Félsivatag, pálmafák az Alföldön?

Debrecen - A debreceni tudós szerint egyre gyakoribbak lesznek az időjárási szélsőségek.

Az elmúlt években világszerte egyre több klímakutatással foglalkozó tudós kezdte állítani, hogy földünk folyamatosan melegszik, mely valószínűleg az emberi tevékenység következménye. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum vezetője, professzor dr. Nagy János centrumelnök, rektorhelyettes szakértője a téma mezőgazdaságot érintő összefüggéseinek. Az alábbiakban a vele készült interjút olvashatják.

Milyen hatása lesz az Alföld növénytermesztésére a klímakutatók által előrejelzett további felmelegedésnek és mind szélsőségesebb időjárásnak?

Nagy János: A klímaváltozás egy feltételezett folyamat, mely a légkör CO2-tartalmának következménye. A klímaváltozással kapcsolatos előrejelzések a légköri CO2-koncentráció, a léghőmérséklet és a csapadékmennyiség növekedését prognosztizálják, de ezzel párhuzamosan - nagy valószínűséggel- nő a szélsőséges periódusok gyakorisága.

Kedvező tápanyag- és vízellátottság mellett a CO2 koncentráció és a hőmérséklet emelkedése pozitívan hat a növényekre. Kutatások bizonyították, hogy 600 mmol/mol CO2 koncentrációnál (napjainkban a légkör CO2 tartalma 370 mmol/mol), 50 százalékra csökken a légzés vesztesége, a szervesanyag-beépülés 30%-kal nő, javul a növények vízhasznosítása. A hőmérséklet emelkedés is kedvezően hat a fotoszintézisre egy bizonyos fajspecifikus értékig.

HBN-OCs