Naponta nő a menekültek száma Debrecenben

Debrecen - Januártól változtak a szabályok – „ömlenek” az afgánok és a pakisztániak a délkeleti határon.Hetente 40-50 fővel hízik a debreceni menekültállomás létszáma, amióta január elsejétől – az uniós jogharmonizáció keretében – a menekültstátuszért folyamodó határátlépők nem utasíthatóak ki, illetve nem vehetők őrizetbe a legfeljebb 30 plusz 60 napos procedúra idejére.

Harhai Zsolt, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatója a Naplónak pénteken elmondta: amíg a Sámsoni úti tábor 2012-ben átlagosan 300 lakóval üzemelt, addig az elmúlt két hónapban ez a szám megduplázódott, s várhatóan tovább növekszik (a tábor maximális kapacitása ezer fő körüli). A hivatalnál készültek a létszámemelkedésre, s kérdésünkre válaszolva úgy nyilatkozott, képesek kezelni a helyzetet. A munkát a rendőrség fokozottabb jelenléte segíti, amire nagy szükség van, hiszen a lakóknak jogukban áll szabadon jönni-menni.

– A menekültek Törökországon és Görögországon keresztül jutnak Szerbiába, ahonnan folyamatosan érkeznek a magyar határra. Tízből négy afgán, három pakisztáni. Ők nagyrészt tranzitországként tekintenek hazánkra, elsődleges céljuk egykori gyarmatosítóikhoz eljutni, hiszen Nyugat-Európában nagy közösségeik élnek. A 2011-es „arab tavasz” következtében sűrűbben jönnek algériaiak és marokkóiak, valamint a mali polgárháború is menekülthullámot indított el nyugat-afrikai országból. De olyanok is vannak, akik száz százalékban hazánkban képzelik el a jövőjüket, mint a szomálik – tudtuk meg az igazgatótól.

Minden tizedik

A 2003-as dublini egyezmény értelmében egy ember csak egy uniós tagállamban nyújthat be menekültstátusz iránti kérelmet, s az eljárás végét az adott országban kell kivárnia. A 30 plusz 60 napos eljárás végén az igényt vagy elutasítják, vagy menekültstátuszt, vagy oltalmazotti státuszt biztosítanak. Utóbbi kettő között az a különbség, hogy az oltalmazottak esetében időről-időre felülvizsgálják, fennáll-e a jogosultság. Harhai Zsolt közlése szerint tavaly országosan 2000-en, míg a régióban 1200-an folyamodtak menekültstátuszért, de csak minden tizedik eset végződött a kérelmezők sikerével. Arra vonatkozóan, hogy a kérelmezők tiszteletben tartják-e a dublini egyezményt, úgy válaszolt: jelenleg többen várják meg az elbírálás eredményét, mint amennyien nem. A menekülteket a hatóságok gyakran utaztatják: ha például egy afgánról Dániában kiderül, hogy nálunk már menekültstátuszt kért, hozzák is vissza Magyarországra, de mi is szállítjuk őket Romániába, amennyiben ott korábban elindult egy hasonló eljárás.

A debreceni állomáson az utóbbi időszakban egy kisebb incidenst leszámítva nem voltak problémák – felelte a Naplónak a régióigazgató, aki nem tagadta, hogy például az afgánok törzsi megosztottsága miatt (a pastuk és a hazarák jellemzően ki nem állhatják egymást) nagyon oda kell figyelni a biztonságra.

HBN-RaL