Megnyugvást jelenthet a zűrzavarban

Szatmárcseke – A kultúra az egymással való bánásmódra is utal – figyelmeztetett Bölcskei Gusztáv.

A Himnusz „szülőfalujában” tartottak megemlékezést a magyar kultúra ünnepe alkalmából az elmúlt vasárnap. Közéleti személyiségek, a tudomány és a művészet jelesei, vallási és egyházi vezetők is részt vettek a szatmárcsekei református templomban rendezett ökumenikus istentiszteleten. Bosák Nándor római katolikus megyés püspök szavaival kezdődött a megemlékezés.

– Nemzetünk Himnuszára emlékezünk ezen a napon, egy egész ország sorsa megfogalmazódik benne. A kultúra az, ami előrevisz, építi jövőnket. Nemcsak használói, de felelősei is vagyunk. A felületesből a teljesség felé kell törekednünk – fogalmazott a püspök.

– Immáron tizenhét esztendeje annak, hogy először hirdettem Szatmárcsekén az igét. Fontos beszélnünk a kultúráról, mert a zűrzavarban a megnyugvást jelentheti. A kifejezés nemcsak egy könyv olvasását jelentheti, de az egymással való bánásmódot is. Ha pedig az ellenkező nézeteket valló emberekben van akkora tartás, hogy egy ilyen ünnepen leüljenek egymás mellé, akkor máris győzött az „együtt” kifejezés – mondta Bölcskei Gusztáv református püspök.

Vári Fábián Lászlónak

Az ünnepségen átadták a Kölcsey Társaság által alapított emlékplakettet. Az elismerést az idén Vári Fábián László, József Attila-díjas költő, műfordító vehette át Jánosi Zoltántól, a Kölcsey Társaság elnökétől.

A kísérőműsorban Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, a Pallagi Etelka vezényelte Vox Iuventutis gyermekkórus és Varnus Xavér orgonaművész előadásait hallhatták a vendégek. Az ünnepség zárásaként az egybegyűltek a református temetőben megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.

Nemzeti és európai

– A Himnusz a magyar kultúra legerősebb identitásképző alkotása és egyben aranytartaléka is – hangsúlyozta a kultúráért felelős államtitkár. Halász János a sírkertben elmondott beszédében kiemelte: a Himnusz nemcsak hazaszeretetre tanít, hanem arra is, hogy elfogadjuk magunkat, és a magyarság megtanulja értelmezni sorsát a saját történelmében.

Kölcsey a jó példa arra, hogyan lehet egyszerre nemzetben és haladó európai kultúrában gondolkodni, hiszen a magyar nyelv ápolása és a magyar tudományosság megalapozása mellett az európai műveltségre való törekvést is fontosnak tartotta – fogalmazott Halász János.

A magyar szív lüktetése

Az államtitkár utalt arra, hogy a költő az utókornak mutat példát hazaszeretetével, munkájával és az igazság kimondásával.

Magyarnak lenni vállalás kérdése, ebben a vállalásban pedig a Himnusz megerősít – mondta a tárcavezető, hozzátéve: meg kell őrizni a legfőbb értéket, a fennmaradt és folyton megújuló nemzeti kultúrát, a Himnusz pedig abban segít, hogy a magyarságtudat ne csak belülről, hanem közösségi szinten is megélhető legyen.

Az államtitkár rámutatott: az anyanyelvre épülő kultúra a magyarság „ideghálózata”, a szív ritmusát mégis a Himnusz lüktetése határozza meg, amely egyben a magyar kultúra legerősebb identitásképző alkotása és aranytartaléka is.

A beszédet követően Halász János, a történelmi egyházak képviselői, valamint a térségi politikusok és települési polgármesterek megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.

Több százan jöttek el

A megyei önkormányzat és a Kölcsey Társaság által szervezett ünnepségen több százan emlékeztek Szatmárcsekén arra, hogy a kéziratok tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen a Himnuszt.

ÉKN-SA, MTI|Fotó: Racskó Tibor/ÉKN

Az emlékplakett