Mit adhatnak a magyarok Japánnak? - Interjú Kovács Lajossal, a Nagisz Zrt. elnök-vezérigazgatójával

Nádudvar, Tokió - Nem utópia a gyümölcsöző gazdasági kapcsolat kialakítása a távol-keleti szigetországgal.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti japán látogatásáról sokat lehetett olvasni a sajtóban, az azzal párhuzamosan futó japán–magyar üzletember-találkozóról azonban már kevesebbet, annak ellenére, hogy az ország ötvenöt olyan cége, illetve azok képviselői vettek rajta részt, akiknek nem álom a gyümölcsöző gazdasági kapcsolat megteremtése – vagy akár a már meglévő továbbfejlesztése – a távol-keleti országgal.

A miniszterelnököt kísérő delegáció tagja volt a nádudvari székhelyű Nagisz Zrt. elnök-vezérigazgatója, Kovács Lajos is. Hazaérkezése után kérdeztük résztvevőkről, lehetőségekről, élményeiről.

A Nagisz az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, egyértelmű volt a részvételük a tokiói üzletember-találkozón?

Kovács Lajos: Meglepetésként ért a felkérés, nem számítottunk rá, mivel – mint ahogy azt a szervezőknek is jeleztük – direkt módon nem vagyunk jelen a japán piacon. Bár közvetve, a hízósertésen keresztül igen. A nálunk nevelt állatok húsát ugyanis több partnerünk forgalmazza Japánba. Ott leginkább azért szeretik, mert eltérő a színe, a márványozottsága, mint más Nyugat-Európából származó árunak. Ellenben úgy gondoltuk, vannak még olyan termékeink, amiket szívesen megismertetnénk, így elfogadtuk a meghívást. Később kiderült, főképp olyan cégek képviselői mentek, akik még nincsenek jelen az ottani piacon. A japán felek is azokat a potenciális területeket kívánták felderíteni, hol lehetne fejleszteni a kapcsolatokat.

Említene néhány céget, akiket olvasóink is ismerhetnek?

Kovács Lajos: Ott voltak például a baromfi-feldolgozó Tranzitker vállalatcsoport munkatársai, akiket a megyei termelők is ismerhetnek. A Pápai Hús vezetői is részt vettek, ők most tartanak abban a stádiumban, hogy minősítik, auditálják az általuk előállított termékeket, hogy megfelelnek-e a japán piacra. De a libamáj- és pecsenyekacsa-exportőröktől, a cipőkészítőn át az Operaház vezetőjéig minden területnek voltak ott képviselői (a teljes listát a keretes írásunkban olvashatják – a szerk.). A japán partnerek részéről is hasonlóan sokrétű volt a részvevők összetétele, ők közel százhúszan voltak.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) magyar–japán üzletember-találkozóján – Orbán Viktor előadásán túl – mit tudhattak meg a jelenlévők a magyar gazdaságról? Volt lehetősége a cégeknek a bemutatkozásra, a kapcsolatépítésre?

Kovács Lajos: A nagykövetség eleve úgy hívta meg a japán partnereket, hogy ismertette, milyen területekről érkeznek a vendégek. Sőt, előre megszervezték, hogy ki melyik cégekkel találkozzon. Én három vállalattal, befektetési tanácsadóval tárgyaltam. Pontosítottuk, hogy milyen termékek jöhetnek szóba, hajlandóak lennénk-e befektető társat fogadni egy projektbe, illetve, hogy nyitottak vagyunk-e egy magyarországi látogatásra. Egyébként hazánknak és a termékeinknek is jó az imázsa. A minőségi és ízletes, nem utolsósorban pedig adalékmentes áruért hajlandóak akár többet is fizetni.

Az már tudható, hogy a nagykövetség fogadásán a Konyári-pincészet borait fogyasztották, volt esetleg valamilyen nádudvari termék is terítéken?

Kovács Lajos: Arra nem volt lehetőség, mivel ez nem a direkt termékbemutatásról szólt. A fogásokról és a borokról a nagykövetség gondoskodott. Mi legfeljebb képeket, prospektusokat, bemutató filmeket vihettünk.

Ismerik egyáltalán a japánok a nálunk népszerű tejtermékeket, például a túrót, a tejfölt?

Kovács Lajos: A sajtokat nyilván igen, de a többit nem hiszem. Bár egy hasonló kormányzati szervezésű kiállításon, Franciaországban sem ismerték a körözöttet, de amikor megkóstolták, el voltak ájulva tőle. Be kell mutatkozni, erről is beszéltünk.

Lát arra reális esélyt, hogy Japánba is exportáljanak?

Kovács Lajos: Igen, sőt idén – a találkozót megelőzően – már három komoly megkeresésünk volt japán befektetőktől, akik a termékeink iránt érdeklődtek.

Milyen egyéb programokon vettek még részt?

Kovács Lajos: Nem sok szabadidőnk volt, szuvenírvásárlásra például mindössze 20 perc egy rövid városnézés ideje alatt. Az ötnapos látogatásból kettőt az utazás tett ki, az ott töltött idő pedig a találkozó programjaival telt. Orbán Viktorral és a vele tartó Varga Mihállyal, illetve más politikusokkal lényegében csak a repülőn találkoztunk, nekik más protokolláris programjaik voltak.

Magánemberként mi tetszett Önnek a legjobban a távol-keleti országban?

Kovács Lajos: Az udvariasságuk, a tisztaságuk, a precizitásuk. Az, hogy számukra a tisztesség és a becsület a legfontosabb. A másik tisztelete minden mozdulatban tetten érhető. Amíg az ember a tévében látja, hogy állandóan meghajolnak az furcsa, de ott egy rövid időn belül mindenki szinte automatikusan felveszi ezt a tiszteletteljes szokást.

- Fabók Ágnes -

A japán-magyar üzletember-találkozón résztvevő cégek:

Agyag-Ásvány Kft. (kreatív), Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési K-F Közhasznú Nonprofit Kft., Astellas Pharma Kft. (biotech, gyógyszeripar), Bio-Fungi Kft. (mezőgazdaság), Budapest Airport Zrt., Buday Shoes Kft. (cipőipar), CEC Tanácsadó Kft., Cellum Global Zrt. (ICT: infokommunikációs technológia), Danubius Hotels Nyrt., Dataneum Zrt. (ICT), Design Terminál, Forum Hungaricum Nonprofit Kft. (kreatív), Dr. Rátky és Társa Ügyvédi Iroda, ENTEL Engineering Research&Consulting Ltd. (ICT), Envirosan Bt. (megújuló energia), FBZ Hungária Kft. (textil- és ruházati ipar), Ganz EEG Kft. (gépipar), Graphisoft Se. (szoftverfejlesztés), GRID CEE Tanácsadó Zrt. (megújuló energia), H.L. Jewel Kft. (marketing, ékszer), Haas+Sohn Kft. (fémipar), Hantech Zrt. (fémipar), Hungarwool Kft. (ruhaipar), Hunnect Kft. (kommunikáció, oktatás), ITware Kft. (ICT), IVANKA Factory Zrt. (építőipar), Izo Intelligence Kft., K+F Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ Kft., Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyédi Iroda, Középülettervező Zrt., Közlekedési Műszergyártó Zrt., Kritérium Kft. - Konyári Pince (élelmiszeripar, bor), Kürt Zrt. (ICT), LA-Impex Kft. (bőr- és szőrmeipar), Magyar Állami Operaház, Magyar Biztosítók Szövetsége, Magyar Suzuki Zrt., Magyar-Japán Gazdasági Klub, Mozaik Kiadó Kft. (ICT), MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, NAGISZ Zrt., Nagy Lovarfelszereléseket és Kellékeket Előállító Kft. (bőr- és cipőipar), Pápai Hús 1913 Kft., Pata József Gépipari Kft., Patrolline Kft. (járműipar), PrivateInvest Inc. (pénzügyi szolgáltatások), Reneszánsz Kőfaragó Zrt. (bányáaszt, díszítőkő kőfeldolgozás), Robix Hungary Kft. (gépipar), SICILIA-EXIM Kft. (élelmiszeripar, bor), Simon István ev. (műanyag-, gumiipar), S-Metalltech 98 Kft. (ivóvíztisztítás, K+F), Századvég Politikai Iskola Alapítvány, Tigra Computer és Irodatechnika Kft., Transmissió Kft. (élelmiszeripar, bor), Vibrocomp Kft. (építőipar), Vikuv Zrt. (vízkutatás), XAPT Hungary Kft. (ICT)