Az államnak ösztönöznie kell

Debrecen - Súlyos adósságról és leszakadásról beszélt a volt pénzügyminiszter.A kiszámíthatóság, a stabilitás és az ösztönzés fontosságát hangsúlyozta csütörtöki előadásában Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. A DE Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karának előadóját zsúfolásig megtöltő közönségének figyelmét felhívta arra, hogy minden adat mögött ott a társadalom, a szokások, a politika, a kultúra, az erkölcs.

Napjaink gazdaságpolitikájáról szólva kiemelte: a piacgazdaságot nem az állam vezényli, nem az állam teremt foglalkoztatást, munkahelyeket, beruházást, nem állít elő növekedést. Az a dolga, hogy üzeneteket küldjön a piac autonóm szereplőinek, akik erre úgy módosítják viselkedésüket, hogy egyéni érdekeiket követve növelik a jólétet. A mostani kormánynak éppen ezért minden tekintetben változtatnia kellene.

Recesszió

A fejlődés nem egyenes vonalú hanem ciklus, csúcsai és mélypontjai vannak, többször újra kell kezdeni – mondta, bemutatva régiónk országainak elmúlt 20 évi gazdasági teljesítményét.

A 2009-es válság recesszióba taszította a térséget, hazánk azonban a válság mélypontja óta a legalacsonyabb növekedést tudja felmutatni. Míg az egy főre jutó GDP 95- 96-ban Csehország és Szlovénia után nálunk volt a 3. legmagasabb, mára lehagyott minket Szlovákia és Észtország, idén pedig várhatóan Lengyelország is leelőz. Vagyis az 1996 és 2007 között szerzett tekintélyes növekedési előnyünk ahhoz sem volt elég, hogy később a régióval lépést tartsunk, mostanra Közép-Kelet-Európától is leszakadóban vagyunk! – hangsúlyozta az előadó. Ennek számos oka közül legsúlyosabbként azt jelölte meg, hogy „beruházói befektetési elégtelenségben szenvedünk”.

– Magyarország minden kétséget kizáróan a térség egyik legnyitottabb gazdasága. Ez azért jó, mert muszáj hatékonynak, versenyképesnek lennünk és azért rossz, mert a világgazdaság válsága ránk is negatívan hat. Csakhogy mások is e környezetben boldogulnak, a szintén nyitott Szlovákia jobban nőtt nálunk – mondta.

Osztogatás

– Megfigyelhető, hogy az állami adósság csúcspontjai „ráfekszenek a politikai ciklusra”, vagyis választási években a legmagasabbak – mutatott rá Bokros Lajos. Az államháztartási hiányról szólva egy másik pénzügyminisztert idézett, aki szerint „a deficit jó nagy, tud magára vigyázni”. Kontrasztként Bulgáriát említette, ahol „bár nem szilárdabb a jogállamiság mint nálunk” –, 1998-tól kezdődően minden kormány egyensúly közeli helyzetet tartott. A 96- 97-re gyakorlatilag csődbe ment Bulgária képes volt folyamatosan csökkenteni az adósságot, ott ugyanis nem volt „politikai cukorkaosztogatás”. „Csodák nincsenek, a hiányt finanszírozni kell” – jelentette ki a volt pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az állam csak adósság jellegű hitelekkel finanszírozhat.

– Magyarországon az állam és a magánszektor adóssága is magas, vagyis ikerdeficit van. Hosszú szűk esztendők elé nézünk, ha nem változtatunk a strukturális tényezőkön – összegzett Bokros. Azt is megjegyezte, nem utólag okos, annak idején figyelmeztette Medgyessy Pétert az elszabadult háztartási hitelek finanszírozásának fenntarthatatlanságára.

Jó hírnek mondta, hogy a munkaerő piaci aktivitás 58-ról mára 64 százalékra nőtt, s bár a régióban e tekintetben most is utolsók vagyunk, jelzi, a válság az eltartottságból való kimozdulásra kényszerítette a társadalmat.

Oktatás

– Ha ledugjuk az ujjunkat a földbe, nem jön fel az olaj, így kénytelenek vagyunk dolgozni, s a munkánk végeredménye számít, annak hatékonysága és minősége. Emiatt fontos számunkra a kutatás-fejlesztés, mely hosszú távon összefügg a növekedéssel, de keveset költünk rá, a GDP 1 százalékát, szemben a régi 15 EU-tagállam 2,5 százalékával. Szintén kevés pénzt fordítunk az oktatásra, amit azonban nem a demográfia magyaráz, hanem az állam hozzáállása: eddig egyetlen kormány sem tartotta stratégiai ágazatnak.

A devizahitel-problémáról úgy véli, a jelenlegi állapotot az összes szereplő – az állam, a bankok, a hitelt felvevők – együtt hozták létre. Rövid távon nincs megoldás, hosszú távon stabil, s lehetőleg alacsony forintárfolyam szükséges. Minden más csak pótcselekvés, ami a növekvő veszteséget más struktúrába osztja szét.

HBN-SzT

Adók

A szektorális adók csak „a ragadozó állam korlátlan étvágyát fejezik ki”, miközben e téren is verseny van, vagyis ma az adóalap (cég, személy) vándorol. Az ingatlanadó szükségességét viszont 20 éve „papolja” Bokros Lajos, mert az stabil, nem megy el, látható. Nálunk azonban „le van járatva, mint a tandíj, ördögtől való”. Igaz, hogy megadóztatott jövedelmet adóztat, csakhogy az adórendszer ebből áll, a kenyér áfáját is az adóztatott bérünkből fizetjük – mondta a pénzügyér. A jegybanki devizatartalék felhasználását technikailag lehetetlennek tartja: azt csak megvenni tudja az állam, elvenni nem; de ha van pénze megvenni, akkor a piacról is szerezhet pénzt.