Hajdú-Biharban is állítanak elő országos hírnevű termékeket közfoglalkoztatásban

– Az állami képviselők segítik a szövetkezetek tevékenységét. A szövetkezet alapításakor és utána is fogjuk a kezüket, támogatjuk őket. Az állami képviselő azért van, hogy ezeket a tevékenységeket segítse az üzleti elgondolásban is, valamint  a stabil működést feltételező üzleti terv összeállításában is. 

Meglátásom szerint ez a 65-70 ezer fős létszám állandósul. Őket az államnak segítenie kell, mert egyrészt az átlagostól sokkal rosszabb munkaerőpiaci környezetben élnek, másrészt a nyílt piaci munkavégzésre nem feltétlenül alkalmasak – válaszolta a Cívishír kérdésére Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásokért is felelős helyettes államtitkára nemrég Tetétlenen, ahol a falu közfoglalkoztatásának slágertermékét, a homoktövist feldolgozó üzemet és bemutatóházat adták át.

Réthy Pált azzal a kérdéssel kerestük meg, hogy mi lesz a következő időszakban a közmunkaprogramból kinőtt helyi, térségi, sőt országos hírnévre szert tett termékek előállításával foglalkozó, de még a közmunka keretei között működő üzemekkel, miközben már helyenként alig-alig van közmunkás.
Az államtitkárnak hajdú-bihari példákon keresztül világítottuk meg a helyzetet, aminek lényege az, hogy a települések a közmunkások számának apadása miatt (ez egyébként örvendetes, hiszen jó fizetésért az elsődleges munkaerőpiacon találnak sokan állást, és nem a közmunkából élnek – a szerk.) egyre inkább „csupaszítják le” közmunkaprogramjaikat. És nem egy helyen hamarosan gondot jelenthet a térségi vagy országos ismertségű termék előállítása. Ezt azonban semmiképpen sem szeretnék abbahagyni, a megoldást jelentő szociális szövetkezet megalakításával viszont még várnak, kivárnak.

Továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel

– A Belügyminisztérium már 2011-től komolyan támogatja a szociális szövetkezeteket. Akkor lépett életbe az új közfoglalkoztatási keretrendszer, jogszabályi háttere és munkaterve – folytatta Réthy Pál. – Innentől kezdve a szaktárca szervezésben és anyagi forrásokkal támogatta a szociális szövetkezetek alakítását. A közfoglalkoztatás alapján létrejött szociális szövetkezeteknél a Belügyminisztérium állami képviselői hálózatot is működtet. A tagjai nyomon követik és figyelik az ott zajló folyamatokat, és segítik a szövetkezetek szabályszerű működését, termékeik piacra jutását. Az elmúlt időszakban a társminisztériummal és az Országos Foglalkoztatási Nonprofit Kft.-vel a szociális szövetkezetek megerősítésére elindítottuk a komoly anyagi forrásokkal is megtámogatott fókuszprogramot 14 milliárd forint keretösszeggel. 

Ez volt az első, amiben bérrel és foglalkoztatással erősítettük a szociális szövetkezeteket. A támogatásunknak volt egy olyan szegmense is, amellyel a piacra jutást és marketingtevékenységet segítettük, és a támogatócsomagnak volt egy úgynevezett igénykosár című fejezete is. Nyilvánvalóan mindenkinek más igényei vannak, egyeseknek marketing, másnak a termékpálya-építés, tehát szabadon lehetett választani. Azt gondolom, ez nagyon komoly segítséget nyújtott a szociális szövetkezeteknek – beszélt a támogatásokról a helyettes államtitkár, aki hangsúlyozta, a foglalkoztatotti létszám és a támogatotti keretszám határolta be a támogatási összeget. Ezektől eltekintve nagy összegekről van szó, a három évig tartó bértámogatás önmagában három-négy embernél egy minimálbér esetében is több milliós, közel tízmilliós tételű támogatást jelent. Réthy Pál úgy látja, az önkormányzatok jól éltek ezzel a támogatási formával, amit a Covid-járvány akasztott meg. Ez erősen elnehezítette a gazdálkodó egységek, így a szociális szövetkezetek tevékenységét is, a „bezárkózás” belenyúlt a termékpályákba.

Tehát a gazdaságélénkítő programban vagy a szociális szervezet, vagy az önkormányzati nonprofit gazdasági társaság, esetleg maga az önkormányzat működteti a termelő beruházásokat.

Sokat termelnek, eladják

– Az értékteremtő közfoglalkoztatás úgy kezdődött, hogy nagy érték a föld, és sok települési önkormányzatnak volt földje, a termeléshez pedig szaktudása. Nyilvánvalóan, hogyha valaki nagyobb volumenben kezd el termelni, eladásra szánja a terméket. És mint ahogy itt, Tetétlenen a polgármester asszony is elmondta, először ők is el szerették volna adni a homoktövist, de szembesültek a nyomott árral. Ezért úgy gondolták, hogy ebből kihozhatnak egy sokkal magasabb feldolgozottságú terméket, ami a piacon magasabb áron értékesíthető. Ez pozitív gondolkodás és helyes irány, amivel számos önkormányzat élt is. 

Volt egy magas hozzáadott értéket produkáló beruházási programunk, ahol a tetétlenihez hasonló fejlesztéseket finanszíroztunk meg, majd az előállított termékek a helyi lakosság és a piac kiszolgálására is lehetőséget adtak. Vannak olyan termékek, amelyek a fővárosban kötnek ki, több száz kilométert utaznak, és ahol fizetőképes kereslet van, ott lehet értékesíteni azokat. Azt hiszem, büszkék lehetnek a települési önkormányzatok arra, hogy elkezdtek piacban gondolkodni, majd meg merték tenni az oda vezető utat. Tíz éve dolgozom a Belügyminisztériumban, de amikor én elkezdtem a közfoglalkoztatással foglalkozni, nem gondoltam volna, hogy azokból termelő beruházások lesznek – vallotta meg Réthy Pál, aki fontosnak tartotta azt is elmondani, hogy 

Az önköltséget finanszírozni kell, azt csak a bevételből lehet megtenni. Fenntartható pedig akkor lesz, ha stabilan tud foglalkoztatni. Üzleti tervet kérnek, nem engednek mindenkit szabadjára.