2023.04.07. 07:00
Brutálisan meggyilkoltak Nagypénteken egy debreceni önkormányzati képviselőt
Politikai háttér, korrupciós botrány, családi viszály és rablógyilkosság is felmerült az ügyben.
Forrás: Illusztráció / MW-archív
Gyilkosság rázta meg Debrecent 2007 Nagypéntekén. Balla Irma fideszes önkormányzati képviselőt április 7-én holtan találták Bercsényi utcai otthonában. Az eset eleinte azért kapott médiafigyelmet, mert egy közszolgálati személyt öltek meg brutális kegyetlenséggel, később pedig többszörös fordulatai miatt került címlapokra az ügy.
Habár a sajtó a gyilkosságot követően nap mint nap cikkezett Balla Irma haláláról, a nyomozásra való tekintettel eleinte kevés információt adtak ki. Főként találgatásokra alapoztak a médiumok, az egyik hatásvadász bulvárlap szerint egy nő verte agyon egy laptoppal. Ezekről később beigazolódott, hogy téves információk. Felmerült a politikai merénylet és a rablógyilkosság elmélete is. Többen úgy gondolták ugyanis, hogy az elkövetőnek a 2007. februári fényesudvari panelház károsultjainak gyűjtött adományra fájt a foga, melyről a tettes tévesen azt gondolhatta, hogy a képviselő magánál tartotta.
Hivatalosan annyit lehetett tudni, hogy a képviselőt brutálisan agyonverték, az igazságügyi orvosszakértő megállapította, gyilkosa Nagypénteken végezhetett áldozatával.
A Hajdú-bihari Napló korabeli számai alapján a rendőrség nagy erőkkel nyomozott, alig egy hét alatt csaknem száz tanút hallgattak ki, ám gyanúsított nem volt. Számos DNS-mintát és ujjnyomatot gyűjtöttek a lakásban. Habár Halmosi Zsolt, akkori megyei rendőr-főkapitány 2007-ben azt mondta, még év végéig felfedik Balla Irma gyilkosának személyét, végül 2008 áprilisában nevezték meg a gyanúsítottat.
Schönstein Sándor, Balla Irma fia az egyetem soraiból egyszer csak a vádlottak padján találta magát. Ő volt az, aki szombat délután rátalált édesanyja holttestére. Az akkor 29 éves férfinek volt alibije, a gyilkosság napján Budapesten volt, majd hazaérve egy bagaméri szalonnasütésen vett részt barátaival. Balla Irma – fia távozása után – pénteken este hét órakor még bejelentkezett az – akkoriban a Facebook szerepét betöltő – iWiW nevű közösségi internetes portálra. Sándor éjszaka ért haza, a lakás ajtaja zárva volt, anyja pedig nem reagált a telefonhívásokra, ám ő úgy gondolta, csak mélyen alszik. Csak másnap nappal törte be az ajtót, miután komolyabban aggódni kezdett édesanyja miatt.
Miután jelentette anyja halálát, azonnal körömmintát vettek, amiből – később kiderült – nem volt kimutatható az áldozat vére.
A gyanú amiatt terelődött Sándorra, mert kihallgatása során „túlságosan nyugodt” volt, valamint megtalálták a DNS-mintáit anyja lakásán és öltözékén. Ez a védelem szempontjából egy logikus dolog volt, hiszen a gyanúsított együtt élt anyjával.
Forrás: Napló-archív
– Mivel politikust öltek meg, túl nagy a nyomás és a megfelelési kényszer a hatóságokon, s mindenképp eredményt kívántak produkálni – vélekedett Magyar György a 2009 márciusában kezdődő tárgyaláson. Sándor védőügyvédje hiába mutatott rá, hogy Balla Irma fia együttműködött a hatósággal, és a szökés lehetősége nem valószínű, a férfit előzetes letartóztatásban tartották.
Sanyi elsősorban a barátnőjéről, a családról és a barátairól érdeklődött, illetve kifakadt amiatt, hogy nem teheti le az egyetemi vizsgáit, s így teljesen elúszhatnak a tanulmányai. Ő maga rendületlenül bízik abban, hogy hamarosan tisztázódik, és szabadlábra helyezik
– nyilatkozta húga a Naplónak akkoriban. Végül a bíróság úgy határozott, több mint egy év után szabadlábon védekezhet a férfi. A tárgyalás későbbi szakaszában kiderült, a hazugságvizsgálat alapján szavahihetőnek bizonyult.
Néhány hónappal később fordulat következett be az ügyben, a rendőrség látókörébe került D. Lajos. A büntetett előéletű, kábítószerfüggő férfi segédmunkásként dolgozott Balla Irma lakásával szomszédos telken.
A büntetés-végrehajtási intézetből a gyilkosság idején frissen szabadult férfit egy rablási ügyben hallgatta ki a rendőrség, ahol magától beismerte, megölte Balla Irmát, ám később visszavonta vallomását.
Miután bíróság beidézte, a tárgyaláson többször „furán” érezte magát, valamint „zavarta a bíró határozottsága”. Alibije személyiségéhez hasonlóan ellentmondásos volt: míg saját elmondása szerint alkalmi szeretőjénél töltötte az éjszakát, anyja úgy vallott: fia Derék utcai otthonukban aludt. Ráadásul D. Lajos arrafelé járt haza a munkából, ahol később Balla Irma telefonját megtalálták, egész pontosan a Tőzsér utcán. A korábbi gyanúsítottal ellentétben D. Lajos ráadásul megtagadta a hazugságvizsgálatot, és DNS-mintáit sem találták meg a házban.
Végül 21 tárgyalási nap után az ügyészség vádirattal megegyezően fiát, Sándort mondta ki bűnösnek a bíróság a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben, és 12 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítéltek.
Forrás: Napló-archív
Csak 2013-ban a többéves büntetőeljárás végén, bizonyíték hiányában mentette fel jogerősen a Debreceni Ítélőtábla. A rendőrség közben új nyomozást indított az ügyben.
– Az időmúlás miatt az összes információt, különösen a legfrissebbeket megfelelő körültekintéssel kellett értékelnünk. Rendelkezésre állt a lefoglalt ruházat, a telefon és a számítógép, és tudtuk, különösen fontos szerepe van a biológiai nyomoknak. Számosat rögzítettek és értékeltek az alapeljárásban, de a hat négyzetméteres ágytakarót, amelyen az áldozat a halálakor feküdt, senki nem vizsgálta. Igaz, ez vérrel erősen szennyezett volt, teljes felületének DNS-vizsgálata több mint százmillió forintot emésztett volna fel, és kiszámíthatatlan ideig tartott volna, ezt el kellett vetnünk – nyilatkozta a Zsaru Magazinnak a nyomozás végén Petőfi Attila vezérőrnagy, a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának vezetője.
Egy új módszernek köszönhetően végül megtalálták D. Lajos DNS-ének nyomait Balla Irma lakásán és az ágytakarón, és végül bebizonyosodott a férfi bűnössége.
– Többször folytatólagosan kihallgattuk D. Lajost, testbeszéde, jegyzőkönyvön kívüli elszólásai is erősítették a gyanút, a bizonyítékok ellene szólnak – mondta a főosztályvezető.
Habár D. Lajos azzal védekezett, hogy a szél fújhatta be a DNS-ét a lakásba, a tárgyalás során fény derült az igazságra: a Balla Irma szomszédságában segédmunkásként dolgozó férfi 2007 Nagypéntekének estéjén egy feszítővassal felfeszítette a képviselő háza kerítését, kileste, hogy a nő egyedül tartózkodik otthon. Mivel a bejárati ajtó nem volt kulcsra zárva, belépett a házba, és a kezében lévő eszközzel rátámadt az asszonyra. A kilincsről és az általa megérintett tárgyakról egy ronggyal letörölte az ujjlenyomatokat, és elhagyta a helyszínt.
A bíróság 15 év börtönbüntetésre ítélte, feltételesen sem szabadulhat.
– Vegyesek az érzéseim, örülök, hogy végre született egy jogerős ítélet édesanyám meggyilkolásával kapcsolatban, ami jó irányba mutat. Ugyanakkor a gyilkossági kísérlet vádja teljesen értelmezhetetlen számomra, hisz édesanyám meghalt az őt ért támadás következtében – nyilatkozta Schönstein Sándor a Naplónak a tárgyalás után.
Tizenhárom évnyi borzalom zárult le ezzel az életében. Nyilatkozataiban gyakran említette, hogy megbélyegezték azzal, hogy meggyilkolta édesanyját. Habár 2016-ban a bíróság tízmillió forint kártérítést ítélte meg neki, ártatlanságát nem mondták ki, csupán bizonyítottság hiányában mentették fel.
Az előzetes letartóztatás lehetetlenné tette az előtte megkezdett egyetemi tanulmányaim befejezését, és teljesen keresztbe vágta az életem. Az így elvett idő olyan veszteség, amit semmilyen módon nem lehet kárpótolni – mondta.
Balla Irma Katalin 1998 óta volt a debreceni közgyűlés tagja. A 4. számú választói körzet képviselőjeként tevékenykedett. Az akkori ciklusban az etikai, az oktatási és a szociális bizottság tagja volt, emellett pedagógusként is dolgozott. Szívén viselte a lakók sorsát. Utánajárt a lakók ügyeinek, intézett elhelyezést, segélyt, vacsorát.
– Az a képviselő volt, aki a legkitartóbban küzdött az általa felvállalt dolgokért – emlékezett vissza 2007-es Napló számában Papp László. A debreceni közgyűlés Fidesz-frakciójának akkori vezetője szerint Balla Irma népszerű volt választói körében, mindig el lehetett érni. – Nem a frakció ügyeit vitte, nem kifelé politizált, hanem a körzetével törődött. Ragaszkodott az elveihez, s ha álláspontja volt valamilyen ügyben, azt a frakció tudomására hozta. Zárkózott embernek ismerték, kevésbé járt össze képviselőtársaival, de a politikai rendezvényeken aktívan részt vett – nyilatkozta Debrecen későbbi polgármestere.
HL
