Búzakonferencia volt a Debreceni Egyetemen

A hazai és a nemzetközi búzapiac jelenéről és jövőjéről, a búzanemesítés irányairól, valamint a minőségi búzatermesztés agrotechnikájáról volt szó egyebek mellett az idei, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete, a Debreceni Akadémiai Bizottság Agrártudományi Szakbizottság és a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett XXXI. búzatanácskozáson. A búzakonferencia alatt elhangzott: az ágazat jövőjét csakis a minőségi, intenzív termesztés jelentheti – olvasható az unideb.hu-n.

– A Debreceni Egyetemnek pilot szerepe van a hazai mezőgazdaságban. Az agrárium intézményünk egyik fő stratégiai területe, ennek megfelelően mindent megteszünk annak érdekében, hogy a legmodernebb technológiák álljanak oktatóink, kutatóink és hallgatóink rendelkezésére. Arra törekszünk, hogy kutatási területeinkkel lefedjük a klimatikus változásokat és ezek alapján újítottuk meg a teljes oktatási portfóliónkat is. Elindítottuk a precíziós mezőgazdasági mérnök alapképzésünket, amelynek keretében júniusban négy hallgatónk utazhat hat hónapra Dél-Dakotába. Fontos azonban, hogy oktatási és kutatási tevékenységünk révén megszerzett tapasztalatainkat, ismereteinket ne csak a hallgatóinknak adjuk át, a legújabb agrotechnológiákkal, eszközökkel, precíziós, autonóm rendszerekkel kapcsolatos tudásunkat a gazdálkodókkal is megosszuk – mondta a konferencia megnyitóján Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.

Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója az idei búzatermésről szóló előadásában előrevetítette: 

 – fejtette ki Lakatos Zoltán.

A búzakonferencia fontos kérdései

A búzakonferencia mindig a gyakorlati szakembereket leginkább érintő kérdésekkel foglalkozik, idén a tanácskozás központi témája a minőségi búzatermesztés volt.

 – Az ágazat külső és belső tényezői azt mutatják, hogy a hazai búzatermesztés jelenlegi útjai nehezen vagy egyáltalán nem járhatók. A magyar termelőknek rövid időn belül meg kell találniuk azt az új utat, amely hosszútávú fejlődési pályát tud biztosítani az ágazatnak. A minőség lehet az a kitörési pont, amely gazdaságossá teszi a termelést. Konferenciánkon olyan tanácsokat igyekszünk adunk a termelőknek, hogy hogyan tudják ebben a gyorsan változó közegben hatékonnyá tenni vállalkozásukat úgy, hogy közben minőséget állítanak elő – fejtette ki Pepó Péter.

 – hangsúlyozta Pepó Péter.

A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Növénytudományi Intézet professzora rámutatott, hogy a hazai gazdálkodók nem használják ki az olyan piaci szegmenseket, mint az ostya-, a keksz-, valamint a száraztésztagyártás, a különböző vitális glutinból származó töltelék- vagy a bioetanol-gyártás nyújtotta lehetőségeket.

Harminc év után Pepó Péter, a DE Agrártudományi Doktori Tanács elnöke, a MÉK Növénytudományi Intézet professzora lemondott a konferencia elnöki tisztségéről, munkáját Vad Attilának, a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep igazgatójának adta át. 

 – jelentette ki Vad Attila.