Aratás: a sörkedvelők örülhetnek, de mi a helyzet a búza betakarításával? – fotókkal, videóval

Idén hetekkel hamarabb jött el a búzaaratás ideje, a hajdú-bihari földeken már július elején túl voltak az aratás nagy részén. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a márciusi szárazság miatt várható volt, hogy a hozamok nem lesznek kimagaslóak. A májusi eső a szemtelítődésben segített, így a tavaszi hónapok becsléseihez képest kissé magasabbak lehetnek a hozamok. Utánajártunk, milyen termés várható az őszi kalászosoknál, továbbá kilátogattunk Hajdúböszörmény határába is, hogy megnézzük, milyen lett a búza minősége idén az ország egyik legjobbjának tartott termőföldjén. 

Hajdúböszörmény határában, mintegy 50 hektáron gazdálkodik Horváth Gergő és felesége, Horváth-Katona Fruzsina. Szántóföldi növények mellett ipari zöldségtermesztéssel is foglalkoznak, illetve kistermelői tevékenységük részeként készítenek egyebek mellett tönkölybúzából teljes kiőrlésű lisztet, hidegen sajtolt napraforgóolajat, illetve termesztenek csemegekukoricát, cukkinit, patisszont és halloweentököt. – A családunk már 30 éve foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel, mondhatni, ebbe születtünk bele, ebben nőttünk fel. A szüleim a nagyvállalkozást vezetik, mi pedig azon belül gazdálkodunk. Családi gazdálkodásunkat 2018-ban alapítottuk, s erre épült kistermelői tevékenységünk, a Zsül portékái, amely 2023-ban jött létre – mondta Gergő.  

Az aratással kapcsolatban kifejtette, a csapadékos ősznek köszönhetően jól indult a búza fejlődése, amit viszont az enyhe, fagy és hótakaró nélküli tél visszavetett. A fűfélék február végén már elkezdtek fejlődni, áprilisban pedig volt olyan tábla, ami már kalászosodott. Mint összegezte, 3 héttel előzte meg magát a természet.

Jó közepes termés várható az aratás eredményeként

– Minden év más. A május közepétől érkező csapadékhullámok jót tettek a búzának, nagy kalászt és szép szemeket eredményeztek. Minőségre és mennyiségre nem panaszkodhatunk, egy jó közepes termés várható – tudtuk meg. Szóba került a hajdúsági föld párját ritkító minősége is, amelyről megjegyezte, hogy dunántúli barátai szokták erre mondani: „ha a hajdúsági ember nem felejt el vetni, akkor aratni fog.”  

 – mutatott rá Gergő. Elmondta, az elmúlt évek világgazdasági hatásaira az inputanyagárak emelkedtek, még akkor is, ha épp nem volt indokolt. Jelenleg az is pozitívum, ha az árak stagnálnak. Az üzemanyagárak tekintetében sem vár változást.  

– Ezért is építünk a precíziós gazdálkodásra. A betakarítógépünk munka közben azt is elemzi, mely helyeken milyen a termésátlag. A kapott adatok alapján tudunk gazdálkodni a műtrágyafelhasználással – mutatott rá Gergő. Mindezek mellett megtudtuk, a gabonafélék világpiaci árai az aratás előtt tonnánként 50-55 ezer forintról 60-63 ezer forintra emelkedtek. Ez számukra kiugróan nagy nyereséget nem, de egy stabil bevételt eredményezhet az idei termés alapján. 

Így áll most az őszi búza aratása Hajdú-Biharban

Az őszi búza vetési ideje a száraz időjárás miatt kitolódott, volt, ahol novemberben és decemberben is vetettek, de volt olyan is, aki nem tudott annyit vetni, mint amennyit tervezett. Az állományok minősítése jó, illetve közepes volt márciusban és áprilisban. „A vetés, kelés állapotában a tavalyi évben a mezei pocok kártétele jelentős volt, ami majdnem egész télen át kihatott. Ez kiritkulást okozott a növényeknél, illetve a rágáskár visszavetette az állományokat a növekedésben. Kora tavasszal az esős, átlagtól melegebb időjárás kedvezett a növények fejlődésének, a bokrosodás megtörtént. Később, a szárazzá váló tavaszi időjárás miatt szinte megálltak a fejlődésben, és a heti rendszerességgel megjelenő éjszakai fagyok is gátat szabtak a növekedésnek” – összesített érdeklődésünkre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei szervezete.  

Tudatták, a búza betakarítása június végén jó ütemben haladt, július elejére a gazdák túl voltak az aratás felén, de még mindig vannak olyan területek, ahol magas a termény víztartalma. A termésátlagok jó-közepes eredményeket mutatnak, a gond inkább a minőségi paraméterekkel van, magas a takarmánybúza aránya. A búza minősége idén a következőképp alakulhat:

Milyen eredményt hozhat az aratás 2024-ben?

„A nyári aratású növénykultúrák mindegyikénél csökkent a vetésterület, jelentős mértékben zsugorodott az őszi búza és az őszi árpa területe. Az évek óta közepes és gyenge termésátlagot hozó őszi káposztarepce esetében is szembetűnő a terület csökkenése” – összegezte a Haon-nak küldött válaszában a NAK. Az egyes növényfajták adatait a következő táblázat illusztrálja:

A nyári aratás időszakában érintett növények közül az őszi árpa vetések jól sikerültek, de rájuk is hatással voltak az időjárási körülmények és a pocokkár. A teljes területet betakarították, a vármegyei termésátlag 5,28 tonna hektáronként, a termés pedig javarészt jó minőségű. A rozs vetése hasonlóan alakult, az aratás itt körülbelül 10 százalékon áll, eddig 4,5 tonna hektáronként a terméshozam.

Sikeres volt a tritikálé vetése is, az aratás a negyedénél tart, közepes és jó minőségű termés várható belőle. A repce jelentős részét már az ősszel újra kellett vetni Berettyóújfalu és Hajdúszoboszló térségében a pockok miatt. A fejlettsége elmaradt a várttól; az állományok ritkák, a magszárak gyengék, a táblák nagy része a közepesnél nem jobb. Több gazda is beforgatta, és kukoricát vagy napraforgót vetettek a helyére. Betakarítása Hajdúszoboszló térségében szinte befejeződött, Hajdúböszörmény térségében még folyik, a terméseredménye gyenge.