Olvasónk írja: A fejénél kellene kezdeni a rendbetételt

Jelenleg van 386 képviselő, azoknak külön tanácsadói, személyi titkárai és különböző kiadásai, amiről nem tudnak soha pontosan elszámolni. Minden képviselő utazási költségtérítést vesz fel, sok esetben saját tulajdonát képező gépkocsikra, de meg merem kockáztatni, hogy sok polgármester önkormányzati kocsival megy képviselői teendőit ellátni, és arra is felveszi a térítést, meg budapesti albérletre, amivel vissza is lehet élni.

Van 3200 település, átlagosan 10 önkormányzati képviselővel, ez 32 ezer fő, ha nekik a tiszteletdíját, fizetését felszámoljuk, nem is merem leírni, hogy ez havonta milyen kiadást jelent az adófizető polgárnak!

Én magam az országgyűlés létszámát 200 főben állapítanám meg és azoknak a képviselőknek, akik csak szavazásra mennek be és egyéb üléseken nem vesznek részt, a távolléti idejüket a fizetésükből levonnám.

Az ülésteremben a mobiltelefonok használatát, az újságok olvasását betiltanám, aki megszegi, szankciókat alkalmaznék velük szemben. Egyszer már a képviselő urak között is fegyelmet kellene tartani.

Eltörölném a listán bejutás lehetőségét. Csak egyéni választó körzetek lehetnének és akik ott bejutottak, felelniük kellene a választóik előtt a végzett munkájukról. Sajnos, ilyen ma nem létezik.

A miniszterek, államtitkárok fizetéséből is sokat lehetne megtakarítani. A miniszterelnök fizetését úgy állapítanám meg, hogy a minimálbér 15-szöröse lehetne, a minisztereké a 10-szerese, az államtitkároké 7,5-szerese.

És csak a mimálbér emelkedésének arányában nőne! Arcátlanság, hogy minden év elején a képviselő testület megszavazza a miniszterek, képviselők fizetését, juttatását.

Szigorítanám a szolgálati kocsik használatát, hogy azokat magáncélokra ne lehessen használni. Felülvizsgálnám a pártok támogatását is, amit az adófizetők pénzéből kapnak. (Valamikor a pártok tagdíjból éltek).

Csökkenteni kellene a propaganda költségeket, a 2-3 évente lecserélt 50-60 milliós személygépkocsik vásárlását. Fentieket hiába kifogásolja a Számvevőszék, figyelembe se veszik.

Vissza kellene állítani, hogy a képviselő a lelkiismeretére hallgatva szavazzon, ne úgy, ahogy a frakcióvezetője határoz. Mindez csak kis töredéke annak a sok visszásságnak, ami miatt a demokráciát nem kellene itt emlegetni!
Takács Lajos, Debrecen