2023.07.31. 09:25
Csak két városban drágábbak az új lakások, mint Debrecenben
A lakásépítési kedv viszont bezuhant az országban egy friss felmérés szerint.
Forrás: illusztráció / MW-archív
Csökkent az átadott új lakóingatlanok száma és a lakásépítési kedv is visszafogottabb lett az első félévben. A kínálati piacon pedig a korábbinál jóval mérsékeltebb drágulás látható, a keresletcsökkenésnek köszönhetően
- derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a hivatalos adatok alapján mutatja be a lakásépítések alakulását és az országra jellemző átlagos négyzetméterárakat.
Jóval kevesebb lakást adtak át országszerte, de a községek kivételek
Az idei év első hat hónapjában 7353 új lakás épült, ez 19 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Budapesten 2316 lakást vettek használatba, ami 36 százalékos csökkenésnek felel meg.
A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 7 százalékkal kevesebb új lakást adtak át. Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9,2 százalékkal több lakást vettek használatba.
A lakásépítési kedv csökkenését jelzi, hogy az első félévben kiadott engedélyek 11 ezer alatt maradt, ami 39 százalékos visszaesést jelent éves szinten. „A lakásépítési adatok nem jelentenek meglepetést, a bizonytalanabb gazdasági környezet, a magas infláció, a jelentős építési költségek miatt számítani lehetett a csökkenésre mind az használatba vett lakásoknál, mind a lakásépítési engedélyek esetében. Az sem váratlan, hogy a községekben nőtt az új lakóingatlanok száma, ez a falusi csoknak és az agglomerációs települések felértékelődésének köszönhető” - mondta az adatokat kommentálva Balogh László, a szakportál vezető gazdasági szakértője.
A szakember a közleményben hozzátette: „Számottevően lassult az új lakások árának emelkedése. A korábbi évekre jellemző két számjegyű drágulással szemben a fővárosi kínálati piacon az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 7 százalékkal közel 1,3 millió forintra, a vármegyeszékhelyeken lévő új ingatlanoké pedig 11 százalékkal 843 ezer forintra nőtt. Az év elején mért 20 százalékot meghaladó infláció fényében ez az áremelkedés szerénynek mondható, az infláció ugyanis leggyorsabban mindig az új lakásárakba gyűrűzik be. Ugyanakkor ezek a négyzetméterárak sok vevő számára nem finanszírozhatóak, részben a magas lakáshitelkamatok miatt.”
A mérsékelt áremelkedésben szerepet játszik az is, hogy az új építésű lakások iránti kereslet - a használt lakások piacán látható tendenciákhoz hasonlóan - jelentősen csökkent, országos átlagban 20 százalékkal. A fővárosban 17 százalékkal, miközben a vármegyeszékhelyeken több mint 30 százalékkal. A kisebb városokban és a községekben pedig 16 és 15 százalékos volt a visszaesés.
Jókora különbségek az árakban
A szakember azt is elmondta, hogy Budapesten és az országon belül jelentős különbségek vannak. A főváros I., V. és XII. kerületében 2,5 millió forint körül van az átlagos
négyzetméterár, míg több városrészben, köztük a XVII., XVIII. és XXIII. kerületben 1 millió forint alatt járnak az átlagos négyzetméterárak.
A vármegyeszékhelyek közül Szegeden, Debrecenben és Pécsen 900 ezer forint feletti átlagár a jellemző, miközben például Nyíregyházán, Békéscsabán és Szolnokon nem éri el a 700 ezer forintot az átlagár.
