatósági árat vezetett be a kristálycukor, a liszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemellfilé és a pasztőrözött tej esetében. Az árakat a 2021. október 15-i állapotok szerint rögzítették. Az élelmiszerár-stop jelenállás szerint 2023. április 30-ig tart.

Szunai Miklós debreceni hentes, kereskedő tapasztalatai elmondta, a rögzített árú élelmiszerekre az elmúlt évben megnövekedett a kereslet. Mint megtudtuk, a sertéshúsból készült termékek közül a sertéscomb a legnépszerűbb. – Tavaly óta nőtt a kereslete, ezt viszik el a leghamarabb, míg a többi esetében visszaesés tapasztalható – osztotta meg. Hozzátette: a nem hatósági áras termékek esetében szükséges volt árat emelniük, viszont annyit nem tudnak, hogy az a combnál jelentkező kiesést fedezni tudja. Mindezek mellett pedig az elmúlt egy év alatt drágább lett az élősertés ára és a vágás is.  

Csóka László, debreceni húsbolti kereskedő véleménye szerint, a jó minőséget kereső vásárlók az emelkedő árak ellenére sem mondanak le arról, hogy olyat vásároljanak, amit megszoktak. Mint elmondta, üzletében termelőktől közvetlenül beszerzett árukkal szolgálja ki a vevőit. Az elmúlt időszak alatt természetesen nála is emelkedtek az árak, azonban az ügyfélforgalomban ez jelentős változást nem idézett elő. A megkérdezett vásárlók között pedig megoszlanak a vélemények: volt, aki az előbbit erősítve a minőséghez ragaszkodva inkább többet költ, míg másokat a tudatosabb vásárlásra ösztönöz az élelmiszerárak emelkedése. 

BS