2008.08.25. 12:51
Léalmaár: valakik kitalálták
<p>Hajdúhadház, Derecske - A hajdú-bihari almatermelők túl kevesen vannak ahhoz, hogy a szabolcsi tiltakozó akcióhoz hasonlóba fogjanak, ugyanakkor egyetértenek a demonstrálók céljaival. <DIA alt="Almatermelők 2008.08.25." height="700" width="900"><A onclick="return open_window( /pubs/Bildserie/Almatermel__337_k_2008_08_25_/index.shtml , SERIE ,900,700)" href="about:blank"><IMG height="13" alt="Almatermelők 2008.08.25." src="http://apps.haon.hu/bilder/icons/kamera.png" width="13" border="0" /></A></DIA></p>
A hajdú-bihari almatermelők túl kevesen vannak ahhoz, hogy a szabolcsi tiltakozó akcióhoz hasonlóba fogjanak, ugyanakkor egyetértenek a demonstrálók céljaival, hiszen a gondjuk ugyanaz — mondta el a Napló érdeklődésére Márföldi Mihály, a Hajdúhadházi Bocskai Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője.
Kész ráfizetés
A szakember nemrégiben arról beszélt lapunknak, hogy kilónként tíz forintért inkább beszántják az almájukat, hiszen nem éri meg leszedni és a feldolgozóba szállítani.
A cégvezető úgy kalkulál, hogy ha nem sikerül az átvételi árakat valamelyest feljebb tornázni (éppen ezt célozza a szabolcsi blokád), akkor a 100 hektáron termett négyezer tonna almájukon nagyjából 50-70 millió forint lesz a ráfizetés. Az eredetileg ígéretesnek tűnő idei termést ugyanis szinte teljes egészében elverte a jég, aminek révén az étkezésiből léalma lett.
Ráadásul arra sem kaptak még a feldolgozótól árajánlatot. Lehet hallani 15-20 forintról, de 9-10 forintról is; ezek azonban egyelőre piaci pletykák, hiszen hivatalos árajánlat még nincs.
— Idén még csak költöttünk rá, és nem látjuk a végét — fogalmazott Dancsi József őstermelő, aki családi vállalkozásban egy 10 hektáros almaültetvénynek viseli a gondját.
Hivatalos átvételi árról még ő sem hallott, de egyetért a szabolcsi kollégáival abban, hogy a léalma kilójáért nagyjából 30 forint lenne a tisztességes ár. Reméli, sikerül kiharcolniuk.
Köztes áron
Szabó Imre, a derecskei Kasz-Coop Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a jégverés miatt a mintegy 4 ezer tonna almájukból legfeljebb 500 tonna maradt étkezési minőség, de ez nem azt jelenti, hogy az összes többi lébe megy. „Mintegy 3 ezer tonna almánk másodosztályú, azaz étkezésre alkalmas, de esztétikailag elmarad az étkezési minőségűtől.
Az a kérdés, hogy ezt tudjuk-e valamfajta köztes áron (az étkezésinél olcsóbban, a léalmánál viszont drágábban) értékesíteni - mondta a cégvezető, aki úgy tudja, hogy a szaktárca (hasonló kostrukció keretében) mintegy 50 ezer tonna másodosztályú alma kivonását tervezi a piacról.
Hivatalos léalmaárról ő sem tud, mint fogalmazott: a sajtóban keringő, kilónkénti 15-20 forintot valakik csak kitalálták...