2024.04.09. 14:55
A PwC üzleti fórum résztvevői szerint a jövő Debrecenben épül – fotókkal
A cívisváros elmúlt évtizedes fejlődéséről és jövőjéről is elismeréssel szóltak az üzleti konferencián. Átadták a PwC és az önkormányzat közös díjait.
A rendezvényen átadták a PwC és a debreceni önkormányzat által alapított díjakat. A képen (balról) Barcsa Lajos alpolgármester, Papp László polgármester, Ábrahám László díjazott, a Sensiron Kft. ügyvezetőjé; Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója és Kis Tünde, a PwC Magyarország igazgatója
Forrás: Molnár Péter
Elismeréssel szóltak Debrecen gazdasági lehetőségeiről és élhetőségéről is a betelepült külföldi cégeket képviselő vendégek a PwC keddi üzleti fórumán, a Kölcsey Központ zsúfolásig telt báltermében. A „Business Forum 2024” című rendezvény Debrecen legnagyobb üzleti csúcstalálkozója a kelet-magyarországi régió közép- és nagyvállalati szereplői számára. Hagyományteremtő szándékkal most először rendezte meg a PwC Magyarország üzleti tanácsadó cég és Debrecen önkormányzata azért, hogy a városban már működő és újonnan betelepülő vállalatok üzleti tevékenységeit, eredményeit, jövőbeli terveit bemutassa, továbbá aktuális gazdasági kérdésekre keresse a választ; ezúttal többek közt a mesterséges intelligenciáról, ipari trendekről, fenntarthatóságról volt szó.
Forrás: Molnár Péter
A PwC a bizalom jegyében működik
A jövő Debrecenben épül – ez volt a szlogenje a napnak és ez a kijelentés Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint ma szilárdan megállja a helyét, ugyanakkor nem hagyományok nélkül való. Emlékeztetett rá, hogy amikor Déri Frigyes Baja és Bécs után a cívisvárosba érkezett, azt mondta, Debrecen nagysága, fekvése és tudományegyetemének fontossága okán ez kell, hogy az ő magángyűjteményének a helyszíne legyen.
Mi, a PwC-ben is olyan helyekkel keressük a kapcsolódást, ahol a tudás és a lehetőség is megvan arra, hogy új, értékes és jövőálló ötleteket beszéljünk meg és tartós szövetségek létesüljenek, melyek tagjai tudnak tanulni egymástól. Hisszük, hogy minden vállalkozás a bizalomra épül, eszerint dolgozunk, immár Debrecenben is
– utalt arra, hogy tavaly novemberben a cívisvárosban is irodát nyitottak. Egy, a jövőt építő találkozássorozat részének mondta a konferenciát, mellyel igyekeznek megszólítani minden hazai és nemzetközi vállalkozást, ami a térség fejlődésében érdekelt, de várják az oktatási intézményeket, gazdasági szervezeteket, kamarákat is. Rámutatott: a fővároson kívül ilyen volumenű gazdasági rendezvény még nem volt, ez pedig elismerés is Debrecen és a térség számára.
Forrás: Molnár Péter
Kiemelkedő debreceni eredményekről szólt a PwC hazai vezetője
A régió beruházási eredményei nemzetközi szinten is kiemelkedőek: Debrecen vonatkozásában 2015-től a bejelentett beruházások értéke 12 milliárd euró, ez 19 ezer 500 új munkahely létrejöttét hozza magával. A Magyarországon valaha volt legnagyobb volumenű beruházás is Debrecenben valósul meg – sorolta az ismert adatokat Kis Tünde, a PwC Magyarország igazgatója. Szerinte a beruházások sikeres végigvitelével a következő évek új fejezetet nyitnak a régió életében, növekedési pályájában; a tradicionális iparágak mellett újak jelennek meg, világszinten is piacvezető résztvevőkkel.
Elmondta, a vállalkozások, a gazdaság különböző szereplőinek találkozási pontja a konferencia, három kiemelt témával: ezek a kkv-k fejlődési lehetőségei, a nagyvállalatok innovációs tevékenységének, illetve az oktatásnak a fontossága. Utóbbi kapcsán örömmel jelentette be, hogy a PwC a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán 2024 szeptemberétől adózási képzési programot indít.
Beszélt a PwC felméréséről, melyet a hazai vállalatvezetők körében rendszeresen végez. A legutóbbiból kiderült, hogy a hajdú-bihari cégvezetők tavaly év végén a korábbinál optimistábban látták a várható globális és a magyarországi növekedést, de kiugróan magas körükben a szakképzett munkaerő hiánya miatti aggodalom.
Forrás: Molnár Péter
Megváltoztatták Debrecen sorsát
Egy évtized alatt egy város, egy régió sorsát alapjaiban meg lehet változtatni; egy átlagos városi gazdaságból vezető technológiákra alapuló gazdaságot építeni; egy várost a viszonylagos – nemzetközi üzleti – ismeretlenségből a világ tíz legjobb tőkevonzó képességű városai közé emelni – vonta le az elmúlt tíz év tanulságait Papp László, Debrecen polgármestere.
2014-ben egy teljesen új városfejlesztési filozófiát indítottunk el, amely mindent a gazdaság fejlődésére épített; ez lett az alapja a közlekedési, a kulturális, az oktatási, a jóléti fejlesztéseknek is. Elkezdtünk azon dolgozni, hogy megmutassuk, lehet itt, a keleti végeken is olyan erős gazdaságot építeni, amely nemzetközi viszonylatban is elismert, továbbá hogy Debrecen nem lesz tovább a tőlünk nyugatabbra eső országrészek, vagy országok munkaerőpiaci háttérbázisa. Célul tűztük ki, hogy Debrecen a Kárpát-medence keleti részének központja, az ország második fővárosa legyen, és mára tudjuk, hogy ez elérhető. Az elmúlt tíz évben végrehajtott gazdasági szerkezetváltás megakadályozta, hogy Debrecen gazdaságilag leszakadjon a régiós versenytársaktól, és felzárkóztatta a visegrádi négyek és Európa legdinamikusabban növekvő városai közé
– hangsúlyozta a polgármester.
Hozzátette, a pezsgő gazdasági élet eredményeit a debreceniek már a mindennapjainkban érzékelhetik: az elmúlt tíz évben megháromszorozódtak az önkormányzat adóbevételei, amiből bővülő lehetőségek nyílnak a város különböző irányú fejlesztéseire. Ha pedig a Debrecen végigmegy a maga számára kijelölt úton, az előrejelzések szerint gazdasága a 2020-ashoz méretéhez képest 2030-ra hatszorosára nő, az új beruházások a magyar GDP 4,5 százalékát fogják megtermelni!
Business Forum 2024 Debrecenben
Fotók: Molnár PéterPapp László megjegyezte, időarányosan jól áll a város fentiek megvalósításával az utóbbi évek válságai ellenére is. Emellett hangsúlyozta annak fontosságát, hogy sikerült fenntartani Debrecen gazdaságának sokszínűségét iparági és más szempontok szerint is: nemzetközi nagyvállalat, hazai kkv-k és családi vállalkozások; magas hozzáadott értéket előállító és kevésbé komplex tevékenységet végző; tradicionális és innováció vezérelt vállalkozások; mezőgazdasági, ipari, valamint erős szolgáltatói és kereskedelmi szektor egyaránt jelen van.
Komplex fejlesztések
– Az eredményesség feltétele volt az átgondolt és komplex ipari infrastruktúra fejlesztés: az elmúlt évtizedben megtízszereztük iparterületeink nagyságát. Ezzel együtt fejlesztettük közúti és vasúti kapcsolatrendszerüket. Az Északnyugati Gazdasági Övezetben jön létre Kelet-Magyarország legnagyobb kombinált logisztikai központja. Jelenleg egyidejűleg Debrecenben több mint egymillió négyzetméter ipari létesítmény épül – ismertette Papp László. Arról is beszélt, hogy a város kiemelt figyelmet fordít a kkv-szektorra, annak egy külön ipari parkot létesít, továbbá a szakképzés is lépést tart a fejlődéssel, helyi gazdaságspecifikussá vált és közel megduplázta diákjainak számát.
– Mindez a fejlesztés lehetőséget jelent a vállalkozásoknak, hogy kihasználják a világgazdaság változásait, az üzleti trendeket; együttműködéseket alakítsanak ki, bekapcsolódjanak az ellátási láncokba. Debrecen ma egy különleges és hatalmas méretű gazdasággal járul hozzá az ország fejlődéséhez, hiszen a világ kiemelkedő technológiai tudását jelentő iparvállalatait vonzotta magához az elektromobilitás és az energiatárolás területén – összegzett a polgármester, hozzátéve, hogy a hosszú távú sikerességhez a környezetvédelem és a fenntarthatóság érvényesítése is szükséges, amiben minden szereplőnek feladata van.
A rendezvényen sor került egy kerekasztal-beszélgetésre is Robin Marshall (Budapest Business Journal) moderálásával. Liv Eske Herrström, a BMW Manufacturing Hungary Kft. pénzügyi ügyvezető igazgatója, Chresten Bruun, a LEGO Manufacturing Kft. ügyvezetője, Robert Carey, a WizzAir elnöke, valamint Jason Chen, a CATL Hungary Kft. ügyvezető igazgatója egyetértettek abban, hogy Debrecen a kiváló üzleti környezet mellett egy kellemes, élhető város. Hasonlóan egyformán nyilatkoztak arról is, hogy a szakember-ellátottságban nagyban építenek a saját munkavállalóik képzésére.
Forrás: Molnár Péter
Részévé válnának a debreceni közösségnek
Liv Eske Herrström kiemelten szólt a náluk jellemző csapatmunka fontosságáról, Robert Carey pedig bizakodva beszélt arról, hogy még több területet szeretnének Debrecenből repülővel elérhetővé tenni. Chresten Bruun elárulta, folyamatosan kísérleteznek azzal, hogy termékeiket biológiai eredetű és újrahasznosítható anyagból készítsék, de ez igen nehezen megvalósítható. A csomagolás tekintetében azonban előrébb járnak, két éven belül nejlon helyett papírzacskót használnak majd. Úgy vélte, az lenne a legszerencsésebb, ha a játékaik generációról generációra öröklődnének.
Jason Chen arról beszélt, nagyon sokat tesznek a fenntartható működés érdekében, szeretnék 2025-ben már a globális alaptevékenységeiket karbonsemlegesen végezni, 2035-re pedig az egész ellátási láncukat ilyenné tenni. A debreceni gyárukkal helyi vállalattá válnának, a fiatalokat képezni akarják, folyamatos kapcsolatot tartva az egyetemmel, és azokkal dolgozni, akik helyben elérhetőek. Szerinte erre képzési rendszerük alkalmas lesz. Azt is elmondta, hogy a CATL alaposan megnézte, hol épít gyárat, és szeretne hozzájárulni a régió fejlődéséhez, sikeréhez. Tavaly sokat dolgoztak azon, hogy a helyiek elfogadják őket, de eltérő kultúrából érkezettként mindenhol vannak aggályok velük szemben, nemcsak az akkumulátorok, hanem a megjelenésük miatt is. Feladatuk, hogy a helyieket felvilágosítsák, tájékoztassák, illetve szeretnének maguk is részeivé válni az itteni közösségnek.
A rendezvényen átadták a PwC és a debreceni önkormányzat által alapított két díjat. Az „Üzleti Életért Kiválóság Díj 2024” Ábrahám Lászlóé, a Sensiron Kft. ügyvezetőjéé lett, a „A Jövő Vállalata Kiválóság Díj 2024” pedig a DataExpert Servises Kft.-é (Vasvári Zoltán ügyvezető vette át a díjat).
