Hiába tűnik annak, egyáltalán nem extrém a tavaszi csapadékhelyzet

Akár szokatlanul szélsőségesnek is mondhatnánk ezt a tavaszt. Tény: az enyhe és száraz telet egy szokatlanul csapadékos március eleje váltotta, majd a hőmérséklet mintha nem akart volna emelkedni, maradt a hónap elején beállt tartományban. Sőt, március 20-a után a havazás is megjött. Innentől kezdve szinte hetente érkeztek, érkeznek a néhány napos lehűlések, köztük felmelegedések. Április elején nem egy helyen a telet is túlszárnyaló hajnali fagyok voltak, a Nyírségben mínusz 12 fokkal. A következő hónap is kitett magáért. Május 6-án ismét fagy, a következő napon pedig csaknem 30 fok meleg. Majd újabb lehűlés, felmelegedés. Csapadék? A megyében a Berettyóújfalu–Debrecen–Téglás-vonaltól nyugatra van olyan hely, ahol a március eleji nagy eső után csak május közepén volt mérhető csapadék, de a megye keleti részén sem sokkal jobb a helyzet. Hőmérsékletben tényleg különlegesen szélsőséges, csapadékban pedig rendkívül szegény a tavaszunk? – tettük fel a kérdést Lázár Istvánnak, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszéke adjunktusának.

„Más évekkel összehasonlítva azonban közel sem mondható annyira extrémnek az időjárás. Elég csak a múlt évre visszatekinteni, amikor annak a tavasznak a legkisebb csapadékösszege országosan Bagamérban volt 112 milliméterrel. A hőmérsékletben is elég csak 2019-ig visszamenni – országosan mínusz 9,4 és 30,9 fok volt a két szélső érték. Ebben az összehasonlításban olyan radikális változás az idén nem következett be.”

Kétségtelen azonban, hogy a tavaszunk nagyon változékony időjárású, ezt az egymást követő frontoknak köszönhetjük. Egy erős melegfrontot hirtelen egy markáns hidegfront követ, a hőmérsékleti kontraszt rövid időn belül nagyon nagy tud lenni. És az elmúlt időszakban sok ilyen helyzet volt. Hol az északias áramlás erősödött meg, amikor az évszakos hőmérsékletnek megfelelő vagy annál alacsonyabb hőmérsékletű légtömegek érkeztek a Kárpát-medencébe, vagy pedig délies áramlással a meleg. Ha érkezik egy hideg légtömeg és a következő éjszaka minimális felhőzet sincs a térség fölött, a kisugárzás hatására extrém alacsony hőmérséklet alakulhatott ki. Mivel tiszta volt az idő, értelemszerűen a napsugarakat semmi nem gátolta abban, hogy a talajt, illetve a felette lévő levegőréteget nagyon felmelegítse. A nagy hőmérséklet-ingadozás lényegében ennek is köszönhető. Ugyanakkor nemcsak időben, hanem térben is nagy hőmérsékletkontraszt alakulhat ki. Május 13-án egy visszahullámzó front hatására Zabar és Pitvaros között 20 fok különbség alakult ki.

Keleten több esett

Az egyetemi oktató elmondta azt is, hogy Debrecentől nyugatra tényleg kevés eső esett.

A tavaszt jórészben a keleties áramlás uralta, onnan pedig nem sokszor érkezik csapadék. A március a havi csapadékmennyiséget tekintve nem mondható száraznak, hiszen 1901 óta az 51. legcsapadékosabb volt. Áprilisban többé-kevésbé a tavalyival megegyező csapadékeseményeket élhettünk meg. Részleteiben nézve látható, hogy a megye keleti része bizonyult csapadékosabbnak 20-25 milliméterrel, a megye nyugati-északnyugati részére 0-10 milliméter eső hullott.

– Ha csak a számokat, az átlagot nézzük, akkor eddig hőmérséklet szempontjából nem extrém, és csapadékot tekintve sem különleges ez a tavasz. Alapvetően belefér a mi kontinentális éghajlatunkba – összegzett az egyetemi oktató.

Kovács Zsolt

Borítókép: összegyűlt csapadékvíz a Debreceni Köztemetőnél május 24-én