2024.05.30. 07:00
Navracsics: „Debrecen megkülönböztetett figyelmet élvez”
Eddig 550 millió euró kohéziós forrást kaptunk meg, s már megérkezett a további 478 millió euró is, amelyet a tanárok és az óvónők béremelésére továbbított az Európai Bizottság. Többek között erről is beszélt hírportálunknak adott interjújában Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter Debrecenbe látogatott
Forrás: Gregus Bertalan-archív
A napokban Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter látogatott Debrecenben, s többek között a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarában szervezett szakmai programon tartott előadást. A szaktárca vezetője a Hajdú Online-nak is interjút adott. Egyebek mellett arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak Hajdú-Biharnak a további fejlődésre, milyen szerepet tölthet be Debrecen a jövő Közép-Kelet Európájában, illetve hogyan értékeli hazánk húszéves uniós tagságát.
Forrás: Gregus Bertalan-archív
Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé kerülne – ezt jelentette ki egy korábbi konferencián, és hozzátette, bár Budapest fejlettsége az európai átlag felett van, az országon belül mégis nőnek a területi különbségek. Hogyan változhat ez a folyamat 2030-ra?
A területi különbségek növekedése természetesen következik a fejlődés megindulásából, hiszen általában a szerencsésebb adottságúak, vagy jobban teljesítők először elhúznak a mezőnytől, aztán pedig a hátrányosabb helyzetűek zárkóznak föl. 2004-ig, tehát az európai uniós tagságunk kezdetéig visszavetíthető adatokból is az tükröződik, hogy Budapest részben fekvéséből, korábbi ismertségéből, részben pedig központi, fővárosi szerepköréből adódóan valóban elhúzott a magyar mezőnytől, hiszen most már jócskán az európai uniós átlagos fejlettség fölött van, miközben a legtöbb régiónk, leszámítva az észak-dunántúli régiókat, általában az uniós átlag fele körül állnak az egy főre eső nemzeti össztermék tekintetében.
Az Európai Bizottsággal kötött megállapodásunk értelmében európai uniós forrásaink kétharmada ezekbe az úgynevezett felzárkóztatandó régiókba megy. Az a célunk és egyben a feladatunk is, hogy összehangolt fejlesztéspolitikai beavatkozásokkal gyorsítsuk fel a felzárkózás ütemét, és lehetőség szerint belátható időn belül ezek a régiók is elérjék az Európai Unió átlagos fejlettségét.
Ebben a fejlettségi javulásban hová juthat majd Debrecen?
Debrecen az ország második fővárosa, a második legnagyobb város. A kormány korábbi döntéseiben is Magyarország egyik legfontosabb szereplőjeként jelenik meg mind a befektetések tekintetében, mind a kulturális intézményrendszer tekintetében. Olyan megkülönböztetett figyelmet élvez Debrecen, amelynek következtében ki tudja teljesíteni a saját küldetését a Tiszántúlon, illetve az ország keleti részében, támaszkodva egyrészt az egyetemre, másrészt a kulturális intézményrendszerére, harmadrészt pedig erős gazdasági életére.
Visszatérve az élhetőségre: mitől lesz jobb élni itthon? Pénz kérdése ez?
Nem kizárólag pénzkérdés. Persze ilyenkor mindenki felsóhajt, mert pénzkérdés is. Nem azt állítom, hogy a magyar kereseti viszonyok ma már mindenben megfelelnek az európai átlagnak, vagy akár a magyar polgárok elvárásainak, de az tény, hogy egy ország élhetősége nem csupán attól függ, hogy milyen magas az átlagkereset, hanem többek között attól is, hogy milyen nagyok az egyes társadalmi csoportok közötti jövedelmi különbségek, vagy éppenséggel az adott térségek közötti fejlettségbeli különbségek. Az a célunk, hogy egy olyan Magyarországgal érjük el a 2030-as évet, amely összetartóbb, amelyet kisebb vagyoni és területi fejlettségbeli különbségek jellemeznek, és ebből adódóan sokkal versenyképesebb is, mint a jelenlegi.
Mik a legsürgetőbb feladatok, hogy ezt elérhessük?
Budapest és a Budapesten kívüli Magyarország közötti fejlettségi szakadék csökkentése, vagy legalábbis a felzárkózás megindítása, hiszen Budapest ma az Európai Unió egy főre eső nemzeti össztermékének a 156 százalékán áll, tehát jelentősen fejlettebb, mint az Európai Unió átlaga, az észak-alföldi térség pedig 49 százalékon áll, tehát fele annyira fejlett. Ezt mindenképpen csökkentenünk kell. Ugyanakkor az Európai Unió kohéziós politikájának tapasztalatai azt is mutatják, hogy olyan lépéseket kell tennünk, amelyek nemcsak a felzárkózást, de egyben a versenyképességet is szolgálják. Erősítenünk kell tehát az egyetemi központjainkat, így a Debreceni Egyetemet és magát Debrecen városát, erősítenünk kell az itteni vállalkozói szférát, és minden segítséget meg kell adnunk például a közlekedési infrastruktúrában, vagy akár a vállalkozások versenyképességének javításához, hogy Debrecen területi kisugárzó ereje is minél nagyobb legyen.
A kormány új területfejlesztési koncepciója három részre osztja a fejlesztéspolitikát, amely az eddigi versengésre épülő modell helyett a térségi együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Ennek alapján a határmenti települések jövőbeli fejlődését a határon átnyúló együttműködések határozhatják meg. Debrecen-Nagyvárad esetében milyen együttműködések lehetnek reálisak?
Miközben Debrecen minden segítséget megkap ahhoz, hogy erősítse az országon belüli szerepét, földrajzi fekvéséből adódóan óriási lehetőségek rejlenek a határon átnyúló kapcsolatok megerősítésében is. Várjuk, hogy Románia végre csatlakozhasson a schengeni övezethez, hiszen ez teremti meg az együttműködés tényleges alapját, ugyanakkor ez egyben egy versenyhelyzetet is teremt, hiszen ami Kelet-Magyarországnak Debrecen, az Nyugat-Romániának, a bihari térségnek Nagyvárad.
Úgy gondolom, hogy a két város egymás ellen is versenyezhet, azonban sokkal több eredményt hoz, és az egész térség és mindkét ország számára sokkal nagyobb haszonnal kecsegtet, hogyha a két város összehangolja a fejlesztéseit. Ez a munka már több területen elkezdődött, a határon átnyúló Interreg programok pedig nagyszerű lehetőséget biztosítanak ehhez. A 2021-2027-es időszakban a magyar-román Interreg program támogatásából egészségügyi, turisztikai és kulturális, intézményi, megújuló energiával kapcsolatos, katasztrófavédelemi, valamint természetvédelemi együttműködések támogatására van lehetőség.
Forrás: Gregus Bertalan-archív
Az uniós forrásoknak köszönhetően jelentős, a lakosság számára fontos fejlesztések történtek az elmúlt években, és dinamikus fejlődésnek indult az ország valamennyi térsége, köztük Hajdú Bihar vármegye. Ez a dinamika tört volna meg, ha a mostani finanszírozási ciklus forrásait nem előlegezi meg a kormány. Hogy állnak most a tárgyalások az Unióval. Mekkora forrás szabadult eddig fel, és mennyit tartanak vissza?
Folyamatosak a tárgyalásaink, de ez önmagában nem rendkívüli, hiszen minden tagállam folyamatos kommunikációban van az Európai Bizottsággal. Nem csak Magyarországgal összefüggésben vetődnek fel kérdések az uniós források felhasználásáról, hiszen a projektek meghatározása és az ezekkel való elszámolás állandó és intenzív kommunikációt tesz szükségessé az Európai Bizottsággal. Mi magunk 2022 decemberében írtuk alá azt a partnerségi megállapodást, amely jogilag is lehetővé tette és szabályozta az uniós forrásokhoz való hozzáférést a 2021-27 közötti pénzügyi ciklusban. Ezt követően 2023 decemberében nyílt meg először az uniós forrás folyósítási mechanizmusa.
Eddig 550 millió euró kohéziós forrást kaptunk meg, és már megérkezett a további 478 millió euró is, amelyet a tanárok és az óvónők béremelésére továbbított az Európai Bizottság.
Ugyanakkor a tárgyalásaink folyamatosak, hiszen három operatív program esetében, a TOP Plusz, a KEHOP Plusz és az IKOP Plusz esetében az Európai Unió Tanácsának a döntése értelmében a források 55 százaléka fel van függesztve, azaz jelenleg csak 45 százalék hozzáférhető. Azért folynak a tárgyalásaink, hogy lehetőség szerint ezt az 55 százalékot is minél hamarabb hozzáférhetővé tegyük a magyar pályázati szereplők számára. A felhívások kiírása így is folyamatos, mivel az uniós források esetében utófinanszírozásról van szó. Az operatív programok keretében eddig közel 9300 szerződést kötöttünk, mintegy 2800 milliárd forint értékben, és a kifizetett támogatások összege meghaladja az 1700 milliárd forintot.
Húsz éve tagja Magyarország az Európai Uniónak. Mit adott számunkra az elmúlt két évtizednyi tagság?
Rengeteg mindent. Ha csak arra gondolunk, hogy Budapesten nyugodtan beülhetünk az autónkba, és Párizsig vagy Madridig autózhatunk anélkül, hogy megállítanának minket a határon, és elkérnék az útlevelünket, egészen odáig, hogy a fiatalok szabadon utazhatnak az Európai Unió más tagállamaiba, akár tanulni, akár dolgozni. Vagy ha más nem, az uniós források, amelyek következtében több tízezer milliárd forint értékű vállalkozás, projekt és terv valósulhatott meg az elmúlt 20 évben. Ezek mind önmagukért beszélő eredmények. Ha az ember Magyarországon jár, nem talál olyan települést, ahol legalább egy tábla ne hirdetné, hogy az adott projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg.
Júliustól második alkalommal lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke Magyarország. Mik a célok?
Ambiciózus szakpolitikai céljaink vannak. Egyes témákat először mi vetettünk fel az Európai Unióban, és a kezdeti elutasítás után most úgy tűnik, egyre gyakrabban igazat adnak nekünk, és hajlandóak vitatkozni ezekről a kérdésekről. Ilyen a demográfia, ilyen a migráció kérdése, de vannak olyan témák is, amelyek az európai uniós együttműködés jövőjéből adódó kérdések, például a védelempolitikai koordináció erősítése, vagy éppen a környezetvédelem és a zöld átmenet, vagy – ami az én területemet is illeti – a kohéziós politika, azaz a regionális fejlesztési politika és a szociálpolitika jövőjének kérdései. Emellett azonban azért is nagyon fontos a 2024 második félévében sorra kerülő magyar Európai Uniós elnökség, mert ekkor alakulnak újra az uniós intézmények. Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács is ekkor alakul újjá, illetve választ új vezetőséget m4agának. Mindez fokozottabb, rugalmas közvetítő szerepet követel meg Magyarországtól is, a siker esetén pedig óriási tekintélynövekedést eredményezhet az Európai Unió tagállamai körében.
Milyen változás várható az Európai Unió működésében a választásokkal?
Az Európai Unió rendkívül bonyolult szervezet, amely, ha változik is, nagyon lassan, elemenként. Politikai szempontból a legérdekesebb és a legtöbb változást a június 9-én sorra kerülő Európai Parlamenti választások hozhatják. Az előrejelzések alapján a jobboldal erősödni fog az Európai Parlamentben. Amennyiben ez ténylegesen bekövetkezik, akkor elképzelhető, hogy némi hangsúlyeltolódás várható a jövő európai belpolitikájában, ez azonban fokozatos és lassú folyamat lesz.
