Újabb település szeretne Debrecen egyik alvófaluja lenni

Érdekesen alakul Nyírmártonfalva lélekszáma. Kijött ugyanis a statisztikai hivatal közleménye, miszerint kétezernél kevesebben, pontosabban 1975-en élnek a faluban. Ezt erősen vitatja Filemon Mihály polgármester, ugyanis ő úgy számol, hogy a legutóbbi statisztikai adatszolgáltatás óta, amikor még kétezren voltak, 24-en haltak meg, 31-en születtek, és még beköltözők is voltak. Fogalma sincs, hogy a lélekszámapadás miből adódhat, de majd utánanéz – ígérte a falu első embere, akitől a Cívishír azt is megtudta, hogy az 1970-es években majdnem négyezren éltek Nyírmártonfalván. Aztán megszűnt a termelőszövetkezet, majd az állami gazdaság, és nagyon sokan beköltöztek Debrecenbe. Most azonban a faluvezetés úgy érzi, ismét elérkezhet a vármegyeszékhelytől légvonalban 15, a valóságban azonban Vámospércsen keresztül 30 kilométerre lévő kis falu felvirágzásának ideje. Mégpedig úgy, hogy csatlakozni szeretne a Debrecent körbevevő alvótelepülések közösségéhez. Ehhez azonban meg kellene építeni a szóban már legalább négy évtizede tervben lévő, 11,2 kilométer hosszú Martinka-Nyírmártonfalva utat, pontosabban le kellene aszfaltozni a már meglévő földutat. Ezzel Debrecentől való mostani közúti távolság 30-ról 18 kilométerre csökkenne.

– Ez komoly előrelépés lenne ahhoz, hogy felértékelődjenek az ingatlanok a településen. Látjuk, Sámsonkert és Mikepércs megtelt. A környékbeli agglomerációs településeken több helyen már nem lehet rákötni az ivóvízrendszerre, az elektromosáram-hálózatra, mert egy újabb fogyasztót nem bírna el a rendszer. Mi itt, Nyírmártonfalván ennek a közelében sem járunk, ráadásul a faluban a környék sok erdője miatt jó a levegő, tiszta a környezet, továbbá élhető a településünk. A szóban forgó martinkai út elkészültétől függetlenül most is kiváló minőségű és biztonságos úton igen rövid idő alatt elérhető Debrecen. Bízom a földút aszfaltozásában, ehhez bírjuk Tasó László országgyűlési képviselő és Papp László, Debrecen polgármesterének támogatását. Mi több, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírlugos és Nyírbéltek polgármestere is az ügy mellé állt, hiszen a Nyírmártonfalva és Martinka közötti út elég nagy forgalmat levenne a 48-as és a 471-es főútról – mondja Filemon Mihály, hozzáfűzve, hogy az út a faluja ingatlanárait igencsak megnyomná. Most ugyanis, és ő ezt egyfajta szégyennek nevezte, telket már egymillióért, beköltözésre alkalmas kockaházat 10-12 millióért lehet kapni.

Visszaveheti a sportpályáját

A nyírmártonfalvaiak döntő többsége Debrecenbe jár dolgozni. Helyben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, a vállalkozásokat főleg a mezőgazdaságiak képviselik. Abban – hozza szóba ezt is Filemon Mihály polgármester, bár erről nem szívesen beszél – az elődeinek volt szerepe, hogy nem gondolkodtak a helyi gazdaság fejlesztésében. Mint fogalmazott, elengedték a lehetőségeket, az önkormányzatnak úgymond nincs saját földterülete. Nincs olyan hely, ahol egy ipari parkot ki tudnának alakítani. Elengedték a kastélyokat, a Balkányit, a Reviczkyt. Pedig itt lettek volna lehetőségek, ezek elmentek, így a mostaniaknak mindenért meg kell harcolni. Ahhoz, hogy bizonyos beruházásokat meg tudjanak csinálni, bizony telkeket kellett vásárolni. Például ahhoz, hogy a kondiparkkal ellátott műfüves sportpálya megfelelő szélességű legyen, a szomszéd telkéből kettő métert kellett megvásárolni. A falunak nincs egy olyan tere, ahol egy nagyobb közösségi összejövetelt rendezhetnének. Kinőtték a művelődési ház udvarát is. Most felvillant számukra egy lehetőség, hogy a falu sportpályája 43 év elteltével ismét az önkormányzat tulajdonába kerüljön, mégpedig egy pályázat révén. A sportegyesület pályázott egy új füves nagypályára, ahhoz lelátóra, labdafogó hálóra, kispadokra és automata öntözőberendezésre van szükség. Erre 84 millió forintot kap majd az egyesület. Később, ha meglesz az infrastruktúra – ígéri a polgármester –, akkor vissza fogják oda vinni a falunapot.

Kell a nyugodt lakóhely

Térjünk azonban vissza a munkahelyteremtéshez, aminek gátja az, hogy gyakorlatilag az önkormányzatnak nincs területe, amit fel tudna ajánlani ilyen beruházásra. Bár azzal, hogy Nyírmártonfalva Debrecen egyik alvófaluja legyen, – mondhatni – elégedett lenne Filemon Mihály. – Egyszerűen nem tudunk mit csinálni helyben. Jelenleg annak van legnagyobb esélye, hogy innen az emberek eljárnak Debrecenbe dolgozni, és hazajönnek. Hazajönnek aludni, élni. Távlatosan azonban nekünk is lehetnek esélyeink munkahelyteremtő beruházásokra. Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével beszélgetve kiderült, hogy ő mindenképpen azt szeretné, ha máshol is lenne ipar, mert Debrecen már megtelt. Ugyanakkor a vármegyeszékhelyen is csak ezután létesülnek az igazán nagy gyárak, ahová rengeteg munkáskéz kell. Azoknak az embereknek közelről kell a munkahelyüket elérni, hamar haza kell érniük, hogy pihenhessenek. Én azt gondolom, hogy Nyírmártonfalva egy nagyon szép, falusias lakóövezet lehet. Nyírmártonfalvának a területe lassan 90 százalékban beerdősödött. Az itteni hat-hét aranykoronás földeken rentábilisan nem lehet gabonát vagy kukoricát termelni; itt igazából az erdőgazdálkodásnak van jelentősége. Jelenleg egészen komoly támogatásokat lehet elérni egy hektár erdőtelepítés után, és ezt a gazdatársak közül sokan ki is használják, mert így tudnak egy kis profitot termelni – zárta gondoltait.

CH