A részecskék, az univerzum és Debrecen

14.46:

Erről Pálinkás József atomfizikus, az MTA elnöke, illetve Rolf-Dieter Heuer, a CERN (A Nukleáris Kutatás Európai Szervezete) megválasztott főigazgatója beszélt csütörtökön, a Debreceni Egyetemen tartott sajtótájékoztatón. Pálinkás József rövid ismertetője szerint az LHC mozaikszóval („a nagy hadronütköztető”) illetett eszközben közel fénysebességű protonok ütköznek, s az ekkor keletkező új részecskéket vizsgálják a kísérletben – amely áttörheti a részecskefizika eddigi határait.

Rolf-Dieter Heuer örömét fejezte ki, hogy szakmai pályafutása során másodjára jár Magyarországon. Főigazgatói posztjának átvételére készülve sorra járja a CERN tagországait, hogy felmérje azok tudományos lehetőségeit, illetve azt, hogy a tagállamok szaktudósai mit szeretnének elérni a jövőben a szervezetben. Továbbá, szeretné megosztani amiatti lelkesedését, hogy a következő öt év nagyon fontos lesz a CERN-ben.

Újságírói kérdésre válaszolva elmagyarázta: lelkesedésére az ad okot, hogy – mint arra Pálinkás József is utalt – ebben az évben indítják el az LHC-t, amely a világ legnagyobb gyorsítója lesz: a részecskeütközések energiája alapján hétszer akkora, mint az eddig legnagyobbnak bizonyuló, egyesült államokbeli berendezés. Utalt arra: az univerzumnak csupán négy százalékát teszi ki az az anyag, amelyet az eddigi eszközökkel meg tudtak ismerni. Az LHC azonban lehetőséget nyújt arra, hogy a maradék 96 százalékot is tanulmányozzák, pusztán a részecskeütközések nagyobb energiája miatt. Az új gyorsító legalább 10-15 évig működik majd, és szolgáltatja az eredményeket.

Fésüs László, az egyetem rektora arra hívta fel a figyelmet: a természettudományos képzés iránt csökkent az érdeklődés – 4000 helyre 3600-an jelentkeztek az idén első helyen, míg tavaly 4600-an –, s ezt a hanyatlást a visszájára kell fordítani, s többek között épp a fentiekhez hasonló tudományos eseményeken keresztül lehet az ifjúság figyelmét felkelteni a fizika, a természettudományok iránt.

9.23:

Az univerzummal kapcsolatos kérdésekre keresi a válaszokat a világ legnagyobb tudományos vállalkozása, a CERN – Nukleáris Kutatás Európai Szervezete. A vizsgálatokban hazai tudósok, így a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének kutatói, valamint az Atomki – az MTA Atommagkutató Intézete – munkatársai is részt vesznek – ismerteti a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok elnöki hivatalának közleménye, abból az alkalomból, hogy a CERN megválasztott főigazgatója, Rolf-Dieter Heuer, magyarországi szakmai látogatása során május 29-én, csütörtökön Debrecenben, az egyetemen beszélt a CERN legfrissebb kutatásairól.

A közlemény szerint a CERN kutatásaiban közel 7000 kutató tevékenykedik; a debreceni szakemberek a részecskegyorsítókra telepített detektorok tervezésében és kivitelezésében, valamint a detektorokkal gyűjtött adatok elemzésében dolgoztak a kezdetektől, és dolgoznak jelenleg is. Magyarország 1992-es csatlakozása a CERN-hez azt jelentette, hogy a helyi fizikusok egy folyamatosan fejlődő, nemzetközi tudóstársaságnak váltak részévé, melynek programjai, ösztöndíjai több doktori, PhD-fokozat megszerzésének teremtették meg a feltételeit – fogalmaz az ismertető.