Ókori védvonal a barbárok ellen a városhatárban

Debrecen - Azt tudjuk a történelemből, hogy Erdély valamikor Dacia tartomány néven sokáig a Római Birodalomhoz tartozott. De vajon a rómaiak itt, az Alföldön is megtelepedtek? Összefügg ezzel a Debrecen határában lévő Ördögárok? – tettük fel a kérdéseket Papp Józsefnek.

A Kós Károly- és Podmaniczky- díjas helytörténeti kutató ismeretei szerint a rómaiak tartósan nem telepedtek meg itt, de azért gyakran jártak erre. Ezt bizonyítja például az a fiatal római hölgynek állított, kőből faragott síremlék, amely a Cegléd (Kossuth) utcai temetőből került elő.

– Ez külön kutatás témája lehetne, ugyanis meglehetősen kevés adatunk van ebből az időből. Az látszik biztosabbnak, hogy itt nem római polgárok, hanem katonák és családjaik tartózkodtak, éltek rövidebb-hosszabb ideig. Elsősorban azért nehéz a korabeli időkből információkhoz jutni, mert itt a középkort is beleértve alig voltak maradandó kőből, téglából készült házak. Az építkezésekhez vályogot, paticsot és fát használtak. Ezek viszont a gyakori tűzvészek során szinte teljesen megsemmisültek. Aztán a romokat szétterítették és az egyre vastagabb töltésen ugyanoda építkeztek – magyarázta Papp József.

Ördögárok

A város keleti határában, az Erdőspusztákon húzódik egy magas földsánc. Előtte mély árok, oldalából kihegyezett faoszlopok állnak ki. Ördögárokként ismerjük. A népnyelv valószínűleg azért nevezte el így – mondta a kutató –, mert nem tudták, hogy mi lehetett, ezért az ördög szántásának hitték.

Valójában a Debrecen határában lévő Ördögárok egy komoly védelmi rendszer kis része, amelyet a Római Birodalom idején készítettek valószínűleg a rómaiakkal szövetséges népek a keletről érkező barbár hordák ellen. A védelmi vonal Vác környékén indult és végigfutott – néhol kettős vonalban – az Alföldön, egészen délre. – A Nagyerdőben is vannak belőle még feltáratlan részek. A régészek abban még nem tudtak megegyezni, hogy pontosan milyen nép, népek létesíthették – jegyezte meg Papp József.

HBN–Ocs