5 órája
Ki a felelős a férfi haláláért, akire rázuhant egy betondarab Debrecen belvárosában?
Általánosságban jártunk utána, mi a következménye, ha egy nem megfelelően karbantartott épületrész kárt okoz. Főként egy társasház esetében nehezen megállapítható, hogy ki a felelős, ha lezuhan egy betondarab.
Vasárnap számoltunk be arról, hogy életét vesztette az a 89 éves férfi, akire egy több kilós betondarab esett egy, a Holló János utcában található társasház hatodik emeletéről október 18-án. A Tények riportja szerint a lakók megdöbbentek az eseten, főleg amiatt, mert nincs balesetveszélyes állapotban az ingatlan. Az eset után a katasztrófavédelem munkatársai átvizsgálták a Petőfi térnél lévő épületet, és eltávolították a meglazult vakolatrészeket.
Forrás: Czinege Melinda
Mondhatni, gyakran előfordul, hogy heves esőzéseket, téli fagyokat követően vonulnak ki a tűzoltók elhárítani egy esetleges balesetet. Cikkünk megírásának napján a hajdúszoboszlói Szilfákalján kellett lezárni egy társasház előtti területet az építőanyag leomlása miatt, tavaly májusban pedig a Nagytemplom tornyán bomlott meg a vakolat 15 méter magasan. Balesetet azonban ritkán okoz lehulló épületrész. Debrecenben hasonlóra 2019 februárjában volt példa, amikor a Piac utcán, a Gambrinus közzel szemközti Svetits-palota negyedik emeletéről hullott a vakolat egy 35 éves nő fejére, akit kórházba szállítottak. Egy évvel korábban pedig egy Kálvin téri épület erkélyéről zuhant le egy többmázsás darab. Az éppen arra sétáló férfi életét az mentette meg, hogy a törmelék az egy szinttel lentebb lévő erkélyre esett, ám még így is könnyebb sérüléseket szenvedett a járókelő.
Ki a felelős, ha lezuhan egy betondarab?
Sokak félelme, hogy séta közben egy virágcserép, egy panelház ablakából kidobott tárgy, vagy egy leomló épületrész éppen őket találja el. Habár egy lezuhanó vakolat vagy betontömb esetén nem feltételezhető szándékosság, arra kerestük a választ, ilyen esetben kit terhel felelősség.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a lehulló épületrészekért, de összességében az épület hiányosságaiból adódó károkozásért a tulajdonos felel. Ez alól kivétel, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat betartotta, és a károk megelőzése érdekében a tőle elvárható intézkedéseket megtette.
Például omladozó vakolat esetén a veszélyes részt el kell keríteni, esetleg zárt tetővel ellátott átjárót biztosítani, ahogy a téli időszakban a járdák takarításáért és a csúszásmentesítésért is a ház tulajdonosa felel. Jóval összetettebb dolog a felelősség megállapítása, ha társasházról van szó. Ebben az esetben kérdéses, hogy az épületrész közös vagy saját tulajdonban volt-e. A Társasházi Törvény szerint a társasház külön tulajdonból és azon helyiségekből, épületrészekből áll, amelyeket külön tulajdonként nem határoztak meg. Ez utóbbira a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni. A rendelkezés szerint a társasház tulajdonostársainak közössége, tehát a lakóközösség
jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, perelhet és perelhető.
A közös tulajdonban lévő részek az egész közösséget érintik, így az épület működtetése során keletkezett károkért közösen felelnek. A szabályozás emellett kimondja, a perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét illeti meg. Szintén a közös képviselőnek a feladata a téli akadálymentesítéshez hasonlóan a veszélyes területek elkerítése is. A közös tulajdonban lévő részek felújítását, karbantartását a közös költségből kell finanszíroznia a lakóközösségnek.
Betondarab zuhant egy idős férfira Debrecenben
Fotók: Czinege MelindaKié a társasház erkélye?
Az, hogy az erkély kinek a tulajdonába tartozik, már egy összetettebb kérdés. Társasházak esetén a nem lakáscélú épületrészek, berendezések, helyiségek közös tulajdonban vannak. A külön tulajdonban lévő lakásokat és a hozzájuk tartozó részt minden esetben az alapító okiratban kell rögzíteni, ez társasházanként eltérhet. Amennyiben abban tételesen szerepel, hogy az erkély a külön tulajdon része, úgy nem képezi a közös tulajdont, és a karbantartási kötelezettség sem terheli a közösséget.
Egyes esetekben az alapító okirat nem teszi egyértelművé, kihez tartozik az erkély. Ilyenkor baj esetén a tulajdonosok és a társhasház képviselője megpróbálja egymásra hárítani a felelősséget. A rendeltetését tekintve az erkély azonban a lakás részét képezi, így alapító okirati kikötés hiányában a tulajdonos tartozik felelősséggel annak állapotáért.
Ha a konkrét esetben érintett Holló János utcai épületet nézzük, a felelős megállapítását nagyban nehezíti, hogy a szocialista időkben megépült panelház épületszerkezete vasbetonból készült, így az is kérdéses lehet, hogy a lehullott betondarab az épület tartószerkezetének vagy a lakás erkélyének részét képezi-e. Anyagi kár esetén, ha például a betondarab összetör egy alatta áthaladó járművet, az egyértelműen a közös költséget vagy a lakás tulajdonosát terheli. Azonban ha haláleset történik, a körülmények függvényében közigazgatási vagy büntetőeljárás keretében vizsgálhatja az esetet a rendőrség.
