Nagyrészt rajtunk múlik

Debrecen - 2023-ra érjük el a 2 százalékos növekedést és 500 ezerrel többen dolgozzanak.

Barcza György, a Századvég Kutatóintézet vezető elemzője úgy fogalmazott a Divinus Hotelben megrendezett Napló Top 100 Klub eseményén, hogy bár Magyarország „diagnózisa” nem túl rózsás, mégsem vagyunk tehetetlenek.

Egyensúlyi gondok

A diagnózis alapján az országban a belső és külső egyensúly elvesztése egyaránt probléma: belül érezzük az alacsony nettó bérek, az alacsony aktivitás, a duális gazdaságszerkezet és adószerkezet hatásait. A külső egyensúlyvesztés legfőbb problémája pedig maga az államadósság, amely jelentős forráskiáramlással jár, amely évi 1800-2000 milliárd forint. – Cél lehet, hogy tíz év múlva 2 százalékos gazdasági növekedést érjünk el, félmillióval többen dolgozzanak, 60 százalékra csökkenjen az államadósság, 5 százalékkal csökkenthető az újraelosztás, a nettó bért pedig 230 ezer forintban lehetne megállapítani. Ennek eléréséhez más utat kell választani, mint azt korábban tettük, hiszen sem a hitelek felvétele, sem a saját vagyon felélése nem oldotta meg a problémát – sorolta Barcza György, hozzátéve, hogy a legsürgősebb feladat a gazdasági aktivitás növelése.

Aktívabbnak lenni

Sikeres országokban, például az USA-ban ez 70 százalék, Kínában pedig 85 százalék. Az első lépés a méltányosabb közteherviselés és családbarát adózás kialakítása. Ennek következtében csökkennek a munkabérek adóterhei, a gyermeket vállalók bérterhei és az intézkedések révén a reálbérek jövőre 3 százalékkal növekedhetnek. Az adósság csökkentése jelentős lépés, hiszen éves szinten mintegy 1,3 milliárd forintot fizetünk csak a kamatra, ami a GDP 4,3 százaléka. Míg 2002-ben „csupán” 6200 milliárd volt az adósságunk, addig ez 2010-re 19 ezer milliárdra nőtt. Ebben benne van a lakossági devizaadósság is. A végtörlesztés nem lendített a gazdaságon, hanem a fogyasztás visszafogásával hátráltatta azt. A banki hitelezés nehézkessége pedig a kis- és középvállalkozások fejlődését gátolja, pedig a kivitelünk jó, és termelékenységben sem vagyunk rosszabbak, mint a csehek. Ezek összefüggései okozzák, hogy a munkaerőpiacot még mindig a stagnálás jellemzi. A szociális ellátórendszerről a vezető elemző elmondta, arra törekszenek, hogy biztos és kiszámítható legyen, a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen. A gond az, hogy ma egymillióval kevesebb ember tart el egymillióval többet.

HBN-KER

Vakon hittünk a piaci rendben

Debrecen – „Kényszerpályán futunk a pénzünk után, s közben meghúzzuk a gatyamadzagot.”