Hova sietünk?

Egy pillanat alatt megvan a baj – mondják, és ez nem valamiféle költői túlzás, láthatjuk a napi híradásokból: balesetet baleset követ. Ha szerencsénk van, kívülállók maradunk, egyszerű hírfogyasztók, rosszabb esetben hozzátartozók vagy éppen elszenvedők is lehetünk. És a vétlenek közül kerül ki a legtöbb áldozat… Az ok majdnem mindig: emberi figyelmetlenség. A legtöbb esetben sietség, kapkodás. Az sem titok már, hogy mindössze alig néhány (másod)percet lehet megspórolni egy pofátlan előzéssel, és az is egészen biztos, hogy a vakmerő sofőr önmagán kívül másokat nem nyűgöz le. Az sem parádés, ha valaki a piroson húz át, de nem akasztottak érmet senkinek a nyakába elsőbbség meg nem adása miatt sem. Hatalmas klisé, rohan a világ, és tényleg: mindenki rohan. A lámpa visszaszámol, és hiába lenne még 1-2 másodperc a zöldig, sokan ennyire sem érnek rá, indulnak ízibe’, de még a gyalogosok és biciklisek sem tudnak várni. Annyira siet mindenki. De hova? Megéri?