2023.11.03. 07:00
Szijjártó Péter: A BMW az elektromos autóipari átállásának szíve közepét hozza Debrecenbe
A külügyminisztert kérdeztük a Gázai övezetben zajló háborúról is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Forrás: MW-archív
Október 30-án újabb mérföldkőhöz érkezett Debrecen városa: hivatalosan is megnyitotta képzési központját a BMW Group, ahol a Debreceni Szakképzési Centrum száz diákja megkezdte duális képzését. Létszámuk a debreceni autógyár termelésének indítására eléri majd a 300 főt. Az Aldi is átadta legújabb hazai beruházását: új IT-szolgáltatói irodát nyitott a cívisvárosban a népszerű kereskedelmi lánc. Az eseményeket követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kérdeztük egyebek mellett Debrecen és a hazai gazdaság jövőjéről.
Idén több mint 300 milliárd forint kormányzati támogatásból indulhatnak fejlesztések Debrecenben és Hajdú-Bihar vármegyében, amely beruházások koordinálásra az Építési és Közlekedésügyi Minisztérium külön munkacsoportot alakított. Nyugati és keleti óriáscégek egyaránt döntenek úgy, hogy hazánkat választják új befektetéseik számára, ezáltal egy-egy vidéki nagyváros új fejlesztések bölcsőjévé is válik. Erre jó példa a BMW debreceni beruházása. Ön néhány évvel ezelőtt úgy fogalmazott: a magyar gazdaság a "Made in Hungary" korszakából az "Invented in Hungary" korszakába tart. Elmondható, hogy jó úton haladunk?
Nemcsak arról kell gondoskodni, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon, hanem el kell érnie a dimenzióváltást is. Ez azt jelenti, hogy a termelésorientált gazdaságot ki kell egészíteni kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó ágazatokkal. A kettő együtt tudja elérni, hogy a gazdaságunk egy újabb dimenzióba léphessen. Nincs olyan, hogy valaki egyből a kutatás-fejlesztésre teszi a hangsúlyt, hiszen az innováció csak a nagy volumenű termelésre tud ráépülni. Ma számtalan olyan cég működik hazánkban, amely először a termelését, ezt követően szolgáltatóközpontját, végül pedig a kutatás-fejlesztést és az innovációt hozta Magyarországra. Az elmúlt kilenc évben nagyon sok ipari beruházást tudtunk Magyarországra hozni, eleget ahhoz, hogy már megéri kutatás-fejlesztést és innovációt is ide telepíteni. Az Aldi is – amely egy élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalat – ezek közé a beruházók közé tartozik és már a harmadik informatikai központját telepíti Magyarországra, ezúttal Debrecenbe.
A BMW beruházásával kapcsolatban nem kell hosszasan magyarázkodnunk, hiszen bárhol is fektetnek be vagy indítanak el beruházást, az azt mutatja, hogy az adott országban, régióban jól mennek a dolgok, ahol ez nem így van, oda a BMW nem visz beruházást.
A debreceni beruházásnak kiemelkedő jelentősége van az „Invented in Hungary” szempontjából is, mert itt a német óriáscég olyat fog csinálni, amit máshol korábban még nem: itt kezdi meg a teljesen elektromos meghajtású járművek gyártását, tehát az elektromos átállási stratégiájának a szíve közepét helyezi Magyarországra. Úgy gondolom, hogy ez a Magyarországba, a magyar emberekbe és a magyar munkaerőbe fektetett legmagasabb fokú bizalom, hiszen a BMW ezzel a döntésével világossá tette, hogy a magyar emberek tudják majd a legjobban csinálni azt, amit a vállalat korábban még sehol máshol nem csinált.
Forrás: Napló-archív
A kormány október elején visszavonta a vendégmunkásokról szóló törvényt, hogy új törvényt alkotva a harmadik országból érkező munkavállalók hazánkba érkezését és tartózkodását tovább szigorítsa. Miért indokolt a vendégmunkások jelenléte? Mi a véleménye az ellenzék reakciójáról? Az elmúlt hónapokban több hajdú-bihari városban is tartottak sajtótájékoztatót a témában.
Az ellenzék - nem meglepő módon - teljesen dilettáns ebben a kérdésben. Frusztrálja őket, hogy 2006 ősze óta minden választást elvesztettek Magyarországon, ahogy az is látszik, hogy próbálnak belekapaszkodni mindenbe, amiben akár egy pici politikai haszon reményét is látják, függetlenül attól, hogy azzal mekkorát hazudnak a magyar embereknek, és mekkora kárt okoznak Magyarországnak.
Azok, akik szabályszerűen, útlevéllel, egy hosszú kiválasztási eljárás után a megfelelő engedélyek birtokában, ideiglenesen jönnek Magyarországra dolgozni, ők nem migránsok, ők nem vágják át a kerítést a déli határon, nem lövöldöznek és őket nem afgán embercsempészek hozzák be Magyarországra. Ők azok az emberek, akiket magyarországi vállalatok a jogszabályban rögzített keretek között kiválasztanak, kiképeznek, engedélyt kérnek a foglalkoztatásukra, és egy meghatározott időre vendégmunkásként foglalkoztatnak hazánkban. Ennek a kettőnek az összekeverése egy olyan mértékű hazugság, amelyhez foghatót ritkán hord a hátán még a magyar ellenzéki politika is. A vendégmunkásokra azért van szükség, mert Magyarországon elértük a teljes foglalkoztatást: aki akar, az tud is dolgozni.
Éppen ezért sok olyan Magyarországon működő, magyarokat foglalkoztató vállalat, amelyik a gazdaság teljesítményünket növeli, és ezáltal hozzájárul a magyar emberek jólétéhez, már nem talál munkavállalókat a további fejlesztéseihez. Például, ha egy gyárnak nálunk 500 új munkavállalóra van szüksége, de csak 400 magyart talál, a maradék százat viszont nem tudja feltölteni, akkor az a vállalat nem fog csak 80 százalékosan termelni Magyarországon, hanem inkább elviszi a termelését oda, ahol 100 százalékos hatékonysággal működhet. Így annak a 400 magyar embernek nem lesz munkája. Mi mentheti meg ennek a 400 embernek a munkáját? Az, ha szervezett keretek között, megfelelő kiválasztás útján, minden szükséges engedély birtokában, ideiglenesen behozunk 100 külföldi munkavállalót. Mindenki a tényekből induljon ki, és ne az ellenzék dilettáns hazugságainak üljenek fel, hanem a valóságot nézzék! Ezek a vendégmunkások nem veszik el a magyar emberek elől a munkát, hanem megmentik a magyar emberek munkahelyeit, és segítenek minket abban, hogy a magyar gazdaságot növekedési pályán tudjuk tartani.
Mozgalmas időszakon van túl a magyar diplomácia: Orbán Viktor miniszterelnök Oroszország és Kína vezetőivel tárgyalt, míg Ön ezen országokból Spanyolországba utazott, ahol a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós miniszterek tanácsülésén vett részt. Milyen célokkal jöttek létre ezek a találkozók, mit várhatnak ezek eredményétől a magyar emberek?
Az elmúlt hetek diplomáciai nagyüzemének egyértelműen az volt a célja, hogy javítsuk Magyarország biztonságát, amelynek három eleme van. Első a fizikai biztonság. Magyarország békét akar, mert ha nem sikerül rendezni azokat a konfliktusokat, amelyek ma jelentős kockázatot jelentenek a világra, akkor nem leszünk távol attól, hogy egy harmadik világháború reális esélyével nézzünk szembe. Ráadásul ezen konfliktusok közül az egyik a szomszédunkban zajlik, tehát nekünk, magyaroknak érdekünk a béke. Értjük, hogy egyesek Európában háborús pszichózistól szenvednek és versenyre akarnak kelni az amerikaiakkal abban, hogy ki szállít több fegyvert, ám Európának a legkevésbé sem érdeke, hogy a határain belül fegyveres konfliktus legyen.
Második a gazdasági biztonság, azaz, hogy legyenek beruházások. Látni kell, hogy a keleti gazdaság ma fölvette a nyugati gazdaság tempóját, sőt, keresi a nyugati, európai piacon történő megjelenés lehetőségeit. Ma a legnagyobb európai beruházások alapvetően keletről érkeznek, és aki ezeket meg tudja szerezni, az a következő évekre is biztosítani tudja magának a növekedését. Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több kereti beruházást tudjunk idehozni.
Harmadik az energiabiztonság, ami pedig egy fizikai kérdés. Ha politikai kérdés lenne, akkor azt meg lehetne oldani politikai nyilatkozatokkal, de nem az, ezért fizikailag kell megoldani. Meg kell venni a gázt és a kőolajat, majd ide is kell hozni, amit csak úgy lehet, hogyha van vezeték. Tehát onnan nem tudunk gázt és kőolajat venni, ahonnan nem jön vezeték. Éppen ezért az energiaellátás kérdését nem vagyunk hajlandóak politikai szemszögből nézni, hanem csak és kizárólag a fizikai realitás szempontjából.
A több mint másfél éve zajló orosz-ukrán háború mellett az elmúlt hetekben a Gázai övezetben tört ki fegyveres konfliktus. Az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsülése után egyebek mellett úgy fogalmazott: „komoly aggodalommal töltenek el bennünket azok a riasztó képek, amelyeket Nyugat-Európa városainak tereiről látni, ahol megjelent a modern kori antiszemitizmus.” Mit tapasztal, hogyan akarja kezelni az unió az újabb háborút, és az azzal várhatóan együtt járó társadalmi-gazdasági hatásokat?
Az európai bürokrácia csúnya hibákat vétett. Brüsszel egy olyan politikát folytat, ami inspirálja a migrációt, és ennek sajnos már látszanak a következményei. Az, hogy párhuzamos társadalmak jöttek létre Nyugat-Európában, már nem kérdés, és az sem, hogy ezeket a párhuzamos társadalmakat nem képesek kontrollálni az állami hatóságok. Az, hogy a hangos kisebbség nyomás alatt tartja azt a többséget, akik évszázadok óta ott élnek nyugalomban, békességben, ez sem kérdés. A kérdés az, hogy hogyan fordulhat elő, hogy ma Nyugat-Európában burjánzik a modern kori antiszemitizmus. Lehet terrorszervezetek mellett szimpátiatüntetéseket tartani és szétverni fél városokat? Brüsszelből rászabadították ezt a fajta szenvedést Nyugat-Európára, mi viszont nem akarjuk, hogy ez Közép-Európában is megjelenjen.
Ettől meg fogjuk védeni magunkat, itt nem lesznek párhuzamos társadalmak, nem fognak terrorszervezeteket éltetni, és senki nem gyakorolhat nyomást a több mint ezer éve itt élő magyarságra. A déli határt továbbra is megvédjük, akármekkora nyomás is legyen rajta délről vagy Brüsszelből.
