2023.11.23. 17:56
Papp László: lakossági igényekre reflektál az elkövetkező évek városfejlesztési stratégiája
Az új ciklusban a fókusz a digitális és zöld városfejlesztésekre kerül.
Debrecen Fenntartható Városfejlesztési Stratégiáját mutatta be csütörtökön délután Papp László polgármester
Forrás: Czinege Melinda
Debrecen Fenntartható Városfejlesztési Stratégiáját mutatta be csütörtökön délután Papp László a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola Kodály-termében. A polgármester elmondta, a 2021-ben elkezdődött, hét évig tartó ciklusban Debrecen a 2014 és 2020 közötti integrált városfejlesztési stratégiájához hasonlóan alapvetően uniós forrásokat igyekszik felhasználni. Hangsúlyozta, az Fenntartható Városfejlesztési Stratégia túlmutat a TOP pluszos kereteken, arra ugyanis kormányzati és saját forrásokat is szánnak, ez alkalommal azonban csak az uniós keretből megvalósuló fejlesztéseket ismertette.
Elmondta, a városfejlesztési folyamatokat jellemzően egy átgondolt stratégia mentén hajtják végre, melynek megfelelően 18 átfogó stratégiával rendelkezik Debrecen, ennek fele kifejezetten környezetvédelmi tárgyú. Az előterjesztést november 30-án fogja tárgyalni a közgyűlés. A stratégia felállításakor fontos szempont volt, hogy figyelembe vegyék a város polgárainak javaslatait, igényeit.
Ezt többek közt lakossági és intézményi kérdőíves felmérésekkel, internetes és személyes tájékoztatókkal érték el.
Mi valósult meg 2020-ig?
Az előző ciklusban 47,7 milliárd forintnyi uniós forrást használt fel a város, ugyan egyes fejlesztéseket az új ciklusra kellett átsorolni, azonban egyetlen projektről sem kellett lemondanunk
– vezette fel. Összegezte, a 2020-ig tartó időszaknak köszönhetően létrejött az ország legnagyobb iparterülete, valamint többek közt a Tócóskerti piac és a turisztikai célú kerékpárutak megépítése, valamint egyházi fejlesztések is szerepet kaptak.
Kifejtette, a város intézményrendszerének felújítására is bőven jutott a keretből, a Zöld Város programon belül pedig 26 hektárnyi terület újult meg, mely Debrecen valamennyi lakótelepét és a belvárost is érintette. Prioritása volt a projektnek a fenntartható közlekedésfejlesztés: csaknem 30 kilométernyi kerékpárút, három körforgalom, valamint a kiskörút is elkészült. Az energiahatékonysági fejlesztéseknek köszönhetően városszerte iskolákat és óvodákat is rendbe hoztak, melyek ennek köszönhetően nemcsak megújuló energiát termelnek, hanem ezzel 4300 tonna szén-dioxid-kibocsátást előz meg Debrecen. Az egészségügyi fejlesztéseket érintően 12 orvosi rendelő és számos szociális intézmény lett felújítva, valamint megépült a Család- és Gyermekjóléti Központ is. Az infrastruktúra-fejlesztések mellett pedig a város közösségépítését is sikerült finanszírozni.
Forrás: Czinege Melinda
A város élhetősége lesz a középpontban
Míg a 2020-ig tartó időszak a gazdaságfejlesztés előkészítéséről szólt, az új ciklusban a fókusz a digitális és zöld városfejlesztésekre kerül. A stratégiai célok között szerepel a város külső és belső közlekedési feltételeinek és elérhetőségének javítása, a versenyképes gazdaság és a vállalkozási környezet fejlesztése, az épített örökséget megtartó hatékony városszerkezet kialakítása
– fogalmazott. Hozzátette, szintén fontos cél az egészséges, értékőrző városüzemeltetés, az oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások színvonalának fejlesztése, valamint a megfizethető lakhatás biztosítása.
Erre 2021 és 2027 között 43,36 milliárd forintos uniós forrás felhasználását tervezi a város. Megjegyezte, Debrecen az egyik legnagyobb keretet kapta ebben a fejlesztési időszakban is.
Ebből az összegből 13,12 milliárd forintot kerékpárút- és közlekedésfejlesztésekre, csapadékvíz-elvezetésre, közösségi házak és a Civaqua-program jóléti fejlesztéseire fordít a város. Mint mondta, régi lakossági kérés a Kassai úti kerékpárút megépítése az Árpád tér és a Sámsoni út között. Emellett szerepel a projektben a Borzán Gáspár és a Monostorpályi út közötti, a Nagyerdei körúton pedig a Konzervatórium és a Simonyi út közötti bicikliút kiépítése. Szintén nagy igény van a Móricz Zsigmon körút menti kerékpárútra, valamint a Fészek lakópark és a Tócóvölgy környékén kialakított úthálózat fejlesztésére is.
A forrásoknak köszönhetően a Vekeri-tó és a 47-es főút, továbbá Kismacs és Látókép kerékpáros összekötése is megvalósulhat.
Az utak tehermentesítése is lényeges feladat
Létrejöhet egy hiánypótló beruházás, egy közlekedési decentrum is, ennek lényege, hogy a város déli és északi részén lévő kijelölt területen az agglomerációból beérkezők leparkolhatnak járműveikkel, és átszállhatnak a tömegközlekedési eszközökre, csökkentve a forgalmi terhelést.
A gyűjtőutak fejlesztése is része a programnak. A Létai utat teljes mértékben felújítják, ahogy a csapadékvíz elvezetésére is sor kerül. Folytatódik a Kishegyesi út második ütemének, valamint további csomópontoknak a fejlesztése. Szintén lakossági kérésre tervben van a Kishegyesi úton egy új bejárat létesítése a Határ Úti Ipari Park felé, tehermentesítve a Határ utat. Egy korábbi ígéret is tető alá kerül: a Nyugati Ipari Parkban, a volt Házgyár területén a leromlott állapotban lévő úthálózatot is rendbe teszik.
Klímabarát programok
Energetikai fejlesztésére 4,27 milliárd forintot szán Debrecen. Nyolc intézmény felújítását tervezi a város: a Margit Téri, a Simonyi Úti, az Ifjúság Utcai, a Tócoskerti és a Manófalva Óvoda, az Angyalföld Téri Bölcsőde, a Kismacsi Közösségi Ház, illetve a debreceni gyógyfürdő korszerűsítése készül majd el.
A Zöld Város programban szerepel a Vezér úti tó jóléti fejlesztése, melyre egy ötletpályázatot is indítanak, így a környéken élők is dönthetnek arról, milyen elemek valósuljanak meg. Az egyik első beruházás a Bem teret érinti, ezt a belváros, majd a Tócóvölgy környezeti fejlesztése követi, végül a józsai Natura 2000 területének megújítása és a Lahner utca csapadékvíz-elvezetése is elkészülhet.
Tekintettel arra, hogy az oktatás stratégiai ágazat, az előző időszakban általános és középiskolákat hozott rendbe a város, a mostani ciklusban tíz bölcsőde és óvoda fog megújulni. Folytatódik az orvosi rendelők és a szociális intézmények felújítása. Valamint jelentős forráskerettel támogatja a város az óriási sikereket felmutató Mozdulj, Debrecen! mozgalmat, melynek példaértékű közösségépítő hatása van a város életében
– vetítette előre Papp László.
