Bombák földjén mentesítenek

Nagyiván – Összesen 5500 bombatölcsért számoltak össze a bombázó lőtéren.

– Ne menjenek tovább, az ott veszélyes! – figyelmeztetett határozottan Csurgó Attila ezredes, amikor a bombatölcsérek között detektorral a talaj felszínét vizsgáló tűzszerészek felé indulnánk. Nagyiván és Nádudvar között járunk, mélyen benn a pusztán, az egykori katonai bombázó lőtéren. Azt, hogy a külvilágtól még néhány évtizede csaknem teljesen elszigetelt területen vagyunk, az is jelzi, hogy az egyik út melletti kunhalmon óriási tükrök voltak, amelyek a pilótáknak jelezte: a biztonsági zónába értek, ne dobják le bombáikat – tudtuk meg fél órás utunk során. Nem messze tőlünk egy telepített erdő nyúlik el, körös-körül pedig a rónaság határát keresi a szemünk, mindhiába.

A talajvíz alatt

– Az innen légvonalban 7-8 kilométerre fekvő Nagyivánban nőttem fel. Voltak éjszakai, nappali bombázások. Emlékszem több olyan estre, amikor akkorák voltak a robbantások, hogy betörtek a faluban a házak ablakai. Rövid idő elteltével azonban megjelentek az utcákon a honvédség emberei, akik azonnal beüvegezték a sérült ablakokat – mondja az egyik természetvédelmi szakember, aki velünk együtt érkezett a lőtérre.

Egy körülbelül 80 centiméter mély lyuk előtt állunk. Az egyik tűzszerész lapátjával az alját kapargatja, a talajvíz alatt bomba rejtőzik. – Kedd estig 2,5 hektáron 34 olyan helyet tártak fel a kollégák, ahol fémet jelzett a detektor: bombát, repeszt, törmeléket – teszi hozzá az ezredes.

Együttes erővel

A négyezer hektáros egykori gyakorló bombázótéren 5500 bombatölcsért számoltak térinformatikai eszközökkel. Némelyik átmérője 7-9 méter. A mentesítést a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred végzi. – Előttünk haladnak annak a cégnek a munkatársai, akik megjelölik azokat a területeket, ahol fémet jelez a műszer. Ha a feltárás során robbanótestre bukkannak, akkor bejelentést tesznek erről – magyarázza az ezredes.

Nem sokkal megérkezésünk után emel felszínre egy katonai markológép egy hosszú, hengeres töltetet. – Egy szovjet gyártmányú FAB 200 gyakorlóbomba, a teste 250 kilogramm, amelynek a töltete már elműködött – ismerteti Bukta Balázs százados. Ezt hatástalanítani nem kell, az ideiglenes gyűjtőhelyre szállítják. Ha viszont azt állapítják meg, hogy éles robbanótöltet van benne, akkor ők hatástalanítják, majd elszállítják megsemmisítésre. A munkálatok hétfői kezdete óta megtalált bombák harmada volt éles. Csurgó ezredes szerint ilyen arányú lehet a teljes területen is fel nem robbant töltetek száma.

Ottjártunkkor összesen 16-an dolgoztak a terület mentesítésén: a gépkocsivezetők és a műszaki munkát végző katonák mellett két elsőosztályú tűzszerész százados öt-öt fővel. Egyikük azt mondja, veszélyes munka az övék. – Ezeket az eszközöket arra tervezték, hogy másokat megöljenek vele. Mi azért dolgozunk, hogy senki se haljon meg.

HBN-SZZSL

Ne bántsuk a kerti bombát!

Közel 70 évvel a második világháború után is előkerülhetnek még tüzérségi lövedékek, bombák akár építkezéskor, akár kerti munka közben. Ha ilyen eszközre bukkanunk, a rendőrséget kell értesíteni – mondta Dobó Dénes, a megyei rendőrség sajtóreferense. A tűzszerészek érkezéséig a rendőrség biztosítja a helyszínt, és gondoskodnak a lakosság biztonságba helyezéséről. Fontos, hogy ne nyúljon hozzá senki.

Nagy Balázs tűzszerész kérdésünkre kijelentette: a föld folyamatosan termeli ki magából a robbanóeszközöket. Hangsúlyozta: minden eszköz felépítése más. Ha egy tüzérségi gránát testét, amelynek az orrában van a töltet, csákánnyal eltalálják, nagy valószínűséggel nem robban fel. De ha az orrát éri ütés, akkor felrobbanhat.

A szakember azt mondta, nem érzékelik, hogy kevesebb bomba kerülne elő. Bár a gazdasági válság miatt kevesebb volt az építkezés, emiatt kevesebb volt a munkájuk.