Legyen a síktalanítás környezetvédő

Hajdú-Bihar - Nem csak a kutyák mancsát kell védeni, a só a fának, a betonnak is árt.A só legfeljebb 1/5 arányban lehet jelen a síktalanításra használandó keverékben – írja elő a debreceni önkormányzat. A kormányrendelet viszont így szól: a síkosság-mentesítésre (az úttest kivételével) csak olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Aki ezt nem teljesíti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírósággal sújtható.

Kérdés tehát: veszélyezteti-e a só a fás szárú növények egészségét? Nagyon is! Sőt, ennél is kártékonyabb: tönkre teszi az úttestet, az utak alatti közműveket, a vasbeton építményeket, korróziót okoz a járművekben, és a vegyi folyamatok miatt káros anyag is keletkezik – sorolta érdeklődésünkre Rózsa László, a Regionális Zöldhatóság igazgató-helyettese.

Márpedig a só-homok keverék nálunk a leggyakoribb síktalanító anyag. Szinte minden városban „hivatalból” alkalmazzák, de jellemzően csak a buszmegállók és a gyalogátkelőhelyek környezetében. A járdákat az ingatlanok tulajdonosai kötelesek rendben tartani. A sózást feltehetően egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hiszen az anyagot meg kell vásárolni. Egyéb megoldásokat tanácsos keresni.

Kezdjük a seprűvel, lapáttal

A megye egyik városgazdálkodási cégének vezetője szerencsésnek mondta magát, hogy a kandallójában keletkező hamuval megoldhatja a problémát: kiszórja még havazás előtt. A lúgos hatása miatt olvaszt, a pernyedarabok érdessége révén pedig megakadályozza a síkosságot – mondta. A maradékot tavasszal lesöpri a járdáról. Ennek híján fűrészport vásárolna a közeli asztalos műhelyben.

Valóban szerencsés, aki válogathat a környezetbarát anyagokban, de mivel érdesítsen, vagy olvassza fel a jeget, akinek nincs a keze ügyében hamu és fűrészpor?!

Számos kereskedést felhívtunk telefonon, ám a válasz igen szegényes. – A fűrészpor nem is annyiró jó – vetette fel egy eladó –, mert megszívja magát és még csúszósabb lesz az út. A zeolitot ajánlották, mondván, az érdessége miatt akkor sem csúszik, ha visszafagyna. De ezt is ajánlott a havazás előtt kiszórni. Többfélét lehet kapni, legegyszerűbb nincs kezelve semmivel, teljesen környezetbarát, nem káros a növényekre, mivel nem tartalmaz kloridot, olcsóbb mint egy jégoldó anyag, és olvadás után táplálja a talajt is. Hátránya, hogy csakis csúszásmentesít, a tél végén pedig ottmarad, el kell söpörni. Használható a járdák, lépcsők, úttestek, garázsbeállók síkosságmentesítésére – sorolta egy felkészült eladó.

A megkérdezettek említették még a jégoldóval kevert csúszásgátlókat. Internetes forrásokból úgy tudjuk, hogy ilyen a kalcium-kloriddal kevert jégoldó zeolit, ami a sónál gyorsabban és alacsonyabb hőmérsékletig képes megolvasztani a jeget, és nem káros a növényzetre sem. Drágább mint a só, de jóval kevesebbet is kell belőle, azonnal kifejti a hatását. A kiszórt mennyiségtől függően a jeget -10-14 C-ig képes megolvasztani.

Ugyanolyen tulajdonsággal bír a jégolvadóval kevert homok), valamint a jégmentesítő karbonát (vagy jégoldóval kevert kevert mészkő), mint a kalcium-kloriddal kevert mészkő.

Mindegyik megoldás és természetbarát. Jellemzően nagyobb szakáruházak kertészeti osztályán keresendő. Legfeljebb pár ezer forintba kerül, 10 és 20 kilogrammos kiszerelésben kapható.