Nem kell munkásbusz

Hajdú-Bihar - Valaha Berettyóújfaluba és Biharkeresztesre is százakat hordtak munkába.Annak idején Berettyóújfaluban egész városrész jött létre azért, mert betelepülő családok százai gondolták úgy, hogy az Elzett biztos megélhetést nyújthat számukra. Csakhogy piaci körülmények között a hajdanvolt nagy foglalkoztató térdre rogyott, és tömegek kerültek utcára.

Volt, hogy ezren is

- Én valaha még tanulmányi ösztöndíjasa is voltam az Elzettnek - kezdte egy személyes momentummal Muraközi István polgármester, hozzátéve, hogy a vállalat bedőlését a település munkaerőpiaca máig nem heverte ki. Mint mondta, Berettyóújfaluban ma nagyságrendileg annyi regisztrált álláskeresőt tartanak nyilván, ahányan fénykorában az Elzett-nél dolgoztak. - Hajdanán az ezer főt is meghaladta a létszám, és a dolgozók felét autóbuszokkal hordták naponta munkába a környező településekről. Aztán jött a piacgazdaság és az ilyen gyárak, amelyek alapvetően a látens munkanélküliség voltak hivatva elfedni, tönkrementek - tekintett vissza a rendszerváltó időkre a városvezető, aki személyes kihívásnak érzi, hogy legalább ezer új munkahely jöjjön létre náluk.

Az enyészeté lett

A pártállam idején a komádi kendergyár több száz család számára jelentett megélhetést, a téesz mellett ez volt a legnagyobb munkáltató. A volt gyártelep évtizedek óta áll kihasználatlanul, több üzemépületnek már csak a falai meredeznek az ég felé, hiszen elloptak belőlük mindent, ami mozdítható volt.

- Az utóbbi években jónéhány tulajdonosa volt a gyárnak, szerzett itt érdekeltséget ukrán vállalkozó ugyanúgy, mint budapesti ügyvéd - ugrott előre az időben Tóth Ferenc polgármester, hozzátéve, hogy tartósan egyetlen vállalkozás tudta megvetni a lábát a hajdanvolt kendergyár területén. Ők tokhal-tenyésztéssel foglalkoznak a volt áztatómedencékben. Az önkormányzat egyébként egy-két évvel ezelőtt beadott egy elképzelést a kormányzati szerveknek arról, hogy miként lehetne a kendertermesztés- és feldolgozás hagyományát feléleszteni az elhagyott gyártelepen, de az általuk összeállított anyag valószínűleg egy asztalfiók mélyén landolt.

Erőteljes nosztalgia

Biharkeresztesen valaha működött egy fa- fém- és építőipari szövetkezet, ami fénykorában ötszáz embert foglalkoztatoot és 400 szakmunkástanuló gyakorlati képzésében vállalt szerepet. Barabás Ferenc polgármester még emlékszik azokra az időkre, amikor munkásbuszok hordták a dolgozókat.

- Lassú kihalási folyamat után 2006. végén következett be a katasztrófa a felszámolással. Ma néhány tíz embert foglalkoztatnak vállalkozók a volt ktsz területén, nem csoda, hogy a keresztesi emberek mind erősebb nosztalgiával gondolnak vissza a "boldog békeidőkre" - mondta.

HBN-PA

Eltűnt az élelmiszeripar

A megyeszékhely iparszerkezetét is alaposan átrendezte a rendszerváltozás óta eltelt több mint két évtized. Debrecenből az élelmiszeripar gyakorlatilag eltűnt, olyan nagy múltú cégek "dobták be a törölközőt", mint például a Barnevál, a konzervgyár, a Debreceni Hús Rt., a dohánygyár és éppen most készül bezárni a debreceni tejüzemet a holland tulajdonosa. Itt annyival jobb a helyzet, mint vidéken, hogy az ipari parkba egyre másra települnek be a magas hozzáadott értéket előállító, éppen ezért versenyképes gazdasági társaságok. Más kérdés, hogy ezeknek a jelenléte nem oldja meg a mezőgazdaságból élő alapanyagtermelők feldolgozási problémáit.

"Besózott" gyártelepek

Hajdú-Bihar - Berettyóújfalut az Elzett, Komádit pedig a kendergyár bezárása sokkolta.