Kiskaput úgyis találnának

Aba-Horváth István, az

Országos Cigány Önkormányzat

megyei elnöke úgy véli, lenne aki

rászolgálna a szankciókra, de nem

lehet minden segélyezettet egy kalap alá

venni. Az egyetem szociológiai

tanszékvezetője, Csoba

Judit nem a kártya

bevezetését tartja a probléma

megoldásának.

Még csak lehetséges

alternatívaként került a

köztudatba, de már komoly vihart kavart a

monoki polgármester kezdeményezése

az úgynevezett szociális kártya

bevezetéséről, mellyel csak

meghatározott

áruféleségeket és

szolgáltatásokat lehetne

megvásárolni.

Bár nem csak a nagyszámban

rászoruló cigányságot

érinti, a megyei vajda, Macsaj

Kovács András mégis

fontosnak tartotta elmondani

véleményét a monokiak helyileg

már elfogadott rendeletéről.

A vajdák

meggyőzéssel

A 2006-ban megválasztott vezető szerint a

kártyával megbélyegeznék

azokat a rendes, becsületes embereket is, akik

abból a kevés pénzből

igyekeznek tisztességesen ellátni a

családjukat, amijük van.

A kíséretében lévő

alvajda, Balogh Sándor szerint,

ha még annak a 30 ezer forintnál kevesebb

összegnek az elköltését sem

merik rájuk bízni, hogyan

várhatnák el tőlük nagyobb

feladatok elvégzését.

A vajda elismeri, akadnak a romák

között, akik a segélyt italra

és játékgépezésre

költik, illetve pénzüket

uzsorások kaparintják meg, de a

vajdaság intézményét

alkalmasnak tartja e jelenség fokozatos

visszaszorítására.

Jó példaként említette

saját települését,

Püspökladányt, ahol a saját

példamutatásukkal már

sikerült az embereket meggyőzni, hogy a

segélyt ne a kocsmába hordják,

és ne vegyenek fel uzsorakölcsönt.

Véleménye szerint ez máshol is

járható út, nincs

szükség hozzá semmilyen

„megszorító

kártyára”. Kollektív

büntetés?

Más okból ellenzi a szociális

kártya bevezetését

Aba-Horváth István az OCÖ megyei

elnöke, aki szintén nem tagadja,

valós problémát jelent a

pénzt a családjuktól

megvonó, a segélyt kocsmában

elköltő romák magatartása.

Ugyanakkor nem szabad meghatározni egy

szülőnek, hogy mit vehet a

gyermekének.

Márpedig a kártya használata ezzel

járna. Amennyiben valaki eddig

tisztességtelenül bánt a

pénzzel, az ezután is megtalálja

majd a kiskapukat, ezzel csak azt az

édesanyát büntetik meg, aki

így nem tudja megvenni a gyerekének azt

az árut, amit a kártya nem enged meg.

A megyei cigányvezető csak azok ellen

léptetne életbe szankciókat, akik

a problémafelvetés

kiváltói. Úgy véli, a

kártya állampolgári és

alkotmányos jogokat sért, ha minden

segélyezettre kötelező

érvényű a használata.

Korrupcióhoz vezetne

Nem ez a megoldás – állítja

a szakember. A Debreceni Egyetem

szociológiai és szociálpolitikai

tanszékvezetője, Csoba

Judit arra hívta fel a figyelmet, hogy

évtizedek óta használnak ilyen

jellegű kártyát a nyugati

országokban, csakhogy ott a piaci

szolgáltatók köréből

tetszőlegesen lehet választani.

Nálunk csak kijelölt üzletekben lehet

vele árut, szolgáltatást

vásárolni, azaz a monopol helyzetbe

kerülő szolgáltatók

szabják meg a kártya

értékét.

Ahelyett, hogy az önkormányzat

biztosítana neki értéket, mely

birtokában a tulajdonos választja ki a

piacról a számára

legmegfelelőbb árut,

szolgáltatást. Ez pedig az

állampolgári jogok

korlátozását jelenti, ami a

kártyák másodlagos piacához

vezet. Erre már akadtak példák

korábban is, ilyen volt annak idején a

tejjegy, illetve az élelmiszerutalvány

bevezetése, ami korrupcióba fulladt. Ez

pedig most sem lehet cél – tette

hozzá.

Korlátok közé szorítva

A kártyával csak szerződéses

elfogadóhelyeken lehetne fizetni, s csak

törvényben meghatározott

árukat és szolgáltatásokat

lehetne megvásárolni, illetve

igénybe venni (általános

élelmiszer, ruházat, tanszer,

tisztító- és

tisztálkodószer, gyógyszer,

tüzelő, távfűtés,

víz, gáz, villany, lakbér,

lakáshitel-törlesztés).

Szepessy Zsolt monoki

polgármester szerint ahhoz, hogy a kártya

használata folyamatosan nyomon

követhető és könnyen

ellenőrizhető legyen, ellátnák

a felhasználó

fényképével és saját

kezű aláírásával.

A kártya-elfogadóhelyek

kizárólag helyi kis- és

középvállalkozók boltjai

lehetnek, így a bevétel az adott

településen maradna.