A hideg tavasz után igencsak meleg lehet a nyarunk

Ez derül ki Lázár Istvánnak, a Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Meteorológiai adjunktusának elemzéséből. Mindhárom tavaszi hónapunk alacsonyabb átlaghőmérsékletű volt a szokásosnál, ugyanakkor a légállapot gyors változása is jellemezte időjárásunkat. Igazán hűvösnek, sőt olykor fagyosnak azonban csak az április bizonyult. A rendszeres és hiteles mérések kezdete, 1901 óta az 1929-es volt a leghidegebb április a maga 6,8 fokos átlagával. A sorban csak a 15. helyet foglalja el a 2021. évi. A szakember elmondta, hogy 1901-től ez évig az áprilisok átlaghőmérséklete 1,7 fokkal emelkedett, az idei tavasz középső hónapja 2,9 fokkal maradt el az utóbbi harminc év áprilisi középhőmérsékletétől, a 11,4 foktól. Nem példa nélküli tehát a hűvös, olykor fagyos tavaszunk. A szakember szerint a szokatlanul enyhe tél miatt is tűnhetett jelentősen hidegebbnek a tavasz. A folytatásról Lázár István elmondta, hogy az átlagosnál melegebb, esetleg forróbb átlaghőmérsékletű és csapadékszegényebb nyárra számíthatunk. Az egyik modell kifejezetten meleg és száraz nyarat vetít előre. Ennek a valószínűsége azonban nem több 40-60 százaléknál.

„Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget; tartja a népi szólás. Ez a korábbi évtizedekben legalább 80 százalékos valószínűséggel volt igaz.”

– Míg most ez a beválási arány már csak 50-70 százalékos. No nem azért, mert hideget hoznak, hanem mert a globális felmelegedés miatt a tavaszi enyhébb légtömegek már akár hetekkel korábban megérkezhetnek, ezért Sándor, József és Benedek nem tud még melegebbet hozni – magyarázza Lázár István, a Debreceni Egyetem adjunktusa az időjárásunk egyik legszembetűnőbb változását. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a március és a május valóban hűvösebb volt a szokásosnál (márciusban 0,6; májusban 2,1 fokkal volt hűvösebb az átlagnál). A tavasz utolsó hónapjának további érdekessége az is, hogy 2019 és 2020 után 2021 sorozatban a harmadik év, hogy 14,5 fok alatt volt az országos átlaghőmérséklet, amire 1901 óta nem volt példa. Emellett májusban az átlagot meghaladta a csapadékmennyiség, aminek eloszlása most sokkal egyenletesebbnek bizonyult az elmúlt év hasonló hónapjáénál, ami ugyancsak esősebb volt. Összességében lényegében elmaradt a tél, ám fagyos napok számának tekintetében a tavasz igazolta a télies érzésünket.

Kemény fagy, sok hó

Térjünk azonban vissza az áprilisra. A hónap hazai különlegessége, hogy több fagyos napot hozott, mint a december, sőt az ország egyes részein hóból is több hullott. Hajdú-Biharban is több alkalommal havazott, mint decemberben. Április 5-én az országban számos helyen mértek mínusz 8 fok alatti reggeli hőmérsékletet, míg Hajdú-Biharban „csak” mínusz 6 fokig ereszkedett a hőmérő higanyszála. Csapadék is elég változatos volt; április 2-án Tokajban 80,7 milliméter eső eset, április 13-án pedig olyan havazás volt, hogy a nyugati, dél-nyugati megyéket több centiméteres hó borította. Hajdú-Biharban is kifehéredett a táj, de néhány óra elteltével elolvadt a téli csapadék. Ha a határainktól kicsit távolabb megyünk, akkor még extrémebb hőmérsékleti értékkel is találkozunk. Szlovénia fővárosában, Ljubljanában március 31-én 25,3 fokot mértek, április 7-én pedig mínusz 20,6 fokra szállt a higany a hőmérőkben.

„Mindhárom tavaszi hónapunkra a változékonyság volt a legjellemzőbb. Ezt a sarkvidék feletti hideg és a nyomáskülönbség miatt kialakult úgynevezett poláris örvény okozta. Az örvény pedig jelentősen befolyásolja a mérsékelt éghajlati öv időjárását.”

– A hidegebb örvények leválása hullámzása, a hullámok száma és sűrűsége, tehát alapvetően a ciklonok befolyásolják a nagytérségek légállapotát. Ezúttal Közép-Európában a hideg levegő beáramlása volt a gyakori – részletezte a tavaszi légköri helyzetet Lázár István, akivel eljátszottunk a gondolattal, hogy milyen telünk lett volna, ha ez a légköri felállás három hónappal korábban alakul ki. – Ha megvan a hideg, akkor előbb-utóbb a hó is megérkezik, és akkor akár tartósabb és vastagabb hótakaró is kialakulhatott volna. Főleg, ha egy anticiklon telepszik ránk, ami hetekig is konzerválhatta volna a talaj közelében a fagyos, nagyon hideg levegőt.

Melegszik az idő

Az egyetemi adjunktussal a jövőbe is pillantottunk: milyen nyár következhet? A szakember előrebocsátotta, hogy a hosszú távú előrejelzés jórészt statisztikai adatokon alapszik, a beválási valószínűsége 40-60 százalékos.

– Három nagy időjárási globálmodell adatainak lefuttatásából az látszik valószínűnek, hogy a következő három hónapunk melegebb és szárazabb lesz. A három modell közül egy kifejezetten forró és csapadékszegény nyarat prognosztizál, míg kettő mérsékeltebb meleget és csupán enyhe csapadékhiányt.

KZS