Fókuszban a migráció: lesz-e kerítés a magyar-román határon?

A polgárőrség új irodájában beszélgetünk. Ezt az irodát a figyelő­szervezet megyei vezetősége az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóságától kapta. Milyen együttműködés kapcsán sikerült az irodát létrehozni?

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 2019. július 1-jétől rendvédelmi szervként tevékenykedik. Ez azt jelenti, hogy rendőrök dolgoznak az igazgatóságon, továbbá a főigazgatóság tevékenysége is gyakorlatilag a rendvédelem szervezett rendszerébe ágyazódott. A polgárőrséggel egyébként korábban is, mikor ez az intézmény még közigazgatási szervként működött, partnerségi viszonyban voltunk, de közel másfél évvel ezelőtt, az átalakulást követően szorosabbra fűztük a kapcsolatainkat a rendőrséggel és ezzel együtt a rendvédelem többi szervezetével is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy kölcsönösen együttműködjünk és támogassuk egymást, hiszen az együttműködésben – benne van a kifejezésben is – a kölcsönösség, az egymás munkájának a támogatása, segítése fejeződik ki. És ez különösen indokolt az Országos Polgárőr Szövetség, a polgárőrök esetében is. Hiszen akik itt dolgoznak, azok a szabadidejükből, családjuktól elszakadva, családjukra fordított idejük terhére végzik munkájukat a közbiztonság erősítése, a környezetvédelem és egyéb más területen is. Ezért tartjuk fontosnak azt, hogy ahol csak tudjuk, ott segítsük a polgárőrség munkáját. Ha kell, akkor gépkocsikkal; ha kell, technikai eszközökkel, nyomtatókkal, számítógépekkel; és ha éppen arról van szó, akkor elhelyezéssel.

Az Idegenrendészeti Hivatalnak milyen feladatai vannak? Az állampolgár hogyan tud kapcsolatba kerülni önökkel?

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat lát el. Ennek keretében a legálisan Magyarországon tartózkodó külföldiek ügyeit intézi elsősorban, továbbá az illegális migráció elleni küzdelmet a határrendészeti szervekkel közösen végzi. Ha pedig jogsértőkkel találkozik, akkor azokat eltávolítja az ország területéről. A kitoloncolás, a kiutasítás is az Idegenrendészeti Főigazgatóság feladatai közé tartozik. Létezik azonban a legális migráció is, és ennek intézése a jelentős részét teszi ki a mi munkánknak. A legális migráció kapcsán arra kell gondolni, hogy a magyar gazdaság bizonyos szektorai számára fontos munkaerőt csak rendészeti eszközökkel lehet biztosítani. Ez a mi esetünkben a szakembereknek az ország területére történő beléptetésének gyors és hatékony ügyintézését jelenti. Az ittlétük pedig a nemzetgazdaság fejlődését, bővülését eredményezi. Itt van például Debrecen, amely az egyeteme révén is egy iskolaváros. Rengeteg külföldi hallgatója van a Debreceni Egyetemnek, és ezeknek a hallgatóknak a beutaztatása, az ügyeik intézése mind-mind hozzánk tartozik, pontosabban a Debrecenben lévő regionális igazgatóság feladatai közé. Persze mondhatják, hogy ez egy adminisztratív jellegű munka. Ez valóban így van, de a közbiztonság erősítése azért ettől sokkal többet feltételez, hiszen az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság munkatársai nemcsak az országon belül dolgoznak, hanem külföldön is jelen vannak. A külföldiek úgynevezett előszűrését a magyar külképviseleteken elkezdjük. Jelenleg 13 ország 17 magyar nagykövetségén dolgoznak munkatársaink, és intézik ezeknek a külföldieknek az ügyeit. Szűrik azokat a nemkívánatos személyeket, akiknek a beutazását meg kell akadályozni.

Maradjunk ennél, hogy nem­kívánatos személyek. Magyarország határa egyben schengeni határ, tehát felelősségünk van az Európai Unió biztonságában is. Mennyire lehet összhangba hozni az unió által definiált biztonságot a Magyarország Kormánya által meghatározott biztonsággal? Vagy ebben nincs különbség?

A magyar kormány nagyon konzekvens álláspontot képvisel ebben a kérdésben. Nyilvánvalóan mi ezt a kormányzati álláspontot hajtjuk végre az országon belül. A határrendészeti kérdésekben is egy igen szigorú schengeni határellenőrzést építettünk föl 2015-től. Ez gyakorlatilag három lépcsőt jelent: egy technikai, egy élő erős őrzést a határ mentén és egy nagyon szigorú jogi határvédelmet. Tehát az Országgyűlés a jogszabályokat is úgy alakította, hogy azok megfelelően biztosítsák a schengeni határok védelmét. Magyarország elkötelezett a schengeni határvédelem ügyében, és ennek megfelelően az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is hatékonyan és szigorúan fellép a jogsértő külföldiekkel szemben. Azok a külföldiek, akik Magyarország számára jogsértők, ők ugyanúgy az Európai Unió számára is jogsértő külföldi állampolgároknak nevezhetők.

Kik azok, akiktől meg kell védeni az uniót, illetve Magyarországot? Kiket nem engedünk be?

Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi illegális migráció zömében gazdasági migrációt jelent. Tehát azok a személyek, akik mondjuk jelenleg a balkáni útvonalon tartózkodnak, azoknak elenyészően kis része az, amelyik valóban menekültstátuszra lenne jogosult. Ezen illegális migránsok beutazásának a megakadályozása az egyik legfontosabb feladat, hiszen nem kell, hogy bejöjjenek az Európai Unió területére azok az emberek, akik nem jogosultak védelemre. Mert ha bejönnek, akkor nagyon nehéz őket eltávolítani az unióból. Ez nagyon költséges feladat, hiszen adott esetben egy-egy külföldinek a hazájába történő kiutaztatása több millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek.

Azoknak az embereknek a köre, akiket Magyarország nem kíván, az körülbelül egybeesik azzal a kategóriával, amit az Európai Unió nem szeretne határain belül tudni? Ugyanis a külső szemlélő számára az látszik, mintha Magyarország az érkezőket lényegesen szigorúbban szűrné, mint ahogy azt az Európai Unió szeretné.

Magyarország vitában van az Európai Unióval ezekben a kérdésekben. De mint ahogy említettem, a magyar kormánynak elég markáns álláspontja van az illegális migrációval kapcsolatban. Magyarország nem szeretné, hogy az illegális migránsok beutazzanak a schengeni térségbe, éppen ezért szigorúan védi a schengeni határokat. Ugyanakkor az Európai Unió úgy gondolja, és ezt az Európai Unió Bíróságának legutóbbi döntése is erősíti, hogy a magyar gyakorlat nincs összhangban az Európai Unió bizonyos irányelveivel, amelyek a menekültügy és migráció területén születtek. Nyilván a magyar kormánynak teljesen más az álláspontja ebben a tekintetben. Mi azt mondjuk, a kormányunk azt mondja, hogy a meglévő szabályokat igenis be kell tartani, és Magyarország ennek megfelelően jár el. Én úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben az elkövetkező időben még nagyon komoly viták lesznek politikai szinten is, mindaddig, amíg az európai uniós álláspont nem közeledik a magyar állásponthoz. Magyarország azonban nincs egyedül ebben a kérdésben, mert például a V4 országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – a szerk.) többsége hasonló, vagy a miénkhez nagyon közeli álláspontra helyezkedett a migrációt illetően.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tehát végrehajtó. Nyilván azt hajtja végre, amit a magyar állam ebben a tekintetben kér, elvár.

Így van.

Térjünk rá Hajdú-Bihar megyére. Hajdú-Bihar az ország keleti részén, Romániával hosszú szakaszon határos. Szinte nincs olyan hét, hogy ne találkoznánk illegális migránsokról szóló hírekkel. A népességmozgást tekintve mennyire veszélyeztetett terület Hajdú-Bihar megye?

A magyar kormány 2015-ben létrehozta a szerb határon a határzárat. Emiatt nyilvánvalóan az illegális migráció új útvonalakat keres. Ezek közül az egyik Románián keresztül vezet a schengeni térségbe. Illetőleg van egy másik, az Ukrajnán keresztül visz. Sem a román, sem az ukrán határszakaszon nincs fizikai határzár. Azt kell, hogy mondjam, Románia is nagyon sok mindent tesz az illegális migráció megakadályozása érdekében, Magyarország pedig úgynevezett visszafogadási egyezményt kötött Romániával. Ez azt jelenti, hogy azokat az illegális migránsokat, akiket Magyarország területén elfogtak, Románia visszaveszi. Tapasztalatunk, hogy a visszafogadási egyezmény nagyon hatékonyan működik. Nem azt mondom, hogy nincsenek problémák. Egy időre akár tömegessé is válhat ez a fajta illegális migráció, de egyelőre a rendőrség ezt nagyon hatékonyan tudja kezelni.

Feltételezem, hogy a keleti határon nem kell már tartani több méter magas drótkerítés építésétől – korábban ugyanis volt szó arról, hogy ide is épít a magyar állam egy, a déli határon már megvalósult védelmi zárat.

Nyilván ez politikai döntés, amelyben a kormány majd állást foglal, hogy milyen szintű határvédelmet szeretne látni. Ennek megfelelően, ha kell, akkor a kerítés­építés is egy lehetősége lesz annak, hogy ne csak megállítsuk, hanem gátat szabjunk az illegális migrációnak.

A hajdú-bihari embereknek van-e dolguk az idegenrendészeti hivatallal? Van-e okuk félni a migránsoktól? Ha migránsnak tűnő embereket látnak, mi a teendőjük?

Félni semmiféleképpen nincs okuk, mert a rendőrség, a rendvédelmi szervek garantálják az állampolgárok biztonságát. Én úgy gondolom, hogy mindenkinek állampolgári kötelessége az, hogyha valaki jogellenes cselekményt lát, akkor arról értesítse az illetékes szerveket. Ez lehet rendőri szervezet, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, de lehet a polgárőrség is. Polgárőr munkatársainkkal közös szolgálatokat látunk el, amibe bekapcsolódhat a rendőrség is. Van úgy, hogy mindhárom szerv közös járőrözést tart. Tehát a lakossághoz legközelebb lévő védelmi szervezet tagjainak, a polgárőröknek is jelenthetik a migrációgyanús eseteket.

Hajdú-Bihar megyét országos viszonylatban mennyire veszélyezteti a migráció?

Úgy gondolom, hogy a veszélyeztetettség, a román és az ukrán határ közelsége okán valamivel nagyobb, mint a belső megyéké, de ezzel együtt sem látom, hogy a legveszélyeztetettebbek között kellene számon tartani. Nyilván oda kell figyelni, és a legelső jelenségre is hatékony intézkedéseket kell tenni, hogy Hajdú-Bihar ne váljon veszélyeztetett megyévé.

Kovács Zsolt