Mellbedobás

Balján, a polcokon töltött kiflik,

túrós táskák, sós rudak

és társaik sorakoznak. A pult

mögött meg az üvegajtós

hűtő, finomságokkal telve: mignon,

több változatban, Stefánia, dobostorta,

puncstorta, somlói galuska és még ki

tudja milyen nevű varázslatok.

Ráadásul hétvégén

mind akciós, tehát kihagyhatatlan.

Ilyenek vagyunk. Istenem.

Túlsúlyos nem tud dönteni. Az üveg

mögötti középső sorral szemez:

csokis piskóta, közte krém, rajta hab,

öt szelet. Abból legyen három

– gondolja –, meg valamiből kettő.

Ekkor teltkarcsú, de inkább molett

középkorú hölgy lép boltba.

Keblei is tekintélyesek, ez kabátja

domborulatából

érzékelhető. Ő is

süteményt akar a családnak, ő

is nézelődik.

Tessék kiszolgálni a hölgyet, én

még nem döntöttem – szól

túlsúlyos udvariasan a pult mögé,

az eladónőnek, aki fiatal, viszont nem

vékony. Ő máris a moletthez fordul,

kedvesen kérdezve tőle, hogy mit parancsol? De

a családanya is tanácstalan,

leginkább a középen sorakozó

barna – krém-hab sütemény –

érdekli, meg a mellette lévő

sorról kérdez. És dönt.

– Abból a barnából

kérnék hármat, meg a mellette

lévőből is, és három

mignont.

A túlsúlyos bosszús, neki már

csak kettő marad a barnából. Majd a

barackosból vesz hármat.

De ekkor újra megszólal a molett: –

A barnát elviszem mindet!

Fizet, és viszi. Túlsúlyos

három barackost vesz, meg két puncsszeletet

és arra gondol: életében gyakran volt

előzékeny, de lehet, hogy most

utoljára.
– Réti János –