Turulmadár mint útmutató

Sárrétudvari - A múlt, a dicső ősök tisztelete mindig az élők kötelessége - vallják a Turul család tagjai.

Immár a megyénkbeli település is turulszoborral büszkélkedhet, de a sárrétudvari ősi madár nem közpénzből, nem pártnak formálódott, hanem egy családi ház udvarán emlékeztet az anyaországhoz való tartozás tudatának erősítésére, és arra, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Emlékeztet továbbá Barati Attila, Pácin néhai polgármesterére, aki példaértékűen kiállt az "odaát" élő magyarokért.

Élő kapcsolat

Történt, hogy 2007 áprilisában Sárrétudvariban létrejött a "Kézenfogva testvéreinkkel" alapítvány, amely a határon átnyúló kapcsolatokat igyekszik segíteni - olyan helyiek hozták létre, akik maguk is sokat utaztak például Erdélybe, és az ottani kapcsolatokat szerették volna napirenden tartani. Az alapítvány minden évben rendez missziós utakat a határ túloldalára, a tagjai egy ilyen alkalommal ismerkedtek meg Barati Attilával.

A férfi karizmatikus egyénisége, a különféle tájakon élő magyarok "összehozására" irányuló erőfeszítései a sárréti közösséget is még inkább felpezsdítették. A Tóth család háza egyenesen " kis uniós ház" lett, ahogy fogalmaztak az ott járók, Tóth Zoltán és Tóthné Szabó Mária Baratival még "Turul családot" is létrehozott, amelynek mára több száz tagja van a Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Magyarországon, s civil szervezetek is csatlakoztak. Csakúgy, mint a Kézenfogva-alapítvány, nemzeti tevékenységet folytatnak, vagyis kapcsolatot tartanak magyar testvéreikkel.

- Két éve formálódott bennünk az elhatározás, hogy turulszobrot állítunk a településen, de sajnos az önkormányzat és a református egyház sem adta áldását rá. Zsúfolt a szoborpark, a turul a szélsőjobb párt védjegye - mondta egyik s másik, így a férjemmel úgy döntöttünk, hogy saját erőből a saját udvarunkon fogunk zarándokhelyet létrehozni kedves barátaink számára - fogalmazott Tóthné Marika. A keddi ünnepségen, Barati Attila halálának 1. évfordulóján leplezték le a műkő alkotást sokak között Petraskó Tamás,a Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke, Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumi elnöke jelenlétében.

A szobrot Vitéz Dimény József unitárius lelkész, esperes Tordaszentmihályról, és a helyi Hézser Tímea református lelkész áldotta meg, a bensőséges eseményen több határon túli szervezet és település tiszteletét tette, sőt a Turul család újabb tagokat fogadott köreibe. Petraskó Tamás hagyományőrző viseletben, dobbal üzent Baratinak, nekünk pedig örömmel, szeretettel teli mindennapokat kívánt. Elárulta, hogy egy közös ügyük még folyamatban van: elindították a 907-es pozsonyi csata nemzeti ünneppé való nyilvánítását. Árpádék ekkori győzelmükkel olyan hazát hagytak hátra, amely 130 évig nem került idegen kezére - tette hozzá.

HBN-BB

Nem csak beszélt, cselekedett is

Barati Attilát a rendszerváltást követően 24 évesen 1990-ben választották meg a bodrogközi település, Pácin polgármesterévé, azóta minden választás után ő volt Pácin polgármestere, így 2010 őszén már a hatodik ciklusát kezdte meg a falu élén. Neve először 1993 nyarán vált országosan is ismertté, amikor közel két héten át éhségsztrájkolt Jakus Péterrel, a szlovákiai Nagykövesd polgármesterével közösen annak érdekében, hogy a Bodrogköz két települése között határátkelőhely létesüljön. Az akció sikerrel járt, így sokáig ez volt az egyetlen bodrogközi közúti határátkelőhely Magyarország és Szlovákia között.

12 évvel később, 2005 őszén ismét éhségsztrájkolt, mert megítélése szerint az akkori kormány nem teljesítette ígéretét, nem biztosította a Vásárhelyi-terv által érintett Tisza menti települések önkormányzatainak az infrastrukturális beruházásokhoz a támogatást.