2023.12.08. 20:24
A debreceniek biztonsága és jólléte inspirálta a Környezeti Ellenőrző Rendszert – fotókkal
A JövőMűhely második pódiumbeszélgetésének fő témája a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer volt.
A Future of Debrecen mozgalom, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamra és a VOSZ Hajdú-Bihar Vármegyei Tagozata által elindított JövőMűhely programsorozat december 8-án tartott második alkalmának témája a Környezeti Ellenőrző Rendszer (KER) volt. A debreceni önkormányzat és a Debreceni Egyetem közös környezet- és természetvédelmi innovációjáról a Csokonai Fórum Orfeum-termében beszélgettek a résztvevők.
A JövőMűhely célja, hogy napjaink zöld kihívásait és azok lehetséges megoldásait mutassák be a hallgatóságnak. Az előadások, pódiumbeszélgetések vendégei Debrecen meghatározó közéleti személyiségei, egyetemi tudósok, az aktuális téma neves szakértői.
A KER-ről ez alkalommal Papp László, Debrecen polgármestere, Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora beszélgetett a KER Kidolgozásáért Felelős Bizottság professzoraival: Kéki Sándorral, a Levegő munkacsoport társelnökével, Hajdú Andrással, az IT munkacsoport elnökével, valamint Stündl László elnökségi taggal, tudományos szakmaivezető-helyettessel. A pódiumbeszélgetést Gulyás István, az M5 tévécsatorna szerkesztő-műsorvezetője moderálta.
A debreceni JövőMűhely pódiumbeszélgetés-sorozat második alkalma
Fotók: Czinege Melinda– Ez év januárjában volt egy közmeghallgatás, amelyen ígéretet tettem arra, hogy olyan ellenőrző rendszert alakítunk ki, amely független az ipari szereplőktől. Azok az üzemek, amelyek magasabb veszélyességi fokozatban tartoznak, jogszabályok által kötelezettek belső ellenőrző rendszer működtetésére. A Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszert elsősorban a debreceniek és a város régiójában élők biztonsága, érdeke inspirálta. Azt a kérést teljesíti, hogy a tudomány, a szakemberek által kontrollált, független rendszer gyakoroljon kontrollt – hangsúlyozta a beszélgetés elején Papp László. Mint kifejtette, olyan fejlesztés volt a cél, amely képes felügyelet alatt tartani a gazdasági folyamatokat, hogy Debrecen fejlődése hátrányos következmények nélkül legyen biztosítva. Kiemelte, a Debreceni Egyetem professzorai az első lépések óta a projekt aktív résztvevői.
Forrás: Czinege Melinda
– Az akkumulátorgyártás ilyen mértékben még nem volt jelen Magyarországon, a Debreceni Egyetem azonban minden szakterületen jártas, amely ehhez az iparághoz kapcsolódik. Többek között kémikusaink, vegyészeink, gépészmérnökeink és informatikusaink kapcsolódtak be a munkacsoportok munkájába. Mindemellett nálunk van az ország legnagyobb számítógépe – emelte ki Szilvássy Zoltán. Hozzátette,
az ország legnagyobb egyetemeként képesek alapvető környezeti és technológiai kérdésekben a megfelelő válaszokat adni. Tudásukat együtt, a debreceniek biztonsága és jólléte szolgálatába állították a KER kialakítása keretében.
Forrás: Czinege Melinda
A mesterséges intelligencia szerves része lesz a rendszernek
Szilvássy Zoltánhoz csatlakozva Kéki Sándor rámutatott: az egyetem professzorai, munkatársai is debreceniek, Debrecen környékiek, így ez volt az egyik alapvető szempont, hogy segítség a KER kidolgozását. – Szakmai szempontból megvizsgálva láttuk, hogy egy hatékony rendszer kiépítéséhez multidiszciplináris összefogásra van szükség. A rendszerrel nem csak az akkumulátorgyártásra koncentrálunk, hiszen minden környezeti hatást mérhetünk. Sokféle forrás feltérképezése válik lehetővé, amelyek rengeteg adatot szolgálhatnak. Az eredmények nemzetközi szinten történő publikálásával pedig sok újat adhatunk a világ számára is – emelte ki.
Forrás: Czinege Melinda
Hajdu András a KER-rel kapcsolatban elmondta, a legmodernebb informatikai megoldások között jelentős szerep jut a mesterséges intelligenciának. Mint fogalmazott, az adatelemző, döntéshozó mechanizmust ChatGPT-hez hasonló nyelvi modell támogatja majd.
Az adatbázisába az utóbbi évek legfontosabb szakcikkeit, szakkönyveit töltjük fel, de a rendszer képes lesz egyéb szakadatbázisokban való keresésre is
– magyarázta.
Forrás: Czinege Melinda
Szakmai szinten kellene a vitáknak folynia
A bő egyórás beszélgetés során szó esett az akkumulátorgyártás közéleti megjelenéséről is. – Németországban a lakosság több mint 70 százaléka támogatta az akkumulátorgyártást. Itthon ez a kérdés egy átpolitizált hitvitává vált. Nincs olyan nap, nincs a napnak olyan órája, amikor ne használnánk valamilyen akkumulátorról működő eszközt – fogalmazott Papp László. Mint kifejtette, az energiatárolást torzította politikai viták tárgyává az akkumulátorgyártás kérdésköre.
Az olyan vádakra reagálva, minthogy az ide települő gyárak kiszolgálására készült el a Civaqua-program, Papp László úgy reagált: még jóval a BMW-beruházás bejelentése előtt elkezdődtek a tárgyalások a kormányzattal a program megvalósítására.
A világ vezető technológiája érkezik a városba. Ezeknek a gyáraknak a termékeit olyan világcégek használják, amelyeknél kiemelt szempont a környezetvédelem, a természetvédelem és a fenntarthatóság
– húzta alá.
– A bizonytalanság, az információhiány az, ami félelmet kelt sokakban. Nekünk az a feladatunk, hogy hiteles adatokkal alátámasztott információkkal lássuk el a lakosságot – nyomatékosította Stündl László.
Forrás: Czinege Melinda
Elmondta, a város olyan kihívásokkal néz szembe, amelyekre nehéz előre felkészülni. A KER viszont alkalmas lesz olyan előjelzéseket adni, amely segíti a döntéshozókat a megfelelő intézkedések meghozatalára.
