Közúton ne feszegessük a határokat – a mutatványok maradjanak a versenypályán!

Hajdú-Biharban legutóbb augusztus 10-én történt motorkerékpárhoz köthető karambol. Debrecenben a Hadházi úton ütközött egy motoros egy személyautóval. Néhány nappal az eset előtt Nyírteleknél őznek, majd egy gépkocsinak csapódott egy debreceni motoros.  Júliusra is jutott bőven baleset: Ebesen traktorral, Debrecenben személygépkocsival ütközött motoros. A július végén, Hajdúszoboszlón történt karambol után a motorkerékpár ki is gyulladt. Egy nappal később pedig egy házaspár vesztette életét motorbalesetben.

Egy helytelen reakcióval…

Szakembert kérdeztünk a motorbalesetek leggyakoribb okairól és arról, hogyan lehetne csökkenteni az esetek számát. A Koroknai Autósiskola területén működő Safety-Hungary vezetéstechnikai instruktora szerint habár leginkább az autós kerül ki vétkesként ütközéskor, gyakran a motoros legalább annyira hibás.

– Tekintsük azt a példát, amikor lakott területen belül 50 km/óra helyett 70-nel ér a kereszteződésbe a motoros, és hirtelen nekihajt a mellékútról elé kanyarodó személyautónak. A sofőr nem vette észre kellő időben, mivel a motorkerékpár a termetéből és dinamikájából adódóan pontszerű testként közlekedik. A baleseti helyszínelés azzal zárul, hogy az autós hibázott, mert nem adta meg az elsőbbséget. Ez papírforma szerint igaz is, de a motoros ugyanúgy felelős – véli az oktató.

Hozzátette, benne van a pakliban, hogy amikor a vészhelyzet kialakul, és az adott pilóta nincs megfelelően kiképezve vészfékezésre vagy elkerülési manőverre, egy helytelen reakcióval tovább súlyosbítja a következményeket.

Bukótér helyett szalagkorlát…

Az instruktornak meggyőződése, ha valaki tudja, mit csinál, biztonságosabban közlekedhet motorkerékpárral, mint személyautóval, ugyanis a motoron ülve annak termetéből adódóan több vészhelyzetet el lehet kerülni. Földi Attila minden motorosban azt a gondolkodásmódot igyekszik elültetni, hogy a közúton közlekedni kell motorkerékpárral, és megtartani a lehetőségét annak, hogy legyen tartalékunk egy veszélyes helyzetben reagálni.

– A közúton nincs arra lehetőség, hogy a határainkat próbálgassuk. Gyakran előfordul, hogy az utakon azzal a technikával kísérleteznek a motorosok, amivel a versenyzők a pályán. Csakhogy a közúton bukótér helyett pengeéles szalagkorlát, fasor vagy szakadék van, hiába igyekeznek a mentők, azonnali technikai személyzet nem siet a segítségünkre, és a versenyeken használt sárga zászlóval sem fogja lassítani a forgalmat senki – mondta a szakember.

Orosz rulettet játszik

Földi Attila szerint aki nagy sebességgel veszi be a beláthatatlan kanyarokat, orosz rulettet játszik. 

– A közúton közlekedni kellene, és annak a szabályait betartani. Ez nyilván kevesebb adrenalint termel, de az utakon inkább a tájat és a motorozás szépségét élvezzük, hiszen mindenkit vár otthon valaki. Aki pedig a határait szeretné feszegetni, gyorsulást, végsebességet mérni, vagy lekoptatni a gumija szélét, annak számos, speciálisan kialakított versenypálya áll a rendelkezésére.

Az instruktor szerint gyakori, hogy a motorosok az 50 km/óra helyett 70-nel, 90 helyett inkább 110-zel hajtanak. Egy forgalmi szituáción keresztül szemléltette a vészfékezést: egy belvárosi gyalogosátkelőt 50 km/órás sebességgel megközelítve meg tudjuk állítani a motort, ha egy gyalogos hirtelen lelép az útra. Ha a megengedett helyett 60 km/órás sebességről kell lefékezni, a mindössze 10 km/órás sebességváltozást, a reakcióidőt és a négyzetesen növekvő féktávolságot beleszámolva 34 km/órás lendülettel fogjuk elütni a gyalogost, s ez egy védtelen test számára végzetes lehet.

Hajnal László