Szárazság - Csak a Keletiből jöhetne a víz

Debrecen - A ma már 15 milliárdra becsült Civaqua program jelentene megoldást a problémára.Arra kérdésre, hogy miért csak egyetlen megoldás létezik az erdőspusztai tavak vízellátásának a rendezésére, Bara Sándor a Tivizig igazgatója az angol utazó, Robert Townson 1793-ban feljegyzett mondatával válaszolt: „mi bírhatott rá harmincezer embert, hogy olyan vidéket válasszon magának lakóhelyéül, ahol sem forrás, sem folyó, sem tüzelő, sem építőanyag nincs…”. A gravitációs adottságok nem teszik lehetővé, hogy a Keleti-főcsatornán kívül máshonnan vezessenek vizet Debrecen környékére. Erre azért volna szükség, hogy a csapadékszegény években is biztosított legyen a várostól keletre elterülő tavak vízellátása. Most ugyanis kritikus a helyzet.

Méteresnél több hiány

A hónapok óta tartó aszályos időjárás következtében az ország más vizeihez hasonlóan drasztikusan lecsökkent a vízszint az összesen mintegy 300 hektár területű erdőspusztai tavakban. A Bodzás és a Halápi tározóban már nincs is víz, mert a horgászok kérésére júliusban abból próbálták pótolni - nem sokáig tartott - a fancsikai horgásztavak vízveszteségét. Az I-es tározóban 180 centiméter helyett 86, a II-esben 280 helyett 161 centi a vízszint a legmélyebb helyen. Ugyanez a Vekeri-tónál: 165-ről 62 centiméter. Több ér kiszáradt, csak a Kondorosban van még egy kevés víz.

Öntözésre is

A Civaqua programban a 140 méteres szintkülönbséget legyőzve Balmazújvárosnál vezetnék el csövön Debrecen felé a vizet, ami Zelemér környékét elérve a legmagasabb pontról gravitációs elven folyna a Kondorosba és a Csere-érbe. Ezzel nem csak a tavak vízellátása oldódna meg, hanem sok ezernyi hektár öntözése is a Hajdúságban.

HBN-ÉP

Korábban írtuk: