Gázolaj kontra Szuper benzin - avagy miért emel árat a MOL?

Valaha azt tanultuk, hogy túl a kínálat-kereslet játékán, az árakat a költségráfordítások is befolyásolják azokban az esetekben, amikor az eladók nincsenek a piacon monopolhelyzetben vagy nem lépnek árkartellre, amit ugyebár a szabad piac törvényei tiltanak.
A MOL nyilván profitjának maximalizálása vagy valamilyen más kompenzációs meggondolás mentén, szemben Európa legtöbb országával, drágábban méri a Diesel üzemanyag literjét.

Nézzük az európai trendet! Ausztriában a szuperbenzin ára 1, 24 Euro, a gázolajé 1, 21 Euro. Lengyelországban 1, 20 és 1. 09 az ár; Norvégiában 1, 44 és 1, 24; Portugáliában 1, 36 illetve 1, 12; Svédországban 1, 28 és 1, 23 Euro az üzemanyag literje.
Eltekintve attól az apróságtól, hogy a nálunk fejlettebb és gazdagabb országokban mind a mai napig kapható még a normál benzin is, ami persze olcsóbb a szupernél vagy azonos árú vele.

Ahol a környezetvédelem, a járművek káros emissziója fokozottabban esik latba, ahol a járműpark sem olyan elavult, mint nálunk, ahol magasabb az életszínvonal, a vele karöltve járó fizetőképes kereslet, ott tehát (Svájc kivételével) mindenütt a gázolaj az olcsóbb.
Vagyis:

1. A MOL a kisebb költség ráfordítású üzemanyagot drágábban adja, mint a nagyobb költség ráfordításút. Nyilván azért, mert a Diesel személygépkocsik abból kevesebbet fogyasztanak, mint benzinből a hasonló lökettérfogatú benzines testvéreik.

Vagyis tulajdonosaik jobban terhelhetőek. Igen ám, de mi van a közületi és a vállalkozói szférával?! Azokkal sincs semmi baj, mert azok meg áthárítják többlet költségüket klienseikre, azaz ránk, az állampolgárokra. Végeredmény: extraprofit a büszke nemzeti vállalat, a MOL részvényeseinek a zsebében.
2. Mennyire örülnek ennek a nem MOL tulajdonban lévő töltőállomások? Nem csodálkoznék, ha otthon bezárnák kútjaikat, és csak kis hazánkban árusítanának üzemanyagot.

Azzal ne érveljen az igen tisztelt MOL, hogy ott esetleg drágább a nafta, mint nálunk, mert a jövedelmek tükrében jóval olcsóbbak.
3. Remek, hogy a MOL ilyen jó hatással van az autós turizmusra.

4. Jobb lett volna talán, ha a MOL frigyre lép az osztrák sógorral, mert akkor megnyugodva mondhatnánk, hogy nem saját nemzeti vállalatunk tolt ki velünk az autós népességnél lényegesen kisebb érdekszférája érdekében, hanem a labancok, ahogy mindig is tették.
Csillag Endre, Debrecen