Havi 80 ezer forint a lakásra

 Miközben a hazai vállalkozókat a hitelhez jutás nehézségei borítják ki, az egyszeri honpolgár a lakás- és vagy az autóhitel-törlesztése hirtelen megugrásától tart.

Tegyük hozzá, nem ok nélkül, hiszen az elmúlt években a devizahitelek térnyerése minden várakozást fölülmúlt; pedig a jegybank folyamatosan arra figyelmeztetett, hogy a forint gyengülése sok devizaadóst állíthat akár megoldhatatlan nehézségek elé.

Egyre csak drágul

Lengyel Gábor és családja 2002-ben vett fel húsz éves futamidőre tízmillió forint lakáshitelt, aminek a havi törlesztőrészlete az induláskor 62 ezer forint volt. „Ma 75 ezer forintot fizetünk minden hónapban, és ha hinni lehet a híreknek, a pénzpiaci válság miatt ez az összeg hamarosan a 80 ezer forintot is meghaladhatja.

Csak a miheztartás végett teszem hozzá: ha az embernek mondjuk pedagógus a felesége, akkor az ő nettó fizetését majdhogynem el is viszi a lakástörlesztés, ami azért nonszensz...” – fogalmazott a családfő.
Zilahi Sándor szobafestő-mázoló vállalkozó, az Iposz országos alelnöke mindkét minőségében gyakran szembesül a hitelhez jutás nehézségeivel. „Az az ember érzése, hogy aki ebben az országban hitelhez tud jutni, annak talán nincs is rá szüksége.

Vállalkozóként mostanában ugyan nem folyamodtam hitelért, de tudom, hogy a finanszírozók minimum kétszeres fedezetet kérnek. Ez pedig nem csak azért gond, mert sok munkát a kivitelezőnek előre kell megfinanszírozni, hanem azért is, mert a másik oldalról a számlák kiegyenlítése egyre hosszabb időt vesz igénybe” – utalt mindennapos tapasztalataira a kisvállalkozó.

Ha oda a bizalom...

Olyan építtetőt tegnap nem sikerült találnunk, aki éppen most járja végig a bankokat lakáshitelért, de lapértesülések szerint több hazai pénzintézet rejtett módon máris szigorított a jelzálog-hitelezési gyakorlatán.

Míg korábban az értékbecslők még többnyire a szerződésben szereplő adásvételi árat fogadták el piacinak, addig ma már ennél kevesebbet számolnak.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bank az ingatlan jelenlegi piaci értékének alig több mint ötven százalékát finanszírozza.
Nemcsak a kisvállalkozóknak, de a nagyobb cégeknek is van miért aggódniuk - ez derült ki Miklóssy Ferenc szavaiból.

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (aki egy nagy építőipari cég ügyvezetője is) azt mondja, első lépcsőben már érezhető, hogy nehezebb forráshoz jutni, amit második lépcsőként a termelés - egyelőre nem számszerűsíthető - visszaesése követ majd.

Szerinte komoly gond, hogy miközben egy sor kis- és középvállalkozás nem jut hitelhez, akik felvehetnék a „parázspénzt”, azok is százszor meggondolják, hogy további adósságot vegyenek-e a nyakukba.

A hitelbedőlés a fő ok

– Az tény, hogy a bankok fokozatosan szigorítják a hitelhez jutás feltételeit, ez azonban már egy-két éve tapasztalható, tehát nem feltétlenül a mostani nemzetközi pénzpiaci válsághoz van köze” - válaszolta érdeklődésünkre a hitelközvetítéssel foglalkozó Pongor Magdolna. A szakember szerint a pénzintézeteket az tette óvatossá, hogy egyre nő a bedőlt hitelek száma.

Ezért van az, hogy egyes bankok ma már jövedelemigazolás nélkül nem adnak hitelt, vagy ha mégis, akkor a hitelösszeg többszörösét érő ingatlannal kell az adósnak rendelkezni.

A hitelközvetítő tud olyan kistelepülésekről (főként a megye bihari részén), ahová a bankok egyáltalán nem helyeznek ki hitelt, hiszen a fedezetként szóba jöhető ingatlan (legyen az bármilyen jó családi ház) szinte eladhatatlan.