Milyen sors vár a daganatos betegekre?

Hajdú-Bihar - Politikai, orvosi és civil felelősség is a rákbetegek életkilátásainak javulása.

A vastagbélrák halálos áldozatainak mintegy háromnegyede idejében kezelve megmenthető lenne. Még mindig túl későn veszik észre a betegséget: Európában évente 450 ezer embernél fedeznek fel vastagbél- vagy végbélrákot, s 230 ezer ember meghal a kórban. A 21 ország vastagbélrákos és végbélrákos betegeit összefogó EuropaColon nemzetközi szervezet ezért riadót fúj: egységesen fel kell lépni a szűrésekért és esélyegyenlőség kell a kezelésekben! A betegekből alakult Gyógyulj Velünk Egyesület (GYVE) idehaza küzd egyrészt a szűrési lehetőségekért, másrészt a magukat egészségesnek tudók szűrésekről való meggyőzéséért, illetve hogy a már betegek megkapják azokat az elérhető legkorszerűbb célzott kezeléseket, amelyeknek bizonyított a hatékonyságuk. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) napokban tartott kongresszusán orvosok és betegek találkoztak – tájékoztat a MKOT közleménye.

Esélyegyenlőség

„Nemcsak nemzetközi szinten, hanem az országon belül is küzdeni kell az esélyegyenlőségért, mert a betegek felkészültségén és a kórház falain kívüli szociális és rehabilitációs lehetőségek elérhetőségén is múlik, hogy kinek mekkora esélye van a túlélésre” – vallja az emésztőszervi daganatos betegeket képviselő GYVE. Dr. Szegő László elnök – maga is vastagbélrákos beteg – elmondta: a magyar betegeknek is meg kell kapniuk azokat a daganatsejtekre hatni képes hatékony célzott kezeléseket, amelyek más országokban elérhetők. A betegszervezet nyomon követi az előrehaladott nemzetközi klinikai vizsgálatokat is, fontosnak tartja, hogy a bizonyítottan hatékony gyógyszerek mihamarabb eljussanak a magyar betegekhez is. „Egy rákbetegnek a legdrágább kincse az ideje” – jelentette ki Szegő László.

Nem elég ugyanakkor a gyógyszer, minden onkológián szükség lenne kizárólag a rákbetegekkel foglalkozó pszichológusra, dietetikusra, gyógytornászra, szociális munkásra is, akik az onkológia falain kívül is segítenek a megküzdésben. Amint Szegő László fogalmazott, a ma rákbetegei tegnap még egészségesnek gondolták magukat, ezért fontos megérteni mindenkinek: a rák megelőzése és gyógyítása nemcsak a rákbetegek ügye.

Virtus

– Kettős a probléma a rákszűrésekkel: egyrészt hiányzik a megfelelő finanszírozási háttér, másrészt az „ősmagyar virtus” még mindig jellemző, hogy az emberek azt gondolják, ha nem tudnak róla, nincs is bajuk – mondta dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselő, a Parlament Egészségügyi Bizottságának tagja. A fővárosi Károlyi Sándor Kórház orvosigazgatói feladatait is ellátó sebész meglátása szerint ahogyan a civil mozgalmak is hozzájárultak ahhoz, hogy az emlőrákszűrésen ma jóval több nő vesz részt, mint korábban, ugyanennek a szemléletváltásnak a vastagbéldaganatoknál is végbe kell mennie.

– A jövő útját a biológiai terápiák, a célzott kezelések jelentik, amikor egyre inkább ki lehet választani, hogy melyik gyógyszer melyik betegnél lesz hatásos. Az egészségpolitikusok felelőssége is, hogy átlátható szakmai döntéshozatal eredményeként a bizonyítottan hatásos terápiák elérhetők legyenek a hazai betegek számára – foglalt állást dr. Hollósi Antal.

Kevés szűrés

– Elégedetlenek vagyunk a szűrési aktivitással, sokkal több rákbeteget meg tudnánk gyógyíthatni, ha idejében találkoznánk velük – szögezte le prof. dr. Bodoky György, a MKOT tiszteletbeli elnöke, miért tartja a szakorvosok feladatának, hogy a prevenciót folyamatosan napirenden tartsák.

– Az elmúlt években számottevően kiszélesedett a kemoterápia mellett alkalmazható, célzottan a daganatsejtek növekedésére, osztódására vagy táplálékellátására hatni képes terápiás paletta. A célzott kezelések drágák, viszont általuk egyre jobban behatárolhatók azok a daganattípusok, amelyeknél érdemes alkalmazni egy adott gyógyszert – tudatta Bodoky György.

HBN

A Gyógyulj Velünk Egyesület elérhető a (06-30) 443-4405 telefonszámon vagy az [email protected] címen. Az egyesület honlapja: www.gyve.hu

Az EuropaColon adatai szerint amíg a korai fázisban diagnosztizált vastagbélrákos és végbélrákos betegek 93 százaléka él 5 évvel a diagnózist követően, addig a késői stádiumban diagnosztizált betegeknél ez az arány mindössze 6 százalék. Magyarországon minden évben majdnem 20 ezer ember szembesül rosszindulatú emésztőrendszeri daganattal: a kórházakban 9000 vastagbélrákot és végbélrákot, 2400 hasnyálmirigyrákot, 2200 gyomorrákot, 1600 májrákot, 800 nyelőcsődaganatot fedeznek fel évről-évre.

A legbiztosabb vastagbélrák-szűrési módszer a béltükrözés, szaknyelven kolonoszkópia, aminek elvégzését 50 év felett (ha fordult elő hasonló betegség a családban, akkor korábban) javasolják. Akinél a vizsgálat mindent rendben talál, akár 10 évig sincs szüksége újabb endoszkópos vizsgálatra.