2024.05.10. 07:00
Drágul a kenyér, miközben mélyponton a liszt ára? – debreceni szakembert kérdeztünk
Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt arról, milyen folyamatok zajlottak a malomiparban. A hirtelen áremelkedést meredek zuhanás követte, a kenyér ára azonban ezt nem követte.
Több oka van, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kenyér ára
Forrás: Illusztráció / MW-archív
A hazai sajtóban és a közbeszédben ismét felröppent a hír, hogy a kenyér ára újból emelkedni fog. Tény, hogy az elmúlt négy – inflációtól, energiaár-növekedéstől, háborúktól sújtott – évben már így is csaknem háromszorosára drágult a legkeresettebb alapvető élelmiszerünk. De mielőtt pánikszerűen beruháznánk egy kenyérsütő gépbe, és bespájzolnánk néhány raklap lisztet, érdemes rápillantani a jelenlegi helyzetre.
Forrás: Illusztráció / MW-archív
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján a búza finomliszt kiskereskedelmi átlagára idén áprilisban kilónként 176 forint, az elmúlt hónapokban folyamatos csökkenést mutat a 2023-as tavaszi plafonhoz, a 230 forintos árhoz képest. A fehér kenyér átlagára ugyanakkor 875 forinton áll, némileg olcsóbban az előző havi árhoz képest, ám tavaly ugyanebben az időszakban már elérte az ezer forintos árat is.
Hasonló következtetést vonhatunk le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett, a multinacionális kiskereskedelmi láncokat tömörítő, internetes Árfigyelő rendszer adataiból, melyek szerint egy kiló fehér kenyér 600-700 forintért kapható, csupán a szeletelt változatok kerülnek egy százassal többe.
A friss kenyér hosszú utat tesz meg az ebédlőasztalig, és számos szereplő érintett az árazásban. A Haon Lakatos Zoltánt, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatóját kérdezte a malomipar helyzetéről, a búzaárak ingadozásáról és annak következményeiről.
Nagy a nyomás a hazai gazdákon
– Jelenleg nagyon nehéz időszakot él meg a gazdatársadalom. Részben azért, mert beállt egy alacsony ár: a jó minőségű búzát tonnánként 65 ezer forintért lehet kapni. Ez arra elég, hogy a termelők elvegetáljanak, ám a jövőbeli fejlesztéseket és beruházásokat nem biztosítja – mutatott rá a szakember. Lakatos Zoltán szerint az ukrán búza valóban nagy gondot jelentett Magyarországon. Habár a jelentős részét visszatartották, de 350-400 ezer tonna még így is beáramlott az országba, ám nem ez borította fel az árakat, mivel a világpiaci árazás is alacsony.
Mint mondta, a probléma az, hogy Oroszország részben elveszi Ukrajna korábbi piacait, így Észak-Afrikába, az arab világba segélyezési alapon, akár ingyen is szállítanak, csak hogy ellehetetlenítsék az ukrán búzát. Emellett akadályozzák a tengeri szállítást és a rakodást is. Ukrajna így sokkal nehezebb helyzetbe került, ezért elkezdte Európában teríteni a felesleget.
Ez azt jelenti, hogy a mi piacainkat is elvették, így versenyhelyzet alakult ki. Idáig evidens volt, hogy Olaszország felé 1,2 millió tonna búzát is le tudtunk szállítani komolyabb versenytárs híján, jelenleg Ukrajna jobb ajánlatot biztosít, mivel tengeri útvonalon 25 eurós szállítási díjjal tudja teljesíteni a megrendelést, míg szárazföldön Magyarországról 55-60 eurós költséggel kell számolni
– fejtette ki.
A termelési költségek is megemelkedtek
Az elnök szerint ez a mostani szezonban valószínűleg nem sokat fog változni, ráadásul a termőterületek között is óriási a különbség. Míg Magyarország legjobb földjei 40 aranykoronások 60 centis humusszal, Ukrajnában hatalmas táblák léteznek kétméteres mélységű termőtalajjal. Ennek köszönhetően jóval alacsonyabb áron képesek kitermelni azt a minőséget, amihez hazánkban intenzív műtrágyázásra van szükség, és növényvédő szerrel is keményen kell védekezni.
Forrás: Napló-archív
A műtrágya ára azonban a háború megindulását követően hirtelen az egekbe szökött, melyet a búza ára is követett, a 135-140 ezer forintos tonnás árakkal sikerült elérni Európában és még világszinten is az egyik legmagasabb árazást. Erre válaszul összeállt a hazai termelő kör, és megegyeztek abban, hogy visszatartják a portékát. Ennek következtében a piacon áruhiány lépett fel, de – mivel kenyérre mindig szükség van – a malomipar kénytelen volt követni a búza árát.
Ez történt 2022 decemberéig, majd a 2023-as évben zuhanásnak indult a búza ára, ez azonban az input anyagok, a műtrágya és a növényvédő szerek áráról nem mondható el, így a gazdák nehéz helyzetbe kerültek.
Lakatos Zoltán szerint a gond az, hogy az árak túl nagy hullámot jártak be: míg előbb túlságosan megemelkedtek, később legalább akkora ívben csökkentek. Szerinte ideálisabb lett volna, ha kisebb mértékben, 110 ezer forintra, majd 80 ezer forintra változott volna a tonnánkénti búzaár.
A kulcs a minőségi termés és összefogás lenne
A szakember szerint megoldás lehetne, ha a termelés hatékonyságán javítanának: a gazdáknak össze kellene állniuk, és egy hatalmas területet összefogni, melyet a gépparkot jobban kihasználva, gazdaságosabban lehetne megművelni. Azonban Magyarországon a szövetkezeti rendszer kiépülésére kevés esélyt lát a korábbi TSZ-es időktől való idegenkedés miatt. Úgy véli, az sem megoldás, ha ezeket a szántóföldi növényeket leváltanánk, hiszen az ország 80 százaléka művelhető. A hegyvidékkel rendelkező nemzetekkel szemben hatalmas előnye van Magyarországnak, szerinte óriási baj lenne, ha ezt nem tudnánk kihasználni.
A jövő szerinte a jó minőségű terményben rejlik, amihez az intenzív műtrágyázás elengedhetetlen. Megjegyezte, hazánkban ugyan nem jellemző, de előfordul, hogy a gazdák kevesebb műtrágyát használnak, azonban ez a minőségben kiütközik. Mint mondta, 2023-ban összesen 20 százaléknyi jó búza termett Magyarországon, annak is a jelentős része Hajdú-Bihar környékén. Ez azért alakult így, mert az előző évi aszály miatt elszáradt kukoricát idő előtt levágták, így az nem tudta felszívni a talajban lévő nitrogénmennyiséget, ami viszont jót tett a búzatermésnek.
Szerinte az is a probléma, hogy a takarmányozásra szánt és az étkezési búza közötti árkülönbség túl alacsony, ez azt eredményezi, hogy a gazdák egyre inkább a gyengébb minőségű takarmánybúza mellett döntenek, és egyre kevesebben termelnek étkezési búzát Magyarországon.
Csökkenő spirálba került a liszt ára is
Logikus lenne a feltételezés, hogy a gabonaár esésének nyertesei a malmok, azonban Lakatos Zoltán rávilágított, a malomipar fennállása óta a lehető legnagyobb hibát követte el, ezzel 4-5 milliárd forint veszteséget elszenvedve.
A liszt átadási ára kilónként 230 forintról indult 2023 januárjában, egyes vállalatok azonban úgy akartak megszabadulni az akár 5-6 havi felhalmozott búzakészlettől, hogy meglepetésszerűen 50 forintos lisztárcsökkentéssel támadta meg a debreceni sütőipart. A többi résztvevő kénytelen volt saját árait hozzáigazítani a csökkenéshez, hogy versenyben maradjon. A kölcsönös árcsökkentés odáig vezetett, hogy a liszt ára még a búzaár csökkenését is beelőzve mintegy felére esett vissza, 120-130 forint környékére.
– Jelenleg a liszt az egyetlen olyan termék, amelynek az ára alacsonyabb, mint az orosz-ukrán háború kezdetén, 2022 februárjában – mondta Lakatos Zoltán.
Nem várható, hogy emelkedjen a kenyér ára
Mindezek fényében nem reális a pékáruk drágulása a közeljövőben, legalábbis a liszt árára hivatkozni aligha lehetne. A portálunk által megkérdezett pékségek sem jeleztek áremelkedést, az ezer forintos kenyér korszaka tehát egyelőre nem köszönt be.
Az egyéb költségek ellenben felfelé nyomhatják az árakat, hiszen a többi szektorhoz hasonlóan a sütőipart is jelentősen sújtották a megemelkedett szállítási-, munkabér- és energiaköltségek, valamint az egyéb alapanyagok árának növekedése.
