Helyi közélet

2012.10.25. 07:43

Tízezrek élnek jövedelem nélkül

Hajdú-Bihar - Havi mintegy 260 millió forintot spórolhat a kormány a munkanélküliek támogatásán.

Hajdú-Bihar - Havi mintegy 260 millió forintot spórolhat a kormány a munkanélküliek támogatásán.Tavaly augusztus óta a megyében 1186-tal több a pályakezdő álláskereső, míg az 50 év feletti munkanélküliek száma szintén nőtt, bár csekélyebb mértékben, közel félezerrel. Ezzel szemben ellátásban (járadék, segély, támogatás stb.) 4 ezerrel kevesebben részesültek 2012 augusztusában, mint egy évvel korábban. Ez, ha csak a legfontosabb támogatásokat vesszük alapul, számításaink szerint havi mintegy 260 millió forint megtakarítást is jelenthet az államkasszának.

Idén augusztusban 44 ezer 870 munkanélkülit tartottak számon – ez a legfrissebb adat, amit a megyei munkaügyi központból kérésünkre közöltek. Az említett, mintegy kisvárosnyi ember szinte minden negyedik tagja, összesen 9599-en 50 év felettiek, de a pályakezdők száma is megközelíti a 6500-at. A kérdéseinkre küldött válaszokból az is kiderült, a közel 45 ezer munkanélküli több mint fele augusztusban semmilyen segélyben vagy támogatásban nem részesült a központi költségvetésből.

Élet 360 napon innen és túl

Kisvárosnyi (44 870) regisztrált munkanélküli volt augusztusban megyénkben, ami azt vetíti előre, hogy az év harmadik negyedévében a munkanélküliségi ráta tovább nőhet. A KSH adatai szerint az állástalanok aránya júliusig megközelítőleg ugyanakkora volt, mint 2011. III. negyedévében (bővebben a grafikán), bár mindkét vizsgált időszak túlszárnyalja az első negyedévi 15 százalékos mélypontot. A megyei munkaügyi hivatal lapunk kérdéseire eljuttatott válaszaiból kiderült, augusztusban 44 870 regisztrált álláskereső volt Hajdú-Biharban. Azt megbecsülni se akarták, hogy vajon hány olyan munkanélküli élhet a megyében, akiket „nem lát a rendszer”. Az viszont kiderült, csekély azoknak a száma, akik amiatt töröltetnek a nyilvántartásból, mert nem fogadják el a felajánlott közmunkát.

E döntéssel egyébként nem csak a regisztrált álláskeresők közül lehet „kikerülni”, de „az együttműködési kötelezettsége megszegése” miatt a foglalkoztatást helyettesítő támogatástól is elesik az, aki nem fogadja el a felajánlott közmunkát.

De, mint a megyei munkaügyi központ válaszában olvashattuk, „a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek számához viszonyítva elenyésző azok aránya, akik a közfoglalkoztatásban való részvételt visszautasítják”.

10 ledolgozott = 1 támogatott

A szerkesztőségbe érkező kérdések alapján még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi ledolgozott idő után jár (lánykori nevén) munkanélküli segély vagy támogatás, illetve, hogy ezeknek mekkora az összege és meddig kaphatja a munkanélküli. A munkaügyi központ tájékoztatásából kiderült a „kulcs” még mindig a 360 nap „jogosító idő”, azaz ledolgozott munkanap, amit legfeljebb 3 év alatt kell teljesíteni, akár munkaviszonyban, akár (egyéni, illetve társas) vállalkozói jogviszonyban, utóbbi esetében a pontos járulékfizetés is feltétel. „Az álláskeresési járadék folyósítási idejét úgy állapítjuk meg, hogy 10 nap jogosító idő után 1 nap járadék illeti meg a kérelmezőt, a folyósítási időtartam pedig legfeljebb 90 nap. Az álláskeresési járadék összege a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben elért járulékalap havi átlagos összegének 60 százaléka, de nem lehet több, mint a kötelező legkisebb munkabér összege (93 ezer forint).”

Az álláskeresési ellátás másik típusa az álláskeresési segély, amelyet az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően leghamarabb 5 évvel állapíthat meg a munkaügyi központ, ha az erre vonatkozó feltételek fennállnak. Az álláskeresési segély összege a kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka (37 200 forint), folyósítására az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kerülhet sor.

„Mentőöv” lehet(ne)

Mivel sok a pályakezdő munkanélküli, akiknek általában nincs ledolgozott 360 munkanapjuk, s így támogatásra sem jogosultak, így ők általában megpróbálnak bejutni a munkaügyi központ képzéseire annak reményében, hogy egyrészt új szakmájukkal könnyebben tudnak elhelyezkedni, másrészt, hogy a tanfolyam idejére némi pénzhez jussanak. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon hány ember vesz így részt a képzéseken jelenleg, ám erre pontos választ azért nem kaphattunk, mert „az egyes tanfolyamok kezdési időpontja egy naptári éven belül eltérő, azoknak a száma, akiknek a részére képzési lehetőséget tudunk felajánlani, mindig az adott időszakban indított tanfolyamok számától függ”.

Több feltétel

Képzési támogatást egyébként elsődlegesen az álláskeresőként nyilvántartottak kaphantnak, ám a annak megítéléséről a munkaügyi központ mérlegelési jogkörében dönt, ennek során figyelembe veszi az érintett munkaerő-piaci helyzetét (meglévő képzettségeit) és azt, hogy mióta van álláskeresőként nyilvántartva. „Mivel a képzéseket a munkaügyi központtal megállapodást kötött képző intézmények bonyolítják le, a részvételhez – az egyéb jogszabályi és az egészségügyi feltételek mellett – az is szükséges, hogy a kérelmező az adott tanfolyam (képző intézmény által bonyolított) felvételi vizsgáján megfeleljen. A képzésen való részvétel időtartamára a munkaügyi központ támogatásként keresetpótló juttatást vagy keresetkiegészítést is nyújthat a kérelmező számára” – részletezték az eljárás menetét.

Vissza kell fizetni, ha…

A támogatást elnyert kérelmezőkkel a munkaügyi központ a hatósági szerződést köt, rögzítve az ügyfél kötelezettségeit. Amennyiben például önhibájából a képzésen rendszeresen nem vesz részt (a megengedett hiányzások száma általában a teljes óraszám 10 százaléka), és emiatt kizárják, köteles a kapott támogatás összegét késedelmi pótlékkal növelten a munkaügyi központnak visszafizetni. Ám, a sikertelen vizsga önmagában nem minősül szerződésszegésnek, csak akkor, ha a támogatott azt követően saját költségén nem kísérel meg legalább egy javítóvizsgát. Ha a javítóvizsga is sikertelen, a támogatott a további kötelezettségei alól mentesül – tudtuk meg a munkaügyi központtól.

HBN-FÁ

 

Ki lehet közfoglalkoztatott?

Az álláskeresők közül bárki lehet közfoglalkoztatott, ám rövid időtartamú közfoglalkoztatásban az álláskeresők közül csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek vehetnek részt, továbbá azok, akik a külön törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülnek. A közfoglalkoztatáshoz a munkaügyi központ támogatást nyújt, ezért a közfoglalkoztatásra létesített jogviszony időtartama nem is lehet hosszabb, mint a munkaügyi központ által nyújtott támogatás időtartama.

A közfoglalkoztatásban részt vevő személyeket az álláskeresők közül a munkaügyi központ kirendeltségei választják ki, de természetesen lehetőség van arra, hogy a kiválasztás során a közfoglalkoztató igényeit is figyelembe vegyék.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában