2024.02.27. 11:30
A legnagyobb probléma, hogy politikai kérdéssé vált az akkumulátorgyárak ügye
A Miskolci Egyetem professzora szerint támogatni kell az akkumulátor-újrahasznosító üzemek létesítését.
Az elektromos autóké a jövő
Forrás: Illusztráció: MW-archív
Amíg Nyugat-Európában marakodnak az akkumulátorgyárakért, s a lakosság üdvözli ezeket a beruházásokat, addig hazánkban felkorbácsolja a kedélyeket, ha valaki csak szóba hozza a témát. Nem is kell messzire mennünk, ha utóbbira példát szeretnénk találni: tavaly év elején szó szerint elszabadultak az indulatok azokon a közmeghallgatásokon, amelyeken a hatóságok, a CATL akkumulátorgyár-beruházó és a városvezetés mutatták (volna) be a tervezett üzemet és annak működését.
A legnagyobb probléma, hogy politikai kérdéssé vált az akkumulátorgyárak ügye, a független szakértőket, az egyetemek képviselőit pedig nem kérdezik meg sem a meghallgatások szervezői, sem a lakosság képviselői, így a valós szakmai érvek meg sem jelennek, de a demagógia annál inkább
– fogalmazott az Indexnek adott interjújában Kékesi Tamás, a Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Karának professzora, aki egyben a Metallurgiai és Öntészeti Intézet korábbi igazgatója is. A szakember egyebek mellett a lítiumion-akkumulátorok gyártásakor keletkező hulladékok helyben történő feldolgozásáról beszélt a hírportálnak.
Kiváló biztonsággal működnek a fejlett ipari társadalmakban
Kékesi Tamás megjegyezte, a szakmai tényeket nem ismerve torpedózzák a jelentkező akkumulátor-újrahasznosító törekvéseket a környezeti hatások miatt aggódó szervezetek, pártok, pedig pont az ilyen technológiával szavatolható, hogy ne legyen negatív környezeti hatása a gyártásnak.
A gödi gyárral kapcsolatban hangsúlyozta, éppen ezért kell a gyártási hulladékokat közvetlenül a kezelésére szakosodott újrahasznosító üzemekbe juttatni. Ugyanis a gödi esetnél is az történhetett, hogy nem tudták megfelelően tárolni a megnövekedett tömegű gyártásközi veszélyes anyagokat, így éppen egy szerves oldószer alkotója kerülhetett a talajba. Ez nem fordulhatna elő, ha a hulladékfeldolgozó cégeket engednék kialakulni, illetve fejlődni.
Ilyen technológiák éppen a fejlett ipari társadalmakban működnek kiváló biztonsággal és szigorú felügyelet alatt. Erre Magyarországon is szükség van, nem csak az ártalmatlanítás miatt, hanem az igen értékes alkotók hasznosítása, valamint a fenntartható termelés miatt is
– idézi az Index.
Az a biztonságos, ha helyben történik az újrahasznosítás
Kékesi professzor rámutatott, Dél-Koreában nagy mennyiségben gyártanak lítiumion-akkumulátort, így ebből következően sok hulladék is keletkezik.
Bár egyelőre a gyártáshoz szükséges nyersanyagot importálják, ez rövidesen változhat, ahogy egyre több újrahasznosítható nyersanyagra tesznek szert. Ugyanis a lítiumion-akkumulátorokban rejlő nagyon drága összetevők végtelenszer újrahasznosíthatók, a bennük lévő „nemvasfémek”, azaz színesfémek adják a fő értéket.
Ilyen újrahasznosító üzemet létesítene hazánkban a szlovén Andrada csoport is, de vannak más – még inkább jó referenciákkal és saját tapasztalatokkal rendelkező – jelentkezők keletről és nyugatról is. – A környezetvédelem nagyon fontos, és ezek olyan technológiák, amelyek ezt abszolút segítik, nem pedig veszélyeztetik – állítja a professzor, aki szerint a nagyobb veszély az, ha a technológiát nem használjuk, „hiszen akkor mégis mi lesz a hulladékkal?”, teszi fel a kérdést. Az EU már letette a voksát az elektromobilitás mellett. Ez egy hosszabb távú célként velünk marad, és fejlődik.
A Miskolci Egyetem professzora is úgy véli, Magyarország számára kihagyhatatlan lehetőség az elektromobilitásba való befektetés, az akkumulátorgyártó „nagyhatalom” kifejezés pedig egy fejlődési víziót jelöl meg. Ezért is könyvelik el Debrecenben jelentős sikerként azt, hogy az akkumulátorgyártás vezető vállalata, a CATL a cívisvárosban hozza létre második európai üzemét, míg az EVE Power a BMW leendő új, Debrecenben készülő elektromos autóihoz állít elő helyben telepeket.
Kiemelten figyelnek Debrecenben a környezeti ellenőrzésekre
Mint arról korábban beszámoltunk, Debrecen környezetének megóvása érdekében hosszú távon, folyamatosan működő ellenőrző rendszert hoz létre Debrecen önkormányzata és a Debreceni Egyetem. Az erről szóló együttműködési megállapodást még 2023 áprilisban írták alá a felek. A projekt első mérföldköve, a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer (KER) stratégiai alapdokumentuma decemberben elkészült.
Azok az üzemek, amelyek magasabb veszélyességi fokozatba tartoznak, jogszabályok által kötelezettek belső ellenőrző rendszer működtetésére. A Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszert elsősorban a debreceniek és a város régiójában élők biztonsága, érdeke inspirálta. Azt a kérést teljesíti, hogy a tudomány, a szakemberek által kontrollált, független rendszer gyakoroljon kontrollt
– hangsúlyozta decemberben Papp László polgármester. A rendszer fizikai kialakítása még idén megtörténik, 16 mérőállomást telepítenek a következő hónapokban, amelyek a nap 24 órájában, valós időben szolgáltatnak adatokat a környezet változásairól.
A Debreceni Egyetem professzorai alkották
A tervezett rendszer működését kerekasztal-beszélgetésen is ismertették a készítők. Kéki Sándor egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Alkalmazott Kémiai Tanszékének vezetője az eseményen hangsúlyozta: az egyetem professzorai, munkatársai is debreceniek, Debrecen környékiek, így ez volt az egyik alapvető szempont, hogy segítsék a KER kidolgozását.
Az akkumulátorgyártás ilyen mértékben még nem volt jelen Magyarországon, a Debreceni Egyetem azonban minden szakterületen jártas, amely ehhez az iparághoz kapcsolódik. Többek között kémikusaink, vegyészeink, gépészmérnökeink és informatikusaink kapcsolódtak be a munkacsoportok tevékenységébe. Mindemellett nálunk van az ország legnagyobb számítógépe
– emelte ki Szilvássy Zoltán. Hozzátette, az ország legnagyobb egyetemeként képesek alapvető környezeti és technológiai kérdésekben a megfelelő válaszokat adni. Tudásukat együtt, a debreceniek biztonsága és jólléte szolgálatába állították a KER kialakítása keretében.
