2023.05.31. 14:00
Debreceni Búzatanácskozás: emberöltők óta nem volt olyan jó búzatermés, mint az idei lesz
Immár harmincadik alkalommal ült össze a Búzatanácskozás Debrecenben.
Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója
Forrás: Czinege Melinda
A Böszörményi úti campusban kettős évfordulót ült szerdán a Búzatanácskozás: idén harmincéves a szakmai találkozó, jogelődjét pedig 155 éve alapították. A Debreceni Egyetem, a DAB Agrártudományi Szakbizottsága és a Hajdú Gabona Zrt. szervezésében ezúttal is nemzetközi, majd hazai kitekintéssel kezdődött, később szakmai előadásokkal folytatódott a tematikus nap, melynek résztvevőit először Stündl László dékán köszöntötte. – Vannak dolgok, amik nem változnak, ilyen a Búzatanácskozás – kezdte, utalva a konferencia harmincéves fennállására.
Elmondta, hogy a Debreceni Egyetem az Alföld központjában határozta meg tevékenységét, szakmai területük pedig a Tisza és annak vízgyűjtőjétől egészen Erdélyig terjed.
– Bízom benne, hogy a résztvevők értékes gondolatokkal gyarapodva térnek majd haza, és a felmerülő feladatok, problémák a következő tíz évre előretekintve is válaszokra találnak – fogalmazott. Végül megjegyezte, hogy a versenyképességet a szektorban a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán végzett hallgatók segítik majd.
Forrás: Czinege Melinda
Itt is összefogás kell
Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója először arra hívta fel a figyelmet, hogy ma minden eddiginél gyorsabban változik a búzapiac. – Rég nem volt olyan nagy szüksége egymásra a feldolgozói és a kereskedelmi körnek, mint most – jelentette ki, felhívva a figyelmet arra is, hogy a készlet és az árak kapcsán is komoly problémák adódhatnak abból, ha a szakemberek elzárkóznak.
Mint elhangzott, a búzatermés világszinten továbbra is 790 millió tonna, és míg a felhasználás és a fogyasztás egyaránt növekedik, nem szabad elfelejteni, hogy az összkészletnek csaknem a fele Kínában van. A világtérképre tekintve a szakember szerint búzaügyben az egyik legnagyobb visszaesés az elmúlt évben Ukrajnában történt, ami számokban a tavalyi 33 millió tonna termés után idén mindössze 16,5 millió tonnát jelent. Nagy visszaeső Ausztrália is, míg növekedésben a képzeletbeli Aranykalász Kanadáé, ahol a tavalyi gyenge (22 millió tonna) után idén 37 millióval számol a gazdaság.
Oroszország szintén gyarapodott, ott az előző évben a termés 75 millió tonna volt, ebben az évben pedig 81-82 millió lehet. Európában összesen 154 millió tonna búzatermés várható idén nyáron, ebből a mennyiségből az EU hozzávetőlegesen 124-et használ fel.
Forrás: Czinege Melinda
Kínálati piac lesz
Magyarországon szintén emelkednek a számok. Ennek részben az az oka, hogy jelentős növekedésben vannak a búzavetés-területek, mert az előző, aszályos évben kukorica helyett sokan búzát vetettek.
Ilyen szép búza még nem volt az elmúlt negyven évben, mint az idei
– szögezte le Lakatos Zoltán. A magyar termésről elmondta, a tavalyi 4,2 millió tonnányi búza után erre az esztendőre a gazdák már 5,5 millió tonnánál többet jósolnak, ami az importmennyiséggel együtt 7 millió tonnát, és közel 400 milliárd forintnyi értéket jelent. A malom- és a takarmányipar a magas kamatok, valamint az ezzel járó készletezési problémák miatt nem vásárol többet az eddiginél, így a termelőknek arra kell felkészülniük, hogy jelentős mennyiség náluk marad majd.
Az iparág jellemzően két-háromhavi mennyiséget vásárol fel, ehhez hasonlóan a Hajdú Gabona Zrt. célja is az lesz, hogy 90 ezer tonnás raktárterüket megtöltsék búzával, amit később megvásárolnak majd. Lakatos Zoltán végül kiemelte: végig kínálati piacra kell számítani, mert míg a termelői árak hivatalosan 120 ezer forint körül alakultak, idén már 62 ezer forintos áron is vettek búzát a malmok.
A jubileumi tanácskozás további részében Vida Gyula, a MTA Mezőgazdasági Intézetének főigazgatója a magyar búzanemesítésről tartott előadást; Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója a jövőbeli fejlesztési lehetőségekről beszélt, végül a búza agronómiai kutatásainak eredményeit ismertette Pepó Péter egyetemi tanár.
SZD
Magyarország szomszédjában, 1000 méter mélyen rejtik el azt, ami elbúcsúztathatja a földgázt
