2024.07.11. 20:00
Vágóhíd utcai baleset: sok vagy kevés a két és fél év? Szakértőt kérdeztünk
Lakatos Olivér debreceni ügyvédet kérdeztünk arról, milyen büntetési tétel szabható ki halálos közúti baleset esetén. A Vágóhíd utcai baleset kapcsán sokak szerint enyhe büntetést indítványoztak, azonban ügyészséget is köti a törvény.
Meglehetősen nagy port kavart 2023 januárjában a Vágóhíd utcai baleset, melyben két autó frontálisan ütközött a felüljárón. Az ügy lényege, hogy az egyik autó fiatal sofőrje 85-90 kilométeres óránkénti sebességgel haladt, gyorshajtása és gyakorlatlansága miatt áttért a szemközti sávba, majd nekiütközött a vele szemben szabályosan haladó gépkocsinak. A baleset következtében a 21 éves vétlen sofőr a helyszínen életét vesztette.
Forrás: Napló-archív
Ahogy arról korábban portálunk is beszámolt, az ügyben a rendőrség lezárta a nyomozást, az ügyészség pedig június végén halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt vádat emelt a fiatalember ellen. A vádiratban 2 év 6 hónap fogházbüntetést rögzített mértékes indítványként.
A vádemelés hírére a közvélemény igencsak vegyesen reagált, többen lényegesen hosszabb tartamú büntetést tartanának indokoltnak, az ehhez kapcsolódó cikkünk alatti hozzászólások között egészen erős megfogalmazásokat is olvashatunk. Valóban nem könnyű helyzetről van szó, hiszen egy vétkes sofőrt állítunk szembe egy szépreményű fiatalember értelmetlen halálával. A megrázó tragédiák esetében érthető az is, hogy az emberek érzelmi alapon hoznának döntést, azonban a törvényes kereteket az ügyészségnek és a bíróságnak egyaránt be kell tartania.
A Vágóhíd utcai baleset esetében súlyosító lehet a gyakorlatlanság
A Haon dr. Lakatos Olivér ügyvédet kérdezte arról, milyen büntetési tétel szabható ki halálos közúti baleset okozása esetén. Beszéltünk arról is, védőként hogyan látja a gyakorlatban a hasonló ügyeket:
Az ügyvéd szerint különbséget kell tenni a szándékosan és a gondatlanságból elkövetett cselekmények között. A közúti baleset okozásánál nyilvánvalóan még egy esetleges szándékról sem lehet szó, hiszen azt már egy életellenes cselekményként lehetne értékelni.
Maga a jogalkotó is úgy határozta meg a cselekmények tárgyi súlyát, hogy az igazodjon a bűnösség fokához, illetve az egyéb súlyosító vagy enyhítő körülményekhez. Egy emberölés vagy közúti baleset okozása eredményét tekintve ugyan egyaránt sajnálatos, de maga az elkövető tudattartama és a motivációja teljesen eltérő. Ebben az esetben nyilván az elkövetőnek vélhetően a szándéka sem terjedt ki arra, hogy akár nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozzon, nemhogy halált
– fejtette ki.
Hozzátette, alapesetben a közúti baleset okozása vétségnek minősül. Ha nincs nyolc napon túl gyógyuló sérülés, nem valósul meg bűncselekmény, mindössze szabálysértésről van szó. Az ittas vezetés esetében már lép egy szintet a jogalkotó. Bár az sem szándékos bűncselekmény, de a hasonló esetekben a baleset okozójának van egyfajta felelőssége arra vonatkozólag, hogy olyan alkoholos befolyásoltság vagy szertől való bódultság hatása alatt ült volán mögé, ami a vezetési képességét korlátozta. Így ez esetben már emelkedik a büntetési tétel.
Habár az ügy részletei nem ismertek, megkértük az ügyvédet, hogy a vádirat alapján véleményezze az esetet. Mint mondta, a vád szerint két indoka van a balesetnek: a gyorshajtás és a tapasztalatlanság.
– Ötven kilométer per órás megengedett sebességhatárnál a 85-90-es sebesség jelentős túllépésnek mondható, pláne, ha figyelembe vesszük a gyakorlatlanságot. Önmagában a friss jogosítvány enyhítő körülmény lehetne, ugyanakkor egy ilyen mértékű sebességtúllépésnél a gyakorlatlanság inkább súlyosító körülménynek számít, habár az ügy részleteit nem ismerjük. Hiszen miért megy 90-nel lakott területen belül, ha tisztában van azzal, hogy még nincs kellő tapasztalata? – tette fel a kérdést.
Kulcsfontosságú az alapos helyszínelés
Lakatos Olivér rávilágított, a közlekedésben bármi megtörténhet: előfordulhat, hogy a sofőr rosszul mér fel bizonyos helyzeteket, nem beszélve egy esetleges rosszullétről, műszaki hibáról. Éppen ezért a halálos közúti baleset esetében rendkívül komoly ügyészi felügyelet mellett zajlik, valamint a helyszínelésnek is pontosnak kell lennie, hiszen a nyomozati iratok képezik az alapját a későbbi ügynek, illetve a szakértői véleménynek, utólag pedig nagyon nehezen bizonyítható bármi.
Úgy véli, Hajdú-Biharban a helyszínelők kiemelten jól dolgoznak, védőként is azt tapasztalja, alaposak a helyszínrajzok, a gépjármű műszaki állapotfelmérése és a tanúk nyilatkozata alapján írt jelentések, és csak nagyon ritka esetben fordul elő a hiba. Miután a rendőrség lezárja a nyomozást, a vádemelés következik:
– Ha a vétkes sofőr egy ember halálát okozza a balesetben, akkor egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A főszabály szerint a büntetés kiszabásakor a középmértéket kell alapul venni, ami ebben az esetben három év. Ez nem egy lehetőség, hanem ebből kell kiindulnia az ügyészségnek és a bíróságnak. Ezután az enyhítő és súlyosító körülményeket veszik figyelembe – ismertette.
Ha a bíró úgy is dönt, hogy enyhébb büntetést szab ki, Lakatos Olivér szerint nem valószínű, hogy felfüggesztett szabadságvesztéssel megússza a vádlott, hiszen ez csak azon ritka esetben fordul elő, ha a körülmények – például a terhelt egészségügyi állapota, sértetti közrehatás, illetve az eset összes körülménye – indokolják.
Bűn és bűnhődés
Az ügyvéd elmondta, a közvélemény terhe alapesetben nem kéne hatással lennie a bíró vagy az ügyész vállára, viszont az tény, hogy az emberek elvárják, hogy a kirívó eseteknek hathatós következménye legyen. Az ügyészségnek azonban a büntetési tétel keretei között kell maradnia, azt nem lépheti túl. Ugyanakkor a sértetti oldal is érthető, hiszen egy felfüggesztett szabadságvesztés egyértelműen nemtetszést váltana ki.
Nyilván az elkövetők személyisége különböző: van, akit annyira megtör egy ilyen eset, hogy sokáig nem tud kikerülni belőle. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy könnyebben tudja feldolgozni, hogy elvette egy ember életét, és segítheti a bűnhődés folyamatát, ha büntetés-végrehajtási intézetbe kerül. Ezzel természetesen a vádlottak padján ülve nem feltétlenül ért egyet az ember, de volt már olyan ügy, amelyben a vádlott kifejezetten kérte a szabadságvesztést, hogy vezekeljen.
Egy korábbi cikkünkben a Faraktár utcai baleset kapcsán egy debreceni pszichológust kérdeztünk arról, halálos karambol esetén mit él át a baleset okozója, és miképp dolgozza fel a vétlen sofőr családja a történteket:
