2024.08.05. 16:24
A hajdú-bihari kibervédelmi csoport is kivette a részét az internetes bűnözőkkel szembeni országos harcból
A közös összefogásnak köszönhetően alig egy év alatt csaknem 30 százalékkal csökkent a sikerrel végződő online csalások száma. Amióta a rendőrség erősített a kibervédelem területén, tüskét jelentenek a bűnözők körme alatt.
A gyanútlan internethasználó nem mindig sejti, hogy profi csalók áldozata lehet
Forrás: Illusztráció / MW-archív
A pandémia időszakában lényegesen megszaporodott az internetes vásárlások száma, egyre többen vették igénybe a webáruházak és az azonnali átutalás kényelmét. Az online ügyintézés népszerűségének növekedésével a bűnözők a kibertérben is megtalálták a könnyű meggazdagodás lehetőségét. Az internetes bűncselekményekre válaszul a rendőrség 2023-ban létrehozta a Kiber 300 nyomozóegységet, amelynek részeként valamennyi vármegyében kibervédelmi csoportok alakultak. A Hajdú Online Illés Zoltán rendőr alezredest, a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság, bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettesét kérdezte a kibervédelem helyzetéről, a hajdú-bihari csoport működéséről, eddig elért eredményeiről.
Forrás: Molnár Péter
Az alezredes felvázolta, manapság a csalások 70 százaléka már az online térben történik, teljesen más területen, mint ahol az elmúlt évtizedekben. A bűnözésre mindig is jellemző volt, hogy időnként felütötte a fejét valamilyen új módszer, amire a hatóságnak reagálni kellett. Volt, amikor katalizátorokat vagy épp az autórádiókat lopták, máskor a lakásbetörés volt a sláger, vagy épp az unokázós csalások terjedtek el. Ezek fizikai cselekmények voltak, valódi elkövetőkkel, amiket klasszikus módszerekkel kellett felderíteni. Az online térben azonban fantomokkal kell felvenni a harcot, a valódi bűnösök pedig lehet, hogy külföldről, egy laptop mögül irányítják az eseményeket. Egy digitális világról van szó, IP-címekkel, számlaszámokkal, valótlan weboldalakkal, különböző adatokkal, amiket egy kirakós játékhoz hasonlóan össze kell állítani.
Nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a problémát egy-egy kapitányság nem képes önállóan megoldani, a jelenséget országosan kell kezelnie a rendőrségnek. Így 2023 első felében központilag azt a feladatot határozták meg, hogy létre kell hozni egy olyan országos hálózatot, amely az online bűncselekményekkel szemben eredményesen felveszi a versenyt
– ismertette Illés Zoltán.
Egy központi rendszer fogja össze a vármegyei csoportokat
Kifejtette, a Kiber 300 hivatalosan 2023 októberében indult el, a rendőrségnek ezt megelőzően mindössze két, speciálisan a kiberbűnözéssel foglalkozó egysége létezett: egy a Nemzeti Nyomozó Iroda, egy pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság berkein belül.
Ezek állománya bővült ugyan, de emellett az volt a cél, hogy minden vármegyében felépítsenek egy kisebb létszámú, speciális szakemberekből álló egységet, amelyek valamennyi online térrel kapcsolatos helyi ügyet átvizsgálnak, megtalálják a főbb irányvonalakat és mintázatokat, információt cserélnek, és egyfajta mátrix-rendszerben összehangolva dolgoznak együtt a többi vármegyével. A rendszer lelke az Országos Rendőr-főkapitányság Kiberstratégiai Osztálya, amely az országos szakirányítást és koordinációt végzi. Erre épül rá a bűnmegelőzés, a felderítő egységek és elemző-értékelő területek munkája. Gyakorlatilag mindent egybegyúrnak, ami a rendőrség tárházában szerepel.
– Az első feladat az összefüggések felismerése volt, ugyanis maguk a módszerek és az ügyek jellegzetességei összefonódnak. Egy banki ügyintézős csalás esetén, amikor az elkövető különböző trükkökkel igyekszik az ügyfél belépőkódját megszerezni, véletlenszerűen hív fel telefonszámokat, amik bárhol csöröghetnek az országban. Ezt csak úgy lehetett megfékezni, ha országos szinten egy mátrixban gondolkodunk, minden eredményt azonnal közkinccsé téve – vázolta fel az alezredes.
Elmondta azt is, Hajdú-Biharban is több főből áll a kibervédelmi csoport: hivatásos rendőrök és etikus hekkerekként aposztrofálható szakemberek alkotják, akiknek a képzésére és oktatására nagy hangsúlyt fektet a rendőrség. Minden vármegyében a már meglévő állományból toboroztak rendőröket, a pozíció betöltéséhez magas szintű elvárásnak kellett megfelelni: fontos volt többek közt a nyelvtudás, valamint a gyakorlati tapasztalat a szervezett bűnözői körök működésével kapcsolatban. A hekkereknek pedig teljes mértékben tisztában kellett lenniük az online rendszerek működésével, hogy a technikai segítséget meg tudják adni a nyomozóknak.
Illés Zoltán úgy látja, a kibervédelem területén nem csak a nyomozási eredményekben, hanem a megvalósult együttműködések tekintetében is kimagasló eredményeket értek el. Így a leginkább érintett szektorral, a bankokkal is sikerült összefognia a rendőrségnek. A konkrét cél a pénzek azonnali megfogása volt. A közös munka és együttműködés eredményeként a kiáramló pénzeket rövid idő alatt meg tudták állítani, ezzel csökkentve az okozott kár mértékét. Mint mondta, a pénz útja sosem változik a banki csalások esetén, ezért a magyar emberek vagyonát úgy lehet megvédeni, ha ezeket az útvonalakat elvágják.
Forrás: Illusztráció: MW-archív
Egyre hatékonyabban sikerül fellépni az internetes csalók ellen
Mára sikerült odáig eljutni, hogy a bankok biztonsági rendszereinek folyamatos fejlődésével párhuzamosan jogszabály-módosítások vannak terítéken, és a rendőrséggel való együttműködésnek köszönhetően jelentős visszaesés tapasztalható. Egyre kevesebb azon esetek aránya, ahol a pénz valóban eltűnik, viszont számos eset kísérleti szakban marad. Ettől még bűncselekmény, azonban kár nem keletkezik. A banki csalással kapcsolatos esetek száma országosan csaknem 30 százalékos csökkenést mutat, ez egy óriási eredmény
– összegezte Illés Zoltán, kiemelve, a Kiber 300 elindulása óta országos szinten nyolcszáz személyt hallgattak ki gyanúsítottként, melynek tizede ukrán állampolgár, valamint több mint 50 személy van letartóztatásban.
Az alezredes egy példával szemléltette, mi is történt az elmúlt időszakban. Úgy fogalmazott, eleinte egy csúzlival céloztak, majd miután a beérkező ügyekből egy idő után kirajzolódott egy minta, már légpuska volt a kezükben, mára pedig megállás nélkül nehézfegyverekkel lőnek az elkövetőkre. Mindez kifelé szorítja az elkövetőket erről a területről. A rendőrség már tüske az internetes bűnözők körme alatt, és ennek látható a hatása is, hiszen egyre sűrűbben találkozhatunk a hírekben egy-egy komolyabb elfogással.
Fontos a bűnmegelőzés és a tudatos internethasználat
Az online bűncselekmények elleni harc egyik legfontosabb pillére a bűnmegelőzés. Ezen a területen minden fronton nyitott a rendőrség: fórumokat, előadásokat tartanak, a sajtómegjelenéseken keresztül hívják fel a figyelmet a veszélyre.
Próbálnak olyan reflexeket elültetni az emberekben, ami életre kelt egy egészséges veszélyérzetet. Az emberek egyre inkább felismerik, hogyan láthatnak át a próbálkozásokon, meghiúsítva ezzel a bűncselekményt.
Az internetes csalásokkal szembeni harc második legfontosabb tartóeleme a felhasználói tudatosság. Lényeges, hogy az internetes bűncselekmények elkövetői kifinomult, profi módszereiknek, fejlett technikai eszközeiknek köszönhetően bárkit könnyen megtéveszthetnek. Ha bizonyos egyszerű sarokpontokat betartunk, nem lehetünk bűncselekmény áldozatai. Ha kellően gyanakvóak vagyunk, ha nem adjuk meg a belépési kódunkat az állítólagos banki ügyintézőnek, nem kattintunk a beágyazott linkre a kézbesítésről szóló gyanús üzenetben, akkor nem lépünk a sértetté válás útjára.
Illés Zoltántól megtudtuk, az online bűncselekmények szálai gyakran külföldre vezetnek. Az elkövetői körök több szintből állnak, kezdve a strómanokkal, akik általában magyar állampolgárok. Őket számlák nyitásához, pénzek mozgatásához használják, és általában fogalmuk sincs arról, pontosan mihez adják a nevüket. A strómanok tevékenységét szervezők fogják össze, többnyire ők is magyarok, és mindössze segítői a felsőbb szinteken álló irányítóknak.
Forrás: Illusztráció: MW-archív
Hajdú-Bihar vármegye is jól teljesített a kibervédelem területén
Példaként említett egy nemrégiben történt esetet, ahol Hajdú-Biharból Budapestre szállították fel busszal az állampolgárokat, hogy 10-20 ezer forintért cserébe számlát nyissanak saját nevükre. Emellett Debrecenben értek tetten ukrán személyeket, akik adathalászatból kinyert bankkártya adatokat klónoztak telefonnal, és az erre alkalmas bankautomatákból több millió forintot vettek ki. Esetükben 40-50 rendbeli cselekményt tudtak azonosítani a rendőrök, jelenleg jogerős büntetésüket töltik. Hasonló eredményt értek el a hajdú-bihari kibernyomozók, amikor a szlovák rendőrséggel együttműködve két ukrán állampolgárt fogtak el. Emellett Hajdúhadházon is folyamatban van egy banki ügyintézős csalás felderítése, több ember már letartóztatásban van. Illés Zoltán hangsúlyozta, noha a kibervédelem területe országosan összehangolt, Hajdú-Bihar vármegye bőven kivette a részét a munkából, és büszke lehet az eredményeire.
Ha megnézzük az általános bűnügyi statisztikákat, elmondható, hogy Hajdú-Bihar egy biztonságos hely. Bűnözés mindig volt és lesz, ezen még nem sikerült változtatni senkinek a világon. A kérdés csak az, hogyan lehet a minimálisra csökkenteni a bűncselekmények számát. Ezen az úton indultunk el a kibervédelem területén is
– mondta az alezredes, aki szerint a Kiber 300 megmutatta, hogy az együtt gondolkodás működőképes. És a jövőben mindez tovább fog fejlődni.
Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az internetes csalók legújabb módszereivel, akkor a Bűnmegelőzési Osztály munkatársai beszéltek a legfrissebb trendekről, illetve beszámoltunk arról is, amikor a debreceni rendőrök elfogtak egy férfit, aki 20 millió forintot szerzett online átverésekkel, valamint a Neptune rendszerét feltörő fiatal elfogásáról is írunk.
